Tehát ha valaki augusztusban kapott egy oltást, ma már minimális védelemmel rendelkezik. Az orvos véleménye szerint a WHO azért nem ajánlja a negyedik -ötödik oltást, mert sok olyan ország van, ahol az emberek mindössze 1-2 százaléka van beoltva. Pfizer 2. oltás időpontja. A prioritás az, hogy mindenütt a veszélyeztetettek és az egészségügyben dolgozók be legyenek oltva. Ismereteim szerint nem indokolt kifejezetten az omikron ellen oltást kifejleszteni, de lehet, hogy a később megjelenő variánsokkal szemben már erre szükség lesz – tette hozzá a virológus.
Annyit tudni, hogy a tesztek végső fázisa július 27-én kezdődött, és 30 000 amerikai önkéntes vesz részt benne. A kezdeti beszámolók ugyanakkor itt is biztatóak: a kísérletek első fázisában az egészséges felnőtteknél - még idősebbeknél is - megjelentek a vírus ellen védő antitestek és T-sejtek. Az mRNA-1273 névre keresztelt vakcinából évente 500 milliót tervez gyártani a vállalat. Egyelőre azonban úgy néz ki, a Pfizer készítményét kezdhetik előbb szélesebb körben alkalmazni. A Pfizer-BioNTech fontos részleteket közölt a harmadik oltásról - Napi.hu. Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója szeptemberben azt nyilatkozta, hogy 2021 első felében még biztosan nem kezdődhet meg a tömeges oltás az mRNA-1273-mal. Weissman szerint, ha a technológia most jól teljesít, akkor néhány éven belül jöhetnek a herpesz, influenza és HIV kórokozói ellen védő RNS-oltások is. A Pfizer-BioNtech vakcinából decemberben már Magyarországra is érkezhet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az M1-nek adott interjúban. Először az egészségügyben, a rendfenntartásban dolgozók és a leginkább veszélyeztetettek kaphatják meg.
Legalább félévente, de inkább 3-4 havonta javasolt egy-egy újabb oltást felvenni – javasolja Duda Ernő virológus. Hozzátette: minél idősebb valaki, annál rövidebb ideig biztosít számára védettséget az oltás. Az adatok alapján, ha a Pfizer-oltás nem régi, néhány héten, egy-két hónapon belül történt, akkor az omikronnal szemben védelmet nyújt. Pfizer 2. oltás utáni tünetek. A szakember kiemeli, hogy nem azt kell számolni, hányadik oltás, hanem hogy az illető az elmúlt 4 hónapban kapott-e oltást vagy sem. Minél idősebb valaki, annál rövidebb ideig biztosít számára védettséget az oltás, és minél egészségesebb fiatal valaki, annál hosszabb ideig bízhat abban, hogy az oltás meg tudja védeni a fertőzéssel szemben. Legalább félévente, de inkább 3-4 havonta javasolt egy-egy újabb oltást felvenni, mert az elmúlt egy év alatt kiderült, hogy amit korábban hittünk, hogy az oltás az legalább 1-1, 5 éven keresztül védeni fog, az legfeljebb a fiatal egészségesek körében lehet igaz – mondta Duda Ernő az RTL Híradónak. Az ellenanyagszint-csökkenés az idősebbeknél sokkal gyorsabb, mivel ez a szint másfél havonta feleződik.
Weissmman véleménye azért is mérvadó, mert az 1990-es években Karikó Katalin magyar biokémikussal együttműködve ő fektette le az RNS-vakcinák kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen tudományos alapokat. A továbbiakban a Pfizer- BioNTech kutatói azt is nézni fogják, hogy az oltás védi-e a COVID-19-en már korábban átesett embereket, illetve mérsékli-e a tünetek súlyosságát azoknál a személyeknél, akiknél a vakcina beadása ellenére mégis kialakul a betegség. A védőoltást fejlesztő két vállalat sürgősségi engedélyeztetést kért az oltóanyagra. A Pfizer azt reméli, 2020 végéig 50 millió, 2021 végéig pedig 1, 3 milliárd oltóanyagot tud leszállítani. Az Európai Unió 300 millió adag vakcina vásárlását jelentette be. A készítmény biztonságos tárolásához rendkívül alacsony hőmérsékletet, -80 Celsius-fokot kell biztosítani, a védelemhez szükséges két dózis miatt pedig dupla mennyiségű vakcinát kell majd előállítani. Forrás: Thinkstock Mi a helyzet a vetélytárssal? Index - Belföld - Duda Ernő: ne azt számolják, hogy hányadik, hanem 3-4 havonta oltassák be magukat. A szintén RNS-alapú védőoltással kísérletező Moderna egyelőre még nem hozta nyilvánosságra a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszának eredményeit.
