A relatíve alacsony költségvetés ellenére a vázolt látomás, a steril börtön-háttér kifejezetten impozáns: a lézerek, a szögletes design és a szürke hátterek a korszak formavilágát, míg az elmeturkászást követő jelenetek a korai CGI-trükkök neonfényes divatját idézik. A kultikus horror-rendező, Stuart Gordon sci-fis kirándulásai közül egyértelműen ez a mű sikerült a legjobban. A Fortess egyértelműen alulértékelt időkapszula, mely ironikus élvezeti értéke mellett korrekten foglalja össze a VHS-korszak egy elfeledett vonulatát, amit az önironikus nosztalgia jegyében mostanság épp Stallone és Schwarzenegger párosa próbál visszacsempészni a vászonra.
Az új, magas technológiát használó fegyházakban kevesebb az őr, az elektronikus eszközök és a videómegfigyelés segítségével pedig napi huszonkét órán át tartják fogva az elítélteket ketreceikben. Sokuk érzékeik korlátozására panaszkodik. Mielőtt magunkra húznánk a vizes lepedőt a világ azóta sem rózsásabb állapota felett érzett deprimáltságunkban, engedjük el a tévképzetet, miszerint a Fortress a Remény rabjaihoz, vagy a Halálsoronhoz hasonló, megrázó drámaiságú alkotás. Nem-nem! Tizenkét millió dollár (bizonyos értesülések szerint csupán nyolc) már 1992-ben sem volt elegendő forrás egy nagyívű szabadulós sztorihoz – meg gondolom Christopher Lambert gázsijához –, így még a legnemesebb ideák is a ponyvaminőségű szórakoztatás szintjére voltak kénytelenek degradálódni. Fortress 33 emelet mélyen a pokolban. No persze a végeredmény nem azért focizta magát a B-ligába, mert az vizuálisan olcsónak hat; a problémát inkább ott látom, hogy David Venable és Terry Curtis Fox forgatókönyvírók a dramaturgiát értékelték le, holott az nem tűnik kizárólag pénzkérdésnek.
Kevés pénzből mondana nagyot a Fortress, de így is kultikus, vérmocskos szórakozás kerekedik belőle. Múltidézzünk. 2017-ben járunk. John Henry Brennick (Christopher Lambert) és állapotos felesége (Loryn Locklin) Kanadába próbálnak jutni az USA orwelli horrorrezsime elől, ahol az egygyerekes családmodellt géppuskával érvényesítik. Igaz, hogy a házaspár első gyermeke halva született, az asszony második terhessége már illegálisnak számít. Fortress - 33 emelet mélyen a pokolban 1992. A szökés sikertelen, a férfit harmincegy évnyi börtönbüntetésre ítélik, amit a semmi közepén ásott méretes, robotizált lyukban, vagyis a kreatívan Fortressnek elnevezett börtönben kényszerül letölteni. Közben a néző a kilencvenes évek nosztalgiájának esik fogságába, de ez egyáltalán nem olyan rémes élmény. Mi több, még a kilencvenes évek B-filmjeinek gyorstalpalójaként sem utolsó ez a másfél óra. Az egyszavas cím nem cím, vallották egy időben a magyar honosítók, így a Fortress a 33 emelet mélyen a pokolban alcímmel gazdagodott, ami hangzatosságán túl még három emelettel meg is toldotta az egyébként harminc szintes komplexumot.
Fortress - 33 emelet mélyen a pokolban (1992) Fortress Kategória: Akció Bűnügyi Sci-Fi Tartalom: 2013-ban az Egyesült Államok már korántsem a szabadság hazája. Az országot egy végletekig diktatórikus kormány irányítja, amely az élet minden lépését szabályozza. A világ túlnépesedett, ezért törvénybe iktatják, hogy minden nő csak egy gyermeket szülhet. A határon túl, Mexikóban már lehetőség nyílik a szabadabb családtervezésre. Ide igyekszik John Brennick is várandós feleségével, Karennel. A határon azonban elfogják őket, és mindkettőjüket a világ legszigorúbban őrzött börtönébe szállítják, ahol 31 évnyi raboskodás vár rájuk. Fortress 33 emelet melyen a pokolban. A 33 emelet mélyen a föld alá épített Fortress-ben a rabokat számítógép-vezérelt biztonsági rendszer őrzi, kamerákkal, gondolat-fürkésző berendezésekkel állandó megfigyelés alatt tartják őket, a gyomrukba ületett bélgyöngy és neutron-ágyú segítségével pedig bármikor fájdalmat okozhatnak nekik. A szökés tehát esélytelen. Brennick ennek ellenére megpróbál kitörni...
1 408 votes Rendező Szereplők Filmelőzetes
Külön kényeztetésben részesülnek a kan disznók, akik mindössze hárman vannak a tanyán. (Hiába, ez egy férfiközpontú világ, még akkor is, ha nő a vezető. ) A Fekete család még arra is figyel, hogy az állatokat csak és kizárólag a farmon megtermelt takarmánnyal etessék, amit granulálnak is, hogy könnyebben emészthető legyen a sertéseknek. Ezáltal pedig minél jobb minőségű árut kínálhassanak a vásárlóknak. Zsóka pedig rendszeresen jár a környékbeli piacokra, fesztiválokra, de kéthetente a budapesti Lehel piacon is beszerezhetünk a kézműves finomságokból. Hát, ha létezik olyan, hogy "amerikai álom", akkor Zsóka sikersztoriját nevezhetjük "európai álomnak". Hajrá, csajok! Fekete zsóka facebook google. ;) Nyitókép: Fekete Zsóka saját képe
Megérkeztek a kocák, csakhogy rögtön utána kiderült, hogy több, mint a fele vemhes. Két héten belül hirtelen több, mint ötven mangalicám lett. Így lettem egy csapásra egy mangalica farm tulajdonosa. Levegőt sem tudtunk venni, voltak olyan kismalacok, akiket kézből kellett szoptatnunk. Mára már több, mint negyven anyakocás az állomány, ami körülbelül 350-400 mangalicát tesz ki. Nem egyészen így terveztem, de mégis mostanra már minden a mangalicák körül forog nálam. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesület tenyésztésvezetőjének köszönhetően mára már kitanultam a mangalicatenyésztést, ezen belül a szelekció alapjait is. Fekete zsóka facebook page. Így saját magam szelektálom az egyes egyedeket tenyészszemlére, tenyésztésre. Az állatorvosomnak köszönhetően pedig az állatorvosi munkák nagy részét én látom el a telepen. Ezek szerint nem bántad meg, hogy a mangalicák helyett, mondjuk nem tyúktartással pályáztál? A mangalica sertés egy nagyon jó melléktermék hasznosító fajta, és mivel elég sokféle zöldség, szántóföldi növény vagy kis gyümölcs megtermett a gazdaságban, kertünkben, ezért gondoltuk, hogy ez lesz a legjobb fajtaválasztás, hogy a sérült zöldséget, vagy tört szemet, csutkát,.
18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció