A síaréna a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az alábbi felszereltséggel rendelkezik: 35 hóágyú, mágneskártyás beléptető rendszer, 1 négyszemélyes ülőlift, 1 kétszemélyes ülőlift 3 csákányos, 2 tolókaros és egy műanyag köteles lift és összesen 4, 3 km pályahossz. További info: 88/453-244 Saját élmények Eplényben Ha jók a hóviszonyok érdemes kivenni egy szabadnapot és hétköznap meglátogatni Eplényt. Hétvégén gyakori a tumultus amit nem árt elkerülni. A pályák - főleg a vége - keskenyek és könnyen telítődnek. Ha viszont kihasználjuk a hétköznapokat akkor haladók is meglepően jót csúszhatnak. Az utóbbi évek fejlesztései, véleményünk szerint beértek és 1-2 napra sokkal érdemesebb a bakonyi sípályát választani, mint külföldre utazni. Persze attól függ honnan érkezik az ember. Budapestről mindössza másfél óra autóval, ami nem utolsó szempont. Bakonyi Apartmanház Eplény, Eplény – 2022 legfrissebb árai. Esti síelés Eplényben Külön felhívjuk a figyelmet az esti, buli síelésre. Szerdán és pénteken 22 óráig tolhatjuk neki, ráadásul kedvezményesen! A 4 órás síelés 18-22 óra között mindössze 3 600 Ft egy felnőtt részére.
Az Intersport Síaréna történetében még sohasem indult a mostanihoz hasonló adottságokkal a tél – tudta meg a László Márktól, a Síaréna Kft. marketing vezetőjétől. Bővebben… Mindössze 25 perc és 25 km megtétele szükséges a Balaton északkeleti csücskétől indulva, és máris remek téli kikapcsolódásban lehet része az egész családnak. Az Intersport Síaréna Eplény hóágyúzott, ratrakolt pályákkal nyújt "hóóriási" élményeket. Bővebben…
A saját megítélés alapján módosíthatja, törölheti vagy egyéb módon megváltoztathatja ezeket az irányelveket.
Áprily Lajos: Áprily Lajos legszebb versei (Ifjúsági Könyvkiadó, 1969) - Szerkesztő Kiadó: Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Bukarest Kiadás éve: 1969 Kötés típusa: Varrott papírkötés Oldalszám: 156 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 15 cm x 10 cm ISBN: Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó 1887. szeptember 14-én született a brassói Hosszú utca egyik patinás barokk házában Áprily Lajos, az Ady utáni magyar költőnemzedék egyik legkiválóbb, legvonzóbb képviselője.
Most már a kályhatűz víg ritmusára merenghetsz szálló életed dalán, míg bús ködökből búcsút int az erdő, mint egy vöröshajú tündérleány. Áprily Lajos: Évszakok zenéje Rímjáték havasesőben Hull, hull a bús havaseső, hideg fátylat zizegve sző. Ég és torony ködbevesző. Hull, hull a bús havaseső. Kedvem miért oly eleső? Várj, várj, szívem, tavasz-leső - Hullj, hullj, hideg havaseső. "Pascua qui volucrum vivus Walthere, fuisti…" Hó esett. A tar hegy orma habfehéren integet. Erdőkből a hó leűzött őszapókat, pintyeket. Almafánk és csipkebokrunk madarak tanyája lett… Walther von der Vogelweide lelke száll a kert felett. Titkos erdőn, vadcsapáson, babonás ösvényeken ez a nyugtalan madár-raj hányszor volt kísértetem. Mennyi füttyös és bolondos, vígan cserregő barát… Megetetem Walther von der Vogelweide madarát. Most a ködből méla hangok hullanak, mint halk rímek. Bús pirók-jel. Csak varázsló és poéta érti meg. Pinty felel rá. Cinkeszó. – Most szállingózni kezd a hó. S Walther von der Vogelweide megölel a múlton át, mint mesebeli nagyapó.
