A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési üzletágának vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. Kapcsolódó cikkek 2021. december 23. A nyugdíjak és egyes más ellátások 2022. januári emelése A Magyar Közlöny 2022. Csed gyed együttes igénylése nyomtatvány. december 9-i 225. számában kihirdetésre került a 692/2021. (XII. 9. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) a nyugellátások és egyes más ellátások 2022. január havi emeléséről. A jogszabály 2022. január 1-jén lép hatályba.
Milyen összegű? A gyermekgondozási díj összege a szülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a, 2020. évben 225 400 Ft. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-ig hivatalból felülvizsgálják, és az adott évre érvényes felső határ figyelembevételével a január 1-jei időponttól újra megállapítják. A gyermekgondozási díj bruttó összegéből 10% nyugdíjjárulék és 15% személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra. A szülő érvényesítheti belőle a családi kedvezményt. Igényelhető-e visszamenőlegesen a GYED? A gyermekgondozási díj visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennáll. Lehet-e a GYED mellett munkát végezni? A szülő az általános szabályok szerint járó GYED mellett korlátlan időtartamban, bármilyen jogviszonyban dolgozhat. Hol és hogyan igényelhető?
2019 elején a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a lakosság több mint negyedének folyósított nyugdíjat vagy valamilyen egyéb ellátást, 1 százalékkal kevesebbnek, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH Nyugdíjak és egyéb ellátások című kiadványából, amelyet a Profitline szemlézett. Tavaly összesen mintegy 2, 6 millióan kaptak nyugdíjat vagy egyéb ellátást. 2 millió 32 ezren öregségi nyugdíjban részesültek. 42 ezren életkoron alapuló ellátásban részesültek, 125 ezren hozzátartozói nyugellátást kaptak, 315 ezren megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást kaptak és 58 ezren egyéb ellátásban, járandóságban részesültek főellátásként. Az öregségi nyugdíjasok száma nem változott jelentősen az előző évhez képest, a népességen belüli arányuk 21 százalék körül maradt. Már 159 ezer nő kapta meg az öregségi nyugdíjat a 40 éves jogosultsági idő alapján, számuk egy év alatt 6 százalékkal nőtt. A hozzátartozói nyugellátásban részesülők közül az özvegyi nyugdíjasok 9, az árvaellátásban részesülők 7 százalékkal lettek kevesebben az előző évhez képest.
Az öregségi nyugdíjasok száma nem változott lényegesen az előző évhez képest, a népességen belüli arányuk is közel 21% maradt. Főszabályként öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltése után lehet megállapítani. Ez alól kivétel a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó öregségi nyugdíj ("nők 40"), az ebben részesülők száma 6%-kal emelkedve elérte a 159 ezer főt. Nyugdíjjogosultságot az elhunyt hozzátartozó jogán is lehet szerezni. A hozzátartozói nyugellátásban részesülők közül az özvegyi nyugdíjasok 9, az árvaellátásban részesülők 7%-kal lettek kevesebben az előző évhez képest. A különféle korai öregségi nyugdíjak 2012-ben életkoron alapuló ellátásokká alakultak. Mivel ezeket újonnan megállapítani – néhány kivételtől eltekintve – nem lehet, az igénybe vevők száma folyamatos csökkenés után az utóbbi három évben 42 ezer fő körül stagnált. A megváltozott munkaképességűek az életkoruktól, az egészségi állapotuktól és a rehabilitálhatóságuktól függően rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásokra válhatnak jogosulttá.
2020-ban összességében alig haladta meg a 25 ezret az új, 150 ezer forint alatti nyugdíjak száma, miközben az előző években rendre 50 és 60 ezer feletti volt. Ez persze összefügg azzal, hogy tavaly feleannyi új nyugdíjat állapítottak meg, mint a megelőző évben. A következő ábrán az látszik, hogy 2020-ra azok kerültek többségbe, akiknek 150 ezer forint feletti ellátást állapítottak meg a nyugdíjba vonuláskor. Még beszédesebb a kép, ha a két végletet vetjük össze. Míg az 50 ezer forint alatti új nyugdíjasok száma majdnem az ötödére olvadt, addig az 500 ezer forint felettieké csaknem az ötszörösére emelkedett. Így tavaly már több embernek állapítottak meg félmillió forint feletti nyugdíjat, mint ahánynak 50 ezer forintnál kisebbet. Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy 2017 januárja és 2020 januárja között csökkent az átlag alatti nyugdíjban részesülők aránya, de még mindig ők voltak kicsivel többen tavaly januárban is. A most kapott összesített halálozási adatokból pedig az derül ki, hogy az elhunytak között sokkal több az alacsony nyugdíjú, mint a magasabb ellátást kapó.
