Zöld pántlika könnyű gúnya, virágom, virágom de a fátyol nehéz ruha, virágom, virágom. Szolnok, 1908. Kép: Fortepan A leánykor minden kultúrában virágkor, könnyű és szép, mondhatni mézesmadzag: a leány összejár a barátnőivel, cicázik a fiúkkal, udvaroltat magának, éli világát. Egyes vidékeken a szabadosabb szexualitást is elnézték, ha házasság lett belőle (igaz, ez a hozzáállás ritkaságszámba ment). Népdal – Gitárkotta, gitártab és gitár akkordok INGYEN!. A leánykor természetesen arról szólt, hogy "eladódjon" a lány. Hogy ez végül kinek a döntése volt, adott esetben mennyire volt felvilágosítva a lány, érdekelt-e bárkit is az egyéni boldogsága és a belső világa, az már más kérdés. Ehhez képest az, hogy ma nyíltan beszélhetünk az érzelmeinkről, az igényeinkről és vágyainkról, szabadon választhatunk párt (akár ugyanúgy sikertelenül, mint ha a szüleink választottak volna), hogy nőként is élvezhetjük a szexualitást, hogy lehetünk vezetők egy magunk választotta szakmában, lehetünk tudatosak az életünkkel kapcsolatban, és ha elrontunk valamit, akkor van lehetőség máshogy csinálni – mindez óriási dolog.
A világ egy jó része még mindig nem tart itt. De volt-e egyáltalán boldog asszony? – tehetjük föl a kérdést. És a másik oldalról: boldogok vagyunk-e mi ebben a nagy szabadságban? Nyilván más volt a régen a boldogság fogalma, ha volt egyáltalán – de a mi fogalmaink szerinti boldog, önmegvalósító, jó párkapcsolatban élő, szabad és testileg-lelkileg egészséges asszony ritka lehetett, mint a fehér holló. Ma már szabadabbak vagyunk – de ki tudjuk-e használni táguló lehetőségeinket? Vajon miért nincs sokkal több boldog nő az utcákon és a falakon belül? Felhasznált irodalom: Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban. A mátraalji palóc asszonyok élete a múlt század második felében. Akadémiai Kiadó, 1981. Kallós Zoltán: Balladák könyve, Magyar Helikon, 1974. Magyar népballadák: Balladák forrása: Mikor leány voltam: moldvai népdal/balladatöredék, Bogdánfalva, Moldva, Kallós Zoltán gyűjtéséből Anyám, edeszanyám... Tavaszi szél vizet áraszt – Daloló. Kallós: Balladák könyve, 1974, Helikon, Hajts el, Duna (Nagy hegyi tolvaj balladája) 75. o, Bogdánfalva, Moldva Verd meg isten azt a papot... Visa, Kolozs megye: Verd meg Isten azt a vermet/Házunk előtt jégverem Zöld pántlika... Tavaszi szél vizet áraszt
Tavaszi szél Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom, Minden madár társat választ, virágom, virágom. Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom? Szívet szívért kinek adjak, virágom, virágom. Zöld pántlika, könnyű gúnya, virágom, virágom, Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom. Magyar Gitártab: Gitártab: Népdalok gitáron. De a fátyol nehéz ruha, virágom, virágom, Mert azt a bú hajtogatja, virágom, virágom. Az ifjúság sólyommadár, virágom, virágom, Addig víg míg szabadon jár, virágom, virágom. Jaj énnékem szegénynek már, virágom, virágom, Szívem víg örömet nem vár, virágom, virágom. Ha én aztat tudtam vóna, virágom, virágom, Hogy tavasszal nyílik rózsa, virágom, virágom. Sohase búsultam vóna, virágom, virágom, Most szívemen bú nem volna, virágom, virágom. De én eztet nem tudhattam, virágom, virágom, Úgy búsultam majd meghaltam, virágom, virágom. Búval élem világomat, virágom, virágom, Az egész ifjúságomat, virágom, virágom.