Hirdetés Mutatjuk az Áprily Lajos vers összeállítást. "Ember voltam, remegő, daloló" – így foglalja össze életét Áprily Lajos Költőcímű versében. Brassóban született, tanár, lapszerkesztő és kiváló műfordító volt. 1929-ben költözött Budapestre, de lelkébe örökre bevésődtek az elhagyott erdélyi táj fenyvesei, hegyormai, a havasok hegy-csodái. Áprily Lajos, akiről völgyet neveztek el Költészetére a hagyományőrzés, a gazdag formaművészet és a modern hangulatlíra finom zeneisége egyaránt jellemző. Az irodalomtörténet Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád mellé állítja életművét. Verseinek témája a múlt és a jelen, a bánat, a magány és a meg-megújuló életöröm. Életének utolsó szakaszában a Visegrád melletti Szentgyörgypusztán telepedett le. Ma Áprily-völgynek nevezik ezt a szép vidéket. A nyugalmat, lelkének békéjét itt, a természet szépségeit csodálva találta meg a költő. Íme az Áprily Lajos versek Áprily Lajos: Hol járt a dal? Hol járt a dal – mit kérditek? Kutak titkát ki fejti meg?
Áprily Lajos: Gesztenyelomb Terítve fekszik, szőkén, szerteszéjjel. Tévedt sugár sárgítja színeit. Egy huncut szél, kis garabonciás, beront s szőnyegre szőnyeget terít. Nézem. Pedig megtréfál majd az éjjel: azt álmodom, hogy egy faóriás betemet sűrűn szőkeszín levéllel. Áprily Lajos: Ragyogó hervadás Ragyogsz, ragyogsz, októbervégi ég, megtündökölsz, lombhullató vidék. Völgyem, tombold ki végső örömöd, mielőtt szürke gyászba rejt a köd. Áprily Lajos: Ködös évszak előtt Most gyűjtsd a fényt. Magas hegyekre menj, ahol kékebb és ragyogóbb a menny. A lelkedet csűr-szélességre tárd és kéve-számra szedd a napsugárt. Azt is, amit a nap búcsúzva ont, ha arany küllőt vet a horizont, s ott is, hol késő délutánokon még megragyog fémsárga lombokon. Sietni kell. Egy nap leszáll a köd és szűkre fogja szemhatár-köröd. S egy éj is jön, mely csillagfényt sem ad, s évmilliókig nem lesz sugarad. Áprily Lajos: Ősz Most már a barna, dérütötte rónán mulandóságról mond mesét a csend. Most már szobádba halkan elvonulhatsz s hallgathatod az álmodó Chopint.
Keresztury Dezső: Elmondhatatlan Ó, hogy iramlik, hogy ragad a napok vad vágtája! Nézd mint vonz a lomha áradat, ó, nézd a világ tengerét! Örvény kap el s mint a kitárt mélység fölött az egyetlen igaz cél, úgy int felénk a hű, szilárd sziget, mit éveinkből építettél. Mint párát, átszakít a fény, oldódom, siklom, mint a hab, de te vagy a part és a héj, hol illó lényem megmarad; a gyökér vagy te, én az ág, mely felsuhant és lágyan ing a szélben, s a gondok vad vércsehadát a te szavad riasztja el felőlem. Hogy mondjam, mi ködnek az ég, hogy mondjam el, mi vagy nekem, hogy mondjam fényed mély delét, hogy mondjam: ez a szerelem, hogy mondjam el a hű hitet, hogy mondjam el szót nem lelő zavarban, hogy mondjam el az életet, hogy mondjam el, ami elmondhatatlan? Kölcsey Ferenc: Szerelemhez Kertje csendes alkonyában, Míg csapongva zúg a szél, A Dalos bolyong magában, S keble búsabb lángra kél. Könny között tolul szemére A benn küzdő gyötrelem; Önts, ah, balzsamot sebére, Boldogító Szerelem! Minden lepke lél virágot, Harmatot minden virág; Én tekintem a világot, Bús magány az s pusztaság.