Glosbe Belépés magyar ha nem mondta volna ha nem szóltál volna bölcs maradtál volna ha nem tévedek ha nem tudsz ha nem volna Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot! ha nincs kifogása ellene ha nincs otthon a macska, cincognak az egerek Ha ölni kell ha őszinték akarunk lenni ha piros hó esik ha rám hallgat ha rám jön a sor ha Rómában élsz, élj úgy, mint a rómaiak Ha segíthetek valamiben. Rendelkezésre álló fordítások orosz
A mondást tévesen tulajdonították a 18. században Marie Antoinette-nek, hiszen akár az 1870-ben kezdődő Harmadik Francia Köztársaság idején is elhangozhatott – magyarázta Maior-Barron. – A francia forradalom ötletgazdái azzal akarták elpusztítani a francia monarchiát, hogy folyamatosan támadták; végül eltűntették a legfontosabb szimbólumait: a francia királyt és a királynőt is. A királynéról trágár pletykákat költöttek és ezeket országszerte terjesztették Forrás: Wikimedia Commons Hozzátette: többek között ezért is maradt a köztudatban, hogy a " Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot " kijelentés Marie Antoinette nevéhez köthető. Fleurs de la Reine: "Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot!". A felvilágosodás híres alakjától, Rousseau-tól származik A modern történészek szerint az évszázados törekvés Marie Antoinette nevének besározására azonban nem csupán az "ügy" biztosításáról szólt, hanem némi szexizmus is árnyalta. Végül is úgy tűnik, hogy a királynét hírneve jobban megelőzte, mint férjét, aki valójában irányította Franciaországot. Részlet a 206-os Marie Antoinette című filmből Forrás: Moviestore Collection Ltd / Alamy Stock Photo l A francia forradalom megpróbálta kizárni a nőket a politikai hatalomból – mutatott rá Robert Gildea, az Egyesült Királyság Oxfordi Egyetemének modern történelem professzora.
2014. február 4. 13:16 A történelmi emlékezet által megőrzött idézet meghatározza magát a személyt, de a kort is, amelyben elhangzott. Azonban az emlékezet sokszor megcsal minket, s olyan mondatokat ad egyes személyek szájába, amelyeket vagy sohasem mondtak ki, vagy teljesen más volt az értelmük. "Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot" A híres mondás Marie Antoinette francia királynétől származik, aki azt mondta: "Ha a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek kalácsot. " Először is, ha Marie Antoinette valóban ezt mondta, akkor sem jelentette ugyanazt, mint ma. ORIGO CÍMKÉK - kalács. Uralkodása idején ugyanis olyan törvény volt érvényben, hogy a pékeknek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, a finomabb péktermékeket (pl. kalácsot) is olcsóbb áron kellett adniuk, hogy megakadályozzák a visszaéléseket. Marie Antoinette azonban semmi ilyesmit nem mondott, a neki tulajdonított szavak Jean-Jacques Rousseau Vallomások c. művéből származnak, s a filozófus egy hercegné szájába adta a szavakat. A legenda valószínűleg a forradalom utáni királyellenes propaganda részeként alakult ki, amikor a királyt és feleségét kivégezték.
Tíz történelmi idézet, amit rosszul tudunk 2014. február 4. 13:16 A történelmi emlékezet által megőrzött idézet meghatározza magát a személyt, de a kort is, amelyben elhangzott. Azonban az emlékezet sokszor megcsal minket, s olyan mondatokat ad egyes személyek szájába, amelyeket vagy sohasem mondtak ki, vagy teljesen más volt az értelmük. "Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot" A híres mondás Marie Antoinette francia királynétől származik, aki azt mondta: "Ha a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek kalácsot. " Először is, ha Marie Antoinette valóban ezt mondta, akkor sem jelentette ugyanazt, mint ma. Uralkodása idején ugyanis olyan törvény volt érvényben, hogy a pékeknek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, a finomabb péktermékeket (pl. kalácsot) is olcsóbb áron kellett adniuk, hogy megakadályozzák a visszaéléseket. Marie Antoinette azonban semmi ilyesmit nem mondott, a neki tulajdonított szavak Jean-Jacques Rousseau Vallomások c. művéből származnak, s a filozófus egy hercegné szájába adta a szavakat.
Párizsban volt egy közellátási rendelet, hogy amennyiben éhség ütné fel a fejét, a pékek kötelesek minden pékárut hatósági (normál kenyér) áron a lakosság rendelkezésére bocsátani. Így fordulhatott elő, hogy rendkívül súlyos kenyérhiánynál méregdrága péksüteményeket (mint a kalács is) fillérekért lehetett kapni. Érdekesség, hogy a liszt hiányához a rossz termés mellett hozzájárult az orléans-i herceg is, aki nagy mennyiségű gabonát árusított ki külföldre. - Valószínű, hogy nem is kalácsról, hanem briósról van szó. Alan Devidson szerint a 18. században a brióst csak enyhén gazdagították, kevés vaj és tojás hozzáadásával, és alig különbözött az igazán finom, fehér kenyértől. - És végül, érdemes tudni, hogy Mária Terézia szigorú keresztény szellemben nevelte gyermekeit, ami nem csak a külsőségekben nyilvánult meg. Korabeli források szerint a királynő minden héten kiküldte gyermekeit, hogy osszanak kenyeret az idősek között. Valamint Marczali Henrik történelemíró idézi Mária Teréziát, aki így rendelkezett a gyermekek étkezéseiről: "Kívánom, hogy mindenből egyenek, az evésben ne válogassanak, ne keressék a jobb falatot vagy ételt, és ne is beszéljenek erről.