Mindenki szívesen emlékszik vissza fiatal korára és szinte mindenki megtanulta már általános iskolás korában a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdalt. Sokakban kellemes vagy legalábbis vicces élményeket kelt visszaemlékezni az általános iskolai ének órákra. Így vagy úgy, de örök emlék ez a dal sokunk számára. Népdal: Tavaszi szél vizet áraszt C G C Tavaszi szél vizet áraszt, C G C G Virágom virágom, C G Am Minden madár társat választ, Dm E A Virágom virágom Hát én immár kit válasszak? Te engemet, én tégedet Dm E Am Bújjunk egymás árnyékjába, virágom, virágom. Zöld pántlika, könnyű gúnya, virágom, virágom, mert azt a szél könnyen fújja, De a fátyol nehéz gúnya, mert azt a bú leszaggatja, Tavaszi szél vizet áraszt (Népdal) Gitártab és Akkordok Erről hallottál már? 100. 000+ gitáros nem tévedhet 10 év alatt. 🙂 Ők ezzel az ingyenes tanfolyammal tanulták meg a kedvenc dalaikat gitáron. »» Kérd te is most ingyen itt! Am C Dm - G7 C Zöld erdőben, zöld mezőben sétál egy madár, Dm C F - E Am Kék a lába, zöld a szárnya, jaj be gyöngyön jár.
Ehhez képest óriási dolog az, hogy ma tudunk írni és olvasni, hogy az információ hozzáférhető, és a legelmaradottabb vidékről származó fiatalnak sem teljes lehetetlenség felzárkózni ahhoz a világhoz, amely a férfit és a nőt nagyjából egyenrangúnak ismeri el, amelyben szabad a világon változtatni. Bár ma is vannak kivételek Magyarországon is, olyan elmaradott vidékek, ahol nemcsak a szegénység a gond, hanem az a fajta gondolkodás is, amely nem tudja növekedni engedni azt, aki szeretne, hanem hamar elnyomja a fiatalokban az ösztönös vágyat arra, hogy változtassanak azon, ami nem jól működik. Anyám, edeszanyám, mikor rengetgetett, Mikor rengetgetett kici bőcsücskébe, Rengetgetett lenne hét szingnég bié füődbe, Rengetgetett lenne hét szingnég bié füődbe. Tiloló asszonyok a pajta előtt, 1930. - Kép: Fortepan Ma is vannak olyan helyzetek, mint amilyeneket a népköltészetben hosszú évszázadok alatt kikristályosodott dalok megfogalmaznak (és akár segítenek is a helyzetek feldolgozásában). Gondoljunk csak azokra az archaikus balladákra, amelyek a legáltalánosabb emberi helyzeteket a legrosszabbra kisarkítva ábrázolják.
Ha nem is volt mindig kezdetben vonzódás, mert mondjuk mást szerettek a fiatalok, ha nagy emberi ellentét nem volt, azért lehetett élhető a házasság. Ha azonban egy gazdag lelkivilágú, érzékeny lány egy érzéketlen férfihoz ment hozzá, vagy ha az anyósa rosszindulattal volt iránta, akkor hiába a létbiztonság, az élet pokollá válhatott. A boldogság nem volt sem kimondva, sem célként megfogalmazva. Egy olyan zárt társadalmi rendszerben, ahol napi szinten hajnaltól éjszakáig kellett dolgozni a fennmaradásért, s ahol a hideg kamrában aludtak a nők és gyermekek, az asszony sorsa az alkalmazkodás, a munka, a gyerekszülés és -nevelés volt, tekintet nélkül az egyéni boldogságra. A baba születésének öröme, a gyermekek bája sokban kárpótolhatta a nehéz sorsú asszonyokat (ha nem voltak nagyon szegények, mert oda nem hiányzott még egy éhes száj), de ez az öröm sem tartott sokáig: igaz, hogy nem volt kórház, ahol szeparálják anyát a gyermekétől, de nem volt igazán idő és lehetőség dédelgetni a gyermeket, korán vissza kellett menni a ház körüli munkákhoz, a mai értelemben vett kötődő nevelésről nem lehetett beszélni.
Ebben az esetben tehát sem a munkáltató, sem a munkavállaló részéről nincs szükség felmondásra. Ilyenkor nem jár végkielégítés, és nem érvényesülnek a határozatlan munkaviszony esetén a dolgozót védő felmondási korlátok és tilalmak sem. A munkáltató és a munkavállaló jogos érdeke a munkaszerződések esetén A határozott idejű munkaviszony fent vázolt tulajdonságai adott esetben visszaélésre adnak lehetőséget a munkáltató részéről. Gyakran előforduló eset, hogy a munkáltató határozatlan idejű munkaszerződés helyett a határozott idejű szerződést hosszabbítja meg a dolgozóval újra és újra meghatározott időre. A másik előforduló eset, hogy a határozott idő leteltével többször újrakötik a szerződést, szintén határozott időre. Ezek a megoldások nem minden esetben jogellenesek, azonban be kell tartani a határozott idejű munkaszerződés meghosszabbításának, újrakötésének törvényi feltételeit. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belüli ismételt határozott munkaviszony létesítése akkor jogszerű, ha a munkáltatónak ehhez jogos érdeke fűződik.
: alkalomszerű megrendelések, idénymunkák ellátása). Ugyancsak nem indokolható jogos érdekkel egy szerződésláncolat, ha annak célja a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos költségek minimalizálása (pl. : végkielégítés, felmondási időre járó munkabér, távolléti díj), tekintettel arra, hogy a végkielégítés, a felmondási idő és a megszüntetés különféle költségelemeinek megtakarítása közvetlen érdeksérelmet okoz a munkavállalói oldalon, a dolgozó elveszíti a munkaviszony megszüntetése miatt őt megillető garanciákat. Önmagában erre jogos érdekként tehát nem hivatkozhat a munkáltató jogszerűen. Mindezeket alátámasztja az irányadó bírósági gyakorlat is, miszerint a munkajogviszonynak törvényes érdek nélkül történő, többszöri ismételt, határozott időre szóló kikötése egyértelműen csorbítja a munkavállalónak a felmondási járandóságokkal kapcsolatos jogos érdekét, ezért mindez rendeltetésellenes joggyakorlást valósít meg. Jogkövetkezmények A munkajogban a határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó munkajogi szabályok eltérést nem engedőek, megsértésük szankciót von maga után.
Ezért a Munka Törvénykönyve korlátozza a határozott idejű munkaviszonyt, ill. ennek újrakötését, meghosszabbítását. A határozott idejű munkaviszony legfeljebb 5 évig tarthat, és ebbe a maximumba a 6 hónapon belül újrakötött szerződések időtartamát is bele kell számítani. A másik fontos korlát, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belüli ismételt határozott munkaviszony csak akkor jogszerű, ha a munkáltatónak ehhez jogos érdeke fűződik. Ilyen jogos érdek lehet például, ha jelentősen ingadozik a munkáltató munkaerőigénye a megrendelések ingadozása miatt. A határozott idővel kapcsolatos megállapodások nem irányulhatnak a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. Abban az esetben, ha nem fűződött jogos érdeke a munkáltatónak a hosszabbításhoz vagy ismételt határozott idejű munkaviszonyhoz, akkor az újabb munkaszerződésnek, illetve a hosszabbításnak a határozott időre vonatkozó része nem érvényes. Így az ily módon meghosszabbított vagy újrakötött munkaviszony már határozatlan idejű lesz.
Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk a következőket válaszolta a kérdésre: A fentiekben vázolt konstrukció abszolút mértékben ellentétes a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) rendelkezéseivel, valamint a Kúria által kialakított bírói gyakorlattal! A munkavállalóval a munkáltató kezdetben határozatlan idejű munkaszerződést kötött. A munkaszerződés első módosítása határozott idejűvé már sértheti mind az Mt. 6. paragrafusának (2) bekezdésében rögzített jóhiszemű joggyakorlás követelményét, mind pedig a 7. paragrafusban rögzített joggal való visszaélés tilalmát. Ennek alapja az, hogy a határozott idejű munkaviszony nélkülözi a munkajog legfontosabb garanciáit: felmondási idő, végkielégítés, felmondási tilalom stb. Ezen túlmenően az Mt. 192. paragrafusa szerint a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása feltételekhez kötött. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése ugyanis csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges.
A határozatlan idejűvé alakulás és annak jogkövetkezményei A hatályos Mt. a korábbi munka törvénykönyvétől eltérően nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy mi történik abban az esetben, amikor a munkavállaló a munkáltató tudtával a határidő lejártát követően továbbdolgozik. Ezt a helyzetet kétféleképpen lehet elvarrni. Egyrészt a munkáltató az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján az érvénytelen jogviszonyt köteles azonnali hatállyal felszámolni, azaz megszüntetni. Másrészt ugyanakkor arra is lehet hivatkozni, hogy a felek között – szóban – határozatlan idejű jogviszony jött létre, hiszen az írásbeliség hiánya a munkaviszony létrejöttének nem akadálya. Az Mt. 44. §-a szerint ugyanis az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. (lásd még: BH1997. 152. ). Problémát vethet azonban az a helyzet is fel, amennyiben a munkavállaló nem azt sérelmezi, hogy a munkáltató tudtával tovább dolgozik (sőt éppen ellenkezőleg: már nem dolgozik), és a státusza rendezetlen, hanem azt, hogy a meghosszabbított határidő, mely véleménye szerint jogsértő volt, lejárt.