A JÖVŐKUTATÓ RAB ÁRPÁD // Előzetes - YouTube
Jó lehetőség – jegyezte meg -, de Magyarországon ennek korlátja, hogy nagyon sok irányból érkeznek a tanulók. Egy nagyvárosi gimnáziumba például a környező falvakból is, s ennek az összeszervezése nehéz, hiszen tartani kell egy időablakot: az első diákot nem lehet egy órával korábban felvenni, hogy idejében érjenek el az utolsóhoz. "Mindazonáltal több helyen lehetne szervezni iskolabuszt, de ennek a kultúrája nálunk még nem terjedt el" – fűzte hozzá. A jövőkutató kitért az okosváros témájára is, és mint mondta, Magyarországon fókuszban van a kérdés, nagyon sokat dolgoznak ezen a szakemberek és a kormány is, a körforgásos gazdaságtól az energia területéig bezárólag. Vannak pályázatok okosvárosfejlesztésekre, viszont vannak olyan fejlesztések is, amelyek ugyan nem ebbe a kategóriába tartoznak, de annak számítanak. Az okosváros nagyon tág fogalom – emlékeztetett Rab Árpád -, magában foglalja az okos embereket, az energiagazdálkodást, a közlekedést, a szenzorokat, az adatvagyongazdálkodást, és ezért is nagyon jó, hogy hazánkban ekkora figyelem irányul rá.
A legfontosabb, hogy a keresetet és a kínálatot is figyelembe véve próbálják a rendezvényszervezők megtalálni a legjobb formátumot. A rendezvényszervezés jövője – lehetséges forgatókönyvek Rab Árpád jövőkutató a rendezvényszakma fejlődésének lehetséges forgatókönyveiről és az ehhez igazítható tervekről tartott előadást. Hangsúlyozta: ahogy változik körülöttünk a világ az újabb és újabb technológiák mentén, úgy mi magunk is változunk, ezért a rendezvényszervezés jövője is olyan lesz, amilyenné mi alakítjuk. A digitális megoldások mellett fontos a környezetet és az aktuális kihívásokat is figyelni, és azt, hogy mi a leghatékonyabb megoldás egy-egy rendezvény megszervezésére. Bármerre indul is azonban a szektor, minden szakértő szerint nő, bővül és megváltozik majd, így egyre okosabban kell szervezni a jövő rendezvényeit. A hallgatóságot ma már aktív szereplővé kell tenni, akár egy applikációval, akár azzal, hogy bevonjuk őket az esemény elő- és utóéletébe. Hangsúlyozta, hogy a befektetett idő, a személyes részvétel a hallgatóság részéről bizalmi kérdés lesz, így fontos, hogy élményt, vagy többletértéket adjon egy-egy rendezvény: egyfajta jutalomként, bónuszként tekintsenek rá a vendégek.
Mára ez a szemlélet természetesen megváltozott, az autó büdös, nagy helyet foglal, túl sok van belőle, ezért új technológiákkal fog válaszolni ember. Ma egyébként rendkívül sok eszköz áll rendelkezésünkre – autó, vonat, busz, repülő, helikopter, metró, mozgólépcső stb. -, és a kérdés inkább az, hogy mikor melyiket milyen mértékben használjuk. Rab Árpád fontosnak nevezte azt is, hogy az emberi viselkedést össze lehet hangolni a közösségi közlekedéssel, és erőteljesen terjed a világban az a szemlélet, hogy a városlakókat jutalmazni érdemes. Hazánkban is van ilyen kezdeményezés, például a biciklihasználat jutalmazása. Ezek olyan "puha" eszközök – mondta -, amelyekkel egy önkormányzat befolyásolhatja az ott élők viselkedését, és ennek mérhető hatása is van, hiszen ha 20 százalékkal többen használnak kerékpárt, az kimutatható pénzben is. "Olyan szituációkat kell teremteni, amelyek win-win helyzetet eredményeznek, azaz mindenki nyer, mindenki jól jár. " Az ösztönzés, az önkéntes vállalás hatékonyabb, mint a szabályozás – jegyezte meg.
A jelenleg zajló digitális kultúra ismét egy újraprogramozása önmagunknak. Miért terjedt ez el, ilyen robbanásszerűen? A jövőkutató szerint ősi vágyunk valósul így meg, hogy telepatikusan kapcsolódjunk másokhoz, és a "végtelen tudás és bölcsesség" birtokába jussunk. A digitális kultúra kielégíti tudáséhségünket, 80%-ban kiszolgálja az információs igényeinket, amelyhez egy új üzleti modell, a freemium segítségével "szinte ingyen" juthatunk hozzá. A jövőben azok fognak igazán nagyot nyerni, akik az információk hiányzó 20%-át is biztosítják az embereknek. A mesterséges intelligencia megjelenésével pedig azt érjük el, hogy mások (robotok) dolgozzanak helyettünk. Míg azonban korábban az új eszközöket a kezünkbe tudtunk venni, addig a digitális kultúra és a mesterséges intelligencia "megfoghatatlan" – az eszköz húz most minket. Az okos telefon és az internet eddig az emberiség történetében nem tapasztalt módon felgyorsította az idegenekkel való együttműködést is. Akik ezt megértették, mérhetetlen üzleti előnyre tettek szert: megszületett az Uber és Airbnb.
Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Balaton A nyolcvanas években állami restaurálás zajlott, majd 3-4 sírkövet ismeretlenek elloptak. 1998-99-ben az önkormányzat is restaurált, sőt anyakönyvi kivonatokból több, már olvashatatlan nevet is kisilabizáltak. Marton Jenő tanító a kilencvenes években kikutatta a temető történetét, ő készítette a magyar-német nyelvű tájékoztató táblát, amely a mai napig olvasható a helyszínen. Balatonudvari » Szívalakú sírkövek. Az eredethez azonban Marton sem tudott a mondáknál közelebb férkőzni. Így szól az egyik: egy halász lánya egy váratlan balatoni viharban vízbe fúlt, kőműves szerelme állította neki a szív alakú síremléket. Ezt a formát aztán az udvariak is használni kezdtek. A másikról maga Eötvös Károly számolt be Balatoni utazás című művében: "Volt Balatonudvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírköveket szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve.
A temetőt az 1770-es, 80-as években nyitották meg, akkor a katolikus és református hívek számára. Azóta három elkülönült része van. A szív alakú sírkövek eredete a monda szerint arra vezethető vissza, hogy egy udvari kőműveslegény igen szerelmes volt egy helybeli halász leányába. A halász kint volt a tavon, amikor a leánya utána ment valamilyen üzenettel, de nagy vihar támadt és a lány a tóban lelte halálát. Szív alakú sírkövek balatonudvari temető halottak napja. A bánatos kőműves legény szerelme jeléül szív alakú sírkövet faragott neki Balatonakali határából való kőből. A divat szárnyra kapott és egy darabig ilyen sírköveket állítottak Udvariban. A temető előterében vannak a régi, szív alakú kövek, összesen 63 darab, a hátsó rész a mai temetkezések színhelye.
Református és római katolikus hívek közt is tartotta magát a szóbeszéd, az aggodalomnak 1887-ben a katolikus egyház vetett véget. A temető közepébe vörös kőből készült keresztet állítottak, amit Fleischmann Jenő aszófői plébános a temetőrésszel együtt felszentelt. A sírkövek eredetéről több legenda is él, de a szerelmes lány haláláról szóló a legkedveltebb. Balatonba fulladt szerelmes leány Különleges hangulata van a temetőnek Fotó: Csokonai Krisztina/ Így szól a történet: "Egy tehetős helyi halászgazdának volt egy igen szép lánya, Veronika, aki sokszor elkísérte édesapját a Balatonra halászni. A bátor leány egyszer egyedül evezett ki a vízre. A Bakony felől hirtelen vihar jött és Veronika már nem tudott kievezni a partra. A vihar felborította a csónakját, ő pedig a Balatonba fulladt. Szív alakú sírkövek - Balatonudvari. A falu népe sajnálta a szép kisasszonyt, de szeretője, egy kőműveslegény különösen. A fiú elhatározta, hogy szív alakú sírkövet készít kedvese sírjára. Az udvariaknak nagyon megtetszett a szív alakú sírkő és innentől kezdve ők is ilyet rendeltek maguknak.
Füredi szénsavas források A füredi gyógyvizet fürdőkúra formájában főként szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák. A Gyógy téren található Kossuth Lajos forrás vizét főleg ivókúrára használják: emésztőszervi bántalmak, cukorbaj ellen is hatásos. A kórház épülete előtt található Savós forrás vizét tüdőbetegségek gyógyítására alkalmazták. A jelentős ásványi anyag tartalmú füredi savanyúvíz a városban több helyen is megkóstolható, a kúra hatékonyságához a klimatikus tényezők, a csend, a jó levegő, a harmonikus szépségű táj nyugtató hatása is hozzájárul. Részletek...
A sírkövek érdekessége még a régi nyelvezet, illetve hogy a szövegek többsége nincs tagolva, hanem folyamatosan, szóköz nélkül véste az illető. Mivel nincsenek sírhalmok, bennem azért felmerült, hogy éppen nem-e egy halott felett sétálok-e... A sírkövekről még több információ itt olvasható. Szent Márton püspök templom és focipálya a szomszédságban.