Nyitókép: SITA 2022 januárjában éves szinten 5, 9 ezerrel, 1 millió 712, 9 ezerre csökkent a nyugdíjban részesülők száma az országban. A Szociális Biztosító január végéhez 1 407 000 nyugdíjra jogosult személyt jegyzett Szlovákiában. Ez az előző év adataihoz képest 5300 nyugdíjra jogosulttal kevesebb. Azon személyek száma, akik egyszerre többfajta nyugdíjjárulákra is jogosult, az év első hónapjában 5, 9 ezerrel, 1 millió 712, 9 ezerre csökkent. A nyugdíjasok száma Szlovákiában 2020-ig folyamatosan emelkedett. 2020-ban például 2800 nyugdíjassal volt több mint egy évvel korábban, 2019-ben pedig 12, 8 ezerrel több, mint 2018-ban. A 2018-as növekedés 5, 9 ezer, a 2017-es 14 ezer volt. A kifizetett öregségi nyugdíjak száma ugyanakkor idén januárban éves szinten némileg növekedett. A Szociális Biztosító az év végéhez 1 millió 96, 4 ezer öregségi nyugdíjban részesülő személyt jegyzett, ami az előző évhez képest 2, 2 ezerrel több. A korkedvezményes nyugdíjban részesülők száma 311 fővel 11, 4 ezerrel csökkent.
Évről évre emelkedik azok aránya, akiknek átlag feletti nyugdíjat állapítanak meg, és csökken azoké, akiknek átlag alattit – olvasható ki a Magyar Államkincstártól kapott adatokból. Közben még mindig jóval több kisnyugdíjas hal meg, mint akiknek átlag feletti az ellátásuk. A Magyar Államkincstár (MÁK) közérdekű adatigénylésünkre kiadta, mennyi volt 2017 és 2020 között a rendszerbe belépő, vagyis új, és az onnan kikerülő, azaz elhunyt saját jogú nyugdíjasok száma, nyugdíjösszegek szerint, sávosan. A statisztikából az derül ki, hogy az elmúlt négy évben kevesebb új nyugdíjat állapítottak meg, mint ahány nyugdíjas meghalt, még úgy is, hogy a tavalyi halálozási adatok csak a január és október közötti időszakra vonatkoznak (vagyis a Covid-járvány miatt megnövekedett november-decemberi halálozások nem látszanak az adatsorban). Összesen 326 543 új nyugdíjat állapítottak meg 2017 és 2020 között, és majdnem negyvenezerrel több, 363 765 nyugdíjas halt meg a szűk négy év alatt. Ez idő alatt összesen bő 196 ezren voltak, akiknek 150 ezer forint alatti ellátást állapítottak meg, és durván 130 ezer ember kapott ennél nagyobb összeget.
Kétszer több nyugdíjas halt meg tavaly november-decemberben a havi átlagnál. Az elhunytak 80 százaléka a 150 ezer forintnál kisebb ellátást kapók közül került ki. Hónapokig próbáltuk megtudni, hogy 2020-ban hány nyugdíjas hunyt el, és mennyivel nőtt körükben a halálozás a koronavírus-járvány következtében. Januárban közérdekű adatigényléssel fordultunk a Magyar Államkincstárhoz, márciusban azonban csak 2020 októberéig tudtak adatokat küldeni, így a Covid miatt megnövekedett november-decemberi halálozások nem látszottak az adatsorban. Újabb kérdés és további három hónap várakozás után, augusztus elején kaptuk meg végül a 2020 egészére szóló halálozási adatokat, és a múlt év végi számokból drámai kép bontakozik ki a koronavírus második hullámáról: a tavalyi halálozási többlet több mint 90 százalékban a nyugdíjasok elvesztéséből adódik. Tömeges fertőzés az idősotthonokban A kormány célja a járvány második hullámában a gazdaság működőképességének fenntartása mellett megvédeni az időseket – ismételgette tavaly ősszel Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti konzultáció eredményére is hivatkozva.