A francia forradalom árnyékában viszont tagadhatatlanul szükségesnek tűnt ez a fajta lázítás. De mit értettek egy ilyen kijelentés alatt? Ám a kalács felemlegetése más szempontból is érdekes összefüggéseket világíthat meg. Például, ha Marie Antoinette valóban ezt mondta, akkor sem jelenthette ugyanazt, mint amit ma értünk rajta. A francia királynő uralkodása idején ugyanis olyan törvényt foganatosítottak, miszerint amikor a pékek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, akkor a drágább árkategóriába tartozó péktermékeket (például kalácsot) is olcsóbb áron kellett adniuk. A sokat emlegetett idézettel kapcsolatban még arra sincs megbízható bizonyíték arra, hogy a királynő valaha is ilyent mondott volna. XVI. Lajos, Marie Antoinette férje 1774-ben foglalta el a francia trónt Forrás: Wikimedia Commons Marie Antoinette soha nem mondta ki sem ezeket szavakat, sem bármi hasonlót – mondta Denise Maior-Barron, a kaliforniai Claremont Graduate University adjunktusa a LiveScience online portálnak, aki Marie Antoinette karakterének korabeli ábrázolásait vizsgálja kutatásai során.
Vagyis a Gasztronómiai Bizottság által szerkesztett világhírű gasztrobiblia: a Larousse gasztronómiai lexikon. Hogy mi? A lexikon 1938-ban jelent meg először, a legfrissebb kiadás viszont már sorban a hatodik, hiszen az egyetemi tanárokból, szociológusokból, szakácsokból, cukrászokból, mérnökökből és újságírókból álló húsz tagú Bizottság tíz évenként egy nagyszabású zsinat keretében összeül, és elbírálja, hogy mi az, ami továbbra is alkalmas és méltó arra, hogy a Szentírás részét képezze, illetve mik azok az újdonságok, amik az elmúlt tíz évben megkerülhetetlenné váltak "gyomor" és "tudás" vonatkozásában. Így a mostani kiadásban számos életrajz (olyan séfeké, akik megkapták a Michelin Guide három csillagát) és új konyhatechnológiai eljárás is helyet kapott. A lexikonban négyezer szócikk, kétezerötszáz recept (melyek közül ötszáz minden idők és minden nemzedék legnagyobb szakácsainak nevéhez fűződik), ezer termékfotó, kétszáz kép (mely a mesterfogásokat mutatja be lépésről lépésre), valamint ötszáz riportfotó gondoskodik arról, hogy gasztronómia témakörben ne maradjon több kérdésünk.
A Duna a második leghosszabb folyam Európában a Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patakocska, a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme. Duna fekete tenger torkolat 1. A Duna a világ "legnemzetközibb" folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai víziútnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.
Az utóbbi 200 évben folyamatosan emelkedik (2-4 mm/év) a tenger szintje, aminek következtében az abráziós folyamatok hatására hátrál a partvonal és egyes számítások szerint 46 ha-ral csökken a delta területe évente. Éghajlata dominánsan kontinentális, amelyet a tenger mérséklő hatása befolyásol. Az éves átlaghőmérséklet 11 °C, az évi átlagos csapadék 400-500 mm. Átlagos tengerszintfeletti magassága csupán 52 cm és területének 20, 5%-a a tsz. alatt fekszik. Az egyes morfológia csoportok az alábbi arányban oszlanak meg: folyóágak 3%, tavak 10%, mocsarak 69%, marsok 8%, gorondok 7%, síkság 3%. A geológiai értelemben fiatalnak számító delta rendkívül értékes flórával és faunával rendelkezik. Az UNESCO 1992-ben az Ember és Bioszféra Programba is felvette a deltát. Összesen 1456 állatfaj lakja a vidéket. Több mint 300 madárfaj él a területen, amelyből 176 itt is költ. Duna: a tét ma már a klímaváltozás miatti elsivatagosodás megakadályoz.... Érdemes kiemelni a 2500 párt számláló pelikán telepet, amely, egyedülálló Európában. A 45 édesvízi halfaj közül a legnagyobb testű a viza, amely régen míg a víz tisztasága megengedte, akár Budapestig is felúszott.
Túrázás: Ez egy olyan Mercurius kirándulás, ami nem a túrázásról szól 😊, de azért gyalogolni fogunk az alsorákosi csodákhoz, a bercai sárvulkánhoz, a bukaresti látnivalóihoz és … Ki tudja? Kinek ajánljuk? Mindazoknak, akik nem jártak Dobrudzsában és a Duna-deltában és bevállalják, hogy az idegenvezetett kiránduláson többet megtudjanak a vidékről. Ez nem lesz kéjutazás, nem fogunk napokat heverészni a Duna vagy a Fekete-tenger partján, ez inkább egy kis tanulmányút egy "utazó tanodán", és akik érdeklődéssel, tudatosan vállalják az utazást azoknak valóban egy életre szóló kaland lesz Ellátás: Félpanziós ellátásban lesz részünk, reggeli és háromfogasos vacsora. Napközben pedig a szállásadóinkat kérjük meg, hogy hideg szendvics csomaggal lássanak el bennünket amit a helyszínen rendezünk. Csoportkísérés – idegenvezetés: A csoportot képzett idegenvezető kiséri a kirándulás elejétől annak végéig. Valójában ő lesz a Tisztelt Csapat mindenese. Duna fekete tenger torkolat nike. Az utazás ideje alatt mesél, a vidékről, látnivalókról, tudnivalókról, a híres emberekről… mindenről, ami az utazáshoz tartozik.