A sejtek nem vírust, hanem tervrajzot kapnak Az RNS-alapú oltások hasonlóan működnek, mint a tradicionálisak: az immunválasz kiváltásával antitesttermelésre ösztönzik a szervezetet. Van azonban egy nagyon fontos különbség. Az RNS-vakcinák a szervezettel állíttatják elő azokat a vírusfehérjéket, amik aztán beindítják az immunrendszert. Ehhez az úgynevezett hírvivő RNS-re (angolos rövidítéssel mRNS) van szükség. Működése nagyon röviden a következőképpen foglalható össze: az mRNS leolvassa a génekről, milyen fehérjéket kell előállítani, majd a kapott "tervrajzot" továbbítja a fehérjegyárhoz (riboszómához), ahol elkészül a kívánt termék. Így működik a koronavírus elleni vakcina, amelyből már decemberben érkezhet Magyarországra. RNS-lánc illusztrációja Forrás: Science Photo Library via AFP/CHRISTOPH BURGSTEDT/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Christoph Burgstedt/Science Phot A Pfizer-BioNTech készítményének hírvivő RNS-e a koronavírus egyik létfontosságú komponensének, a tüskefehérjének az összeszereléséhez szükséges információkat hordozza. A kutatók a hírvivő RNS-t lipidburokba csomagolják, és a vakcinával tulajdonképpen ezt adják be nekünk.
Az előzetes eredmények alapján az emberek több mint 90 százalékát képes megvédeni a Pfizer-BioNTech páros koronavírus elleni védőoltása – jelentette be a két vállalat hétfőn. Több újfajta RNS-alapú vakcina is fejlesztés alatt áll, és úgy tűnik, a Pfizer készítménye lesz az első. Az Európai Unió 300 millió adagra szóló szerződést köt a két céggel, decemberben már Magyarországra is érkezhet a vakcinából. Mik azok az RNS-vakcinák, és miért övezi nagy várakozás a védőoltást? A hagyományos vakcinák általában legyengített vagy elölt kórokozókat, esetleg kórokozó-töredékeket (fehérjéket) tartalmaznak. Ezek a testünkbe kerülve immunválaszt váltanak ki, felkészítik szervezetünket az adott vírussal vagy baktériummal szembeni védekezésre. Pfizer 2. oltás mikor. A probléma, hogy az ilyen típusú védőoltások előállítása nehézkes: a kórokozót laboratóriumban kell tenyészteni, ami vírusok esetében különösen bonyolult feladat, hiszen szaporodásukhoz sejtes környezetet kell biztosítani. A procedúra nemcsak költséges, de időigényes is.
Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró együttműködéséből eddig olyan nagy sikerű, történelmi időkben játszódó tévéfilmek születtek, mint A berni követ, a Félvilág és az Örök tél. Ezek a művek a mozikban is megállták volna a helyüket, mivel úgy idézték meg Magyarország egy-egy ellentmondásos korszakát, hogy közben végig feszült, fordulatos, szórakoztató és emlékezetes filmek lettek. Így nagy várakozások előzték meg a szerzőpáros első mozifilmjét. Ahogy a korábbiakból is kiderült, alapjában véve nagyszerűen sikerült az Apró mesék, az olyan lényeges dolgok, mint a rendezés, a forgatókönyv, az operatőri munka és a színészi játék teljesen rendben vannak - viszont néhány szemet szúró baki is belecsúszott a történetbe. Például, hogy ha Hankó Balázsra akár ötnél több katona is lő egyszerre, véletlenül sem találja el senki sem. Vagy pedig az, hogy a második világháború utáni vidéki Magyarországon, az ártéri erdőben élő vadászfeleség harisnyatartót és selyemkombinét hord, makulátlanul tiszta, vasalt blúzban indul a kúthoz vizet hozni vagy ugyanezekben a ruhákban dolgozza fel az elejtett vadakat.
Mégis, ezekkel a bakikkal együtt is abszolút működő film az Apró mesék. Van egy semmihez sem hasonlítható stílusa, hangulata, és eleganciája. Sokkal inkább megtestesíti a film noir műfaját, mint a nemrégiben készült Budapest Noir címre hallgató bűnügyi történet. Habár az Apró mesék is jól ismert sablonok alapján készült és helyenként kiszámítható, mégsem érezzük unalmasnak egyetlen percre sem. Valahogy már az elején sejtjük, hogy mi lesz a vége, de azt nem tudjuk, hogyan jutunk el odáig, sőt, helyenként el is bizonytalanodhatunk, hogy mégsem arra megy ki a játék, amire először gondoltunk. Másképp mondva, már az első pillanattól kezdve abszolút érdekes a történet, és az utolsó percig az is marad. Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy az Apró mesék az utóbbi évek legizgalmasabb magyar filmje és azt sem túlzás állítani, hogy még sosem született a hazai filmiparban ennyire hollywoodi jellegű és minőségű thriller. Apró mesék magyar thriller, 112 perc, 2019 Főszereplők: Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica, Molnár Levente Rendező: Szász Attila
428 Apró mesék, rendező: Szász Attila, szereplők: Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica, Molnár Levente, magyar romantikus thriller, 112 perc, 2019. (16) Vadászbaleset Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró A berni követ, a Félvilág és az Örök tél után a mozivászonra álmodta meg a második világháború utáni valóságot. A második világháború után sokan nem tértek haza, voltak, akikről évek óta nem érkezett hír. Hankó (Szabó Kimmel Tamás) az újságokban megjelenő apróhirdetésekre jelentkezik, hogy a keresett személy bajtársának kiadva magát – az illetőt hősként beállítva – egy megható történettel álljon elő szállásért, élelemért, ruháért vagy éppen pénzért cserébe. Mikor beleszalad egy nyomozó csapdájába, vonattal menekül, de okmányok híján az ellenőrzés elől kénytelen bevetni magát az erdőbe. Itt találkozik Judittal (Kerekes Vica) és annak fiával (Tóth Bercel), akik egy takaros erdei házban élnek és először meglehetősen ellenségesen lépnek fel. Judit férje, a vadász szintén nem tért haza a háborúból, így Hankó – miután kidumálta magát – ismét előadhatja kedvenc történetét.
Ilyen volt a Félvilág, s éppen ezért nagy öröm számára, hogy az Apró mesék viszont mozifilm lett. Ahhoz, hogy sikeres legyen, fontos, hogy minél többen lássák, ebben kérte a debreceni közönség segítségét is Szász Attila: Ha tetszett, meséljék el minél több ismerősüknek, ha pedig nem tetszett, mondják azt, hogy nem látták… Mi ennek megfelelően jelezzük olvasóinknak: láttuk a filmet, s jó szívvel ajánljuk – nézzék meg! Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Apró mesék - Előzetes (16E) Apró mesék - Bemutató dátuma: 2019. március 14. Hónapokkal a II. világháború után egy szökevény szélhámos szenvedélyes szerelmi viszonyba keveredik, amely könnyen az életébe kerülhet. A Félvilág, A berni követ és a Örök tél alkotóinak új, romantikus történelmi thrillere március 14-től látható országszerte a mozikban! Persze, a szintén a szerelmi szálra rámenő Örök tél, vagy a történelmi igazságokra rákérdező A berni követ sem voltak tökéletes alkotások, nem is kellett annak lenniük. Új minőséget hoztak be a filmgyártásba, ezt a minőséget pedig magabiztosan hozza az Apró mesék is. Reméljük, most már sorra érkeznek majd az újabb mozifilmek. E n nek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/ 13. számában jelent meg, 2019. március 29 -én. Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/13. számban? Itt megnézheti!