A Sinopharm vakcinája hagyományos technológiával készült, inaktivált vírust tartalmazó vakcina. Eddig 14 országban kapott engedélyt, Magyarország mellett Bahreinben, Kambodzsában, Kínában, Egyiptomban, Irakban, Jordániában, Marokkóban, Nepálban, Pakisztánban, Peruban, Szerbiában, a Seychelles-szigeteken és az Egyesült Arab Emirátusokban, március végén pedig kiderült, hogy megfelelnek a WHO követelményeinek. Az OGYÉI tájékoztatójában azt írják, hogy a gyógyszert feltételesen hagyták jóvá a harmadik fázisú klinikai vizsgálatok adatai alapján. Magyarországon február végén kezdtek oltani az első, OGYÉI által engedélyezett kínai vakcinával. Sinopharm-vakcina: megszólalt a gyártó az antitesthiányos problémákról - Napi.hu. Hogyan működik a Sinopharm vakcina? Az OGYÉI tájékoztatója szerint a hatóanyaga inaktivált, elölt vírus, az 19nCoV-CDC-Tan-HB02 törzsből, amely erős immunválaszt generál. Nem okoz megbetegedést – mivel nem élő vírust tartalmaz –, és a védettség kialakulása után elkerülhető a koronavírus-fertőzés okozta súlyos, akár kórházi kezelést igénylő megbetegedés, elhalálozás.
Az antigén-prezentáló sejtek teljesen szétszerelik a vírust, majd a fehérjéit a sejtfelszínhez szállítják. Ezeket a vírustöredékeket a segítő T-sejtek érzékelik, majd sejtfelszíni receptoraikkal kapcsolódnak hozzájuk. Az így aktivált T-sejtek fontos jelmolekulákat bocsátanak ki, amelyek az immunrendszer végrehajtó sejtjeinek működését szabályozzák. Nagyon fontos szerep jut egy másik immunsejttípusnak, a B-sejteknek is. Ezek szintén kötődnek a vírusrészecskékhez, majd a segítő T-sejtek közreműködésével antitesttermelésbe kezdenek. A létrejött antitestek a vírus fehérjetüskéihez kötődnek, és megakadályozzák a kórokozókat, hogy a sejtekbe jussanak. Mik az ismert mellékhatásai a kínai vakcinának? - ProfitLine.hu. Forrás: XINHUA via AFP/Xinhua News Rights Reserved/Zhang Yuwei Hatékony vakcina A legutóbbi klinikai vizsgálatok eredményei alapján a Sinopharm-védőoltás hatékonynak mondható. A kínai hatóságok vizsgálata alapján az emberek 79, 34 százalékát védte meg a COVID-19 betegségtől. Ennél is jobb eredményt mutattak az Egyesült Arab Emírségekben zajló vizsgálatok, amik 86 százalékos hatásosságot állapítottak meg.
Figyelt kérdés Véleményt szeretnék kérni attól, aki beoltatta már magát sinopharmal, hogy milyen volt. Két rokonom is azzal oltatta be magát és nekik se volt semmi bajuk tőle. Mindketten 70 évesek. 1/13 anonim válasza: 42% Nekem szaktársam (20 éves) kapta ezt előző héten szerdán. Péntek óta 40 fokos láza van és nagyon fáj a torka. Mást nem ismerek, aki ezt kapta volna 2021. máj. 4. 10:49 Hasznos számodra ez a válasz? 2/13 anonim válasza: 73% Én is sinopharmot kaptam, 23 éves vagyok, semmilyen mellékhatást nem tapasztaltam, talán pár óráig gyengének éreztem azt a karomat, ahol szúrtak. Édesanyám (43) ugyanez, ő is sinopharm. Nagyapám (67), ő még csak a karját sem érezte gyengének, mindkét oltást megkapta, mi még csak az elsőt. 2021. 11:04 Hasznos számodra ez a válasz? 3/13 anonim válasza: 89% Egyébként hogy jön a #diszkrimináció a kérdésedhez? 2021. 11:05 Hasznos számodra ez a válasz? 4/13 anonim válasza: 67% Semmi tünete nincs, még a szúrás helye se válik érzékennyé v. fájóssá. Aki ilyen kapott és 40 fokos láza mellett torokfájása van, az elkapta a koronavírus fertőzést, ezek nem oltási tünetek.
Kérem, adjanak tanácsot: mit tegyek, hogyan kezeljem 200 liter boromat, ami erősen záptojás szagú? Egy Fejér megyei olvasójuk. Pethes József | 2009. 01. 29. Tíz ok, ami a bűzös lehelet mögött áll. 13:40:00 A kénhidrogén vagy záptojás szag azért alakult ki, mert a borélesztő a mustban lévő szulfátot kénhidrogénné alakítja át. Ez megelőzhető fajélesztős erjesztéssel. Sajnos ez a borbetegség nehezen gyógyítható, de mindenképpen fontos a nyílt fejtés, tehát a bor megszellőztetése, majd borkénnel való kezelése.
Kellemetlen lehelet – rossz lehelet – szájszag – halitózis (Phoetor ex ore) Azonos jelentésű kifejezések, amelyek a kilélegzett levegő kellemetlen szagát hivatottak jelölni. A tudományosan halitózisnak nevezett jelenség sok ember életét megkeseríti – akár úgy, hogy kellemetlen szagú a lehelete, akár úgy, hogy "menekül" beszélgetőtársa közeléből, mert nem tudja elviselni annak a szájszagát. A krónikus halitózis esetén beszélhetünk extraorális és intraorális eredetű szájszagról. Nagyon sok krónikus betegség jár kellemetlen lehelettel. Bizonyos betegségek jellegzetes szájszagot okoznak, amely segíti a diagnózis felállítását. Így pl. a cukorbetegek leheletében acetonszag érezhető, vesebetegre ammóniaszag a jellemző, májelégtelenségben friss hús ill. állati bensőségek szagára emlékeztet a lehelet, egyesek szerint kifejezetten egérszagú lehet. Sajátos szaga van a szájnak bizonyos mérgek (arzén, bizmut, higany stb. Mit tegyünk, ha rothadt szaga van a szájnak, A szájszag egyik oka a nyelvünk felépítése. ) felszívódása után is. Az éhezés, pl. : fogyókúrázás esetén is okozhat kellemetlen leheletet.
Szájszárazság esetén a nyál mennyiségének csökkenésével a nyálban oldott hasznos anyagok mennyisége is kevesebb. A nyál nagy mennyiségű oxigént tartalmaz, ami a kellemessé és frissé teszi a leheletünket, kedvezőtlenül befolyásolva az anaerob baktériumok életkörülményeit. Friss lehelet! Gyakran ismételt kérdések: Ha a baktériumok okozzák a kellemetlen leheletet, lehetséges-e csókolózás útján elkapni a betegséget? NEM. A kénvegyületeket termelő baktériumok mindenki szájában normális körülmények között is jelen vannak. Ahhoz, hogy ezek a mikroorganizmusok kórósan elszaporodjanak, az illető szájában az életfeltételeknek jelentősen meg kell változniuk. A csókolózás semmilyen veszélyt nem jelent ebből a szempontból. Örökölhető-e a rossz lehelet? NEM – amint már többször említettük a baktériumok mindenki szájában jelen vannak, de ahhoz, hogy kórósan elszaporodjanak több feltételnek meg kell változni. Ami viszont örökölhető, az a nyelv formája, a nyelven található barázdák száma és mélysége, a papillák hossza.
A zsír elégetése során egy keton nevű anyag szabadul fel, amely a vizelettel és a lélegzettel távozik, és jól érezhető szaga van. Ide tartoznak a fül, orr- és melléküreginek betegségei (gyulladás, tályog, idegentest), orrsövényferdülés okozta dugulás. Garatban fekélyes daganat, mandulagyulladás, idegentest szintén okozhat ilyen panaszt. A diftéria okozta édeskés szag diagnosztikus jelentőségű lehet. A nyelőcső daganata, gombás megbetegedése (amelyet egy nem befejezett antibiotikus kezelés válthat ki), a gyomorszáj zárfunkciójának tökéletlensége is problémát okozhat. Gyermekeknél a parazitózisok is okozhatnak kellemetlen leheletet. Differenciál diagnosztikai szempontból minden krónikus halitózisban szenvedő beteg esetében szükségszerű egy belgyógyászati és egy a légutakra terjedő alapos kivizsgálás. Az extraorális okok vázlatos áttekintése után foglalkozzunk részletesen a száj és garatüregi okok elemzésével. Számos tévhittel ellentétben, amelyek szerint a rossz lehelet belső eredetű, számos klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy az esetek 90%-ban az okok a szájüregben keresendőek.
A tünet elfedése helyett célszerű inkább magát az okot felderíteni és megszüntetni. A rossz leheletek többségénél gyakori kiváltó ok egy elavult vagy nem puffadás böfögés rossz lehelet, korona, egy szuvas fog, fogínybetegség, vagy fogkő, amelyek kezelésével megszűnik a szájszag is. Mivel a krónikus szájszag közvetlen okai gyakran a szájüregben elszaporodó baktériumok és gombák, ezért elsőként a helyes szájhigiéniát kell megteremteni, amely magában foglalja a napi legalább kétszeri fogmosást, a fogselyem rendszeres alkalmazását, és a nyelvtisztítást is. A fogak állapotát érdemes legalább félévente ellenőriztetni szakemberrel, aki szükség esetén azonnal orvosolni tudja a bajt. Előfordulhat azonban, hogy nem fogproblémáról van szó, hanem az arcüreg vagy a garat betegségéről, amellyel fül-orr-gégész szakorvoshoz kell fordulni. A rossz lehelet oka lehet a légutak, a hörgők vagy a tüdő betegsége is. Ha az ez irányú vizsgálatok nem hoznak eredményt, sort kell keríteni a gyomor- és a bélrendszer feltérképezésére, főleg akkor, ha a rossz lehelet mellett más tünetek is fennállnak, például hasfájás, puffadás, székrekedés vagy hasmenés.
Sok esetben a magasabb kéntartalom áll a bűz mögött. Az amerikai fogászati akadémia állásfoglalása szerint például a fokhagyma, a hagyma és a kávé teljes kiürülése a szervezetből akár három napig is eltarthat, s ezalatt végig tapasztalható kellemetlen szájszag. Anyukáink már kicsi gyerekkorunk óta tömték a fejünket azzal, hogy ne együnk sok édességet, mert kihullik a fogunk. A nagyi és a nagypapa persze sutyiban inkább a zsebünket tömte – jó tanács helyett válogatott csokikkal, cukorkákkal. A szájban megtalálható baktériumok csak erre vártak, s várnak most is: egy jófajta gumicukornál, karamellszeletnél nincs jobb alap a fokszuvasodásnak, ami természetesen rossz lelehelettel jár. Az orvosok azt javasolják, ha már muszáj édességet enni, az étcsoki pultot célozzuk meg a boltban. A magamfajta naiv ember számára érdekesen hangzik, hogy a szénhidrátszegény étrend is vezethet bűzös szájszaghoz. A magasabb proteintartalmú ételek fogyasztása, és a szénhidrát kerülése révén a szervezet a zsírt kezdi el égetni a testben, hogy energiát nyerjen.