A pécsi egyetem 14. századi története sok ponton a bizonytalanság homályába vész, így például azt sem tudjuk, pontosan meddig állt fenn; feltehetően Nagy Lajos halála érzékenyen érintette az intézményt, hanyatlását pedig az valószínűsíti, hogy Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) 1395-ben, Óbudán egy újabb egyetemet alapított. A kutatók úgy vélik, Pécsen a 15. Egyetemünk. század első éveiben még folyhatott felsőfokú oktatás, ám hamarosan a művelődés csúcsát már újra a püspök által finanszírozott iskola jelentette. A pécsi egyetem, rövid fennállása dacára, ugyanakkor mégis komoly művelődéstörténeti jelentőséggel bír, hiszen annak példáján a későbbi uralkodókban is felmerült a szándék, hogy a tanulni vágyó magyar diákokat az országban marasztalják. Zsigmond óbudai és Mátyás pozsonyi kísérlete után a másfél százados török uralom ezt a törekvést nagymértékben gátolta, így egészen a 17. századig – a nagyszombati egyetem megalapításáig – kellett arra várni, hogy ismét beszélni lehessen magyar felsőoktatásról.
A Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, valamint a szekszárdi Illyés Gyula Kar összevonásával létrejön a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, az egyetem 9 karú lesz 2016 Létrejön a Gyógyszerészettudományi Kar, a Pécsi Tudományegyetem ismét 10 karúvá válik 2017 A Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepli alapításának 650. évfordulóját, amely esemény alkalmából Pécs Városa a Dél-Dunántúl és Magyarország számára is jelentős jubileumi ünnepségsorozatot tervez. A PTE történetét feldolgozó infografika az egyetem alapításától egészen napjainkig kalauzolja el az olvasót:
A székesegyház azonban csak Orseolo Péter idején épült meg, ide temették el később az uralkodót is. Pécs alapítása A várost először az 1200-as években említik meg ezen a néven. Ekkor épült fel az első dominikánus kolostor is. Ekkor a településnek még nem volt kőből épült várfala, ezért a Batu kán csapatai 1242-ben könnyedén elfoglalták és kifosztották Pécset. Az egyetem alapítása A mai Pécsi Tudományegyetemet 1367-ben Nagy Lajos alapította meg. Ezzel ez lett Magyarország legelső egyeteme, a mai napig a legrégebbi oktatási intézmény. Azt nem tudni, hogy az egyetem pontosan hol állt és mennyi ideig létezett az akkori formájában, hiszen az utolsó információk még 1464-ből valóak. Még az 1300-as évek végén Horváti János és Palisnai János megtámadta a várost, amely hatalmas pusztítást mért a településre. A várat nem sikerült bevenniük, de templomokat és házakat romboltak le. Pécs a törökök idején 1529-ben a törökök ismét elfoglalták a várost, majd Bécs ellen vonultak, ám azt nem sikerült bevenniük.
A vad bolygó: Küzdelem a zsarnokság ellen (kritika) A vad bolygó nyomasztó és szürreális utazás egy rémálomvilágba, amely csupa kilátástalanság és veszély. Ezt a világot a Draagok uralják, akik bár technikailag kifinomultak, érzéketlenek a körülöttük lévő világgal szemben. A tudás gőgjében semmibe veszik a szintén a bolygón élő Omokat, azaz az embereket, akik hozzájuk képest törpék. Az Omok a Draagok játékszereivé, illetve háziállataivá degradálódn...
1976. április 22. (magyar feliratos) Díj(ak) 1973 -as cannes-i filmfesztivál - zsűri különdíja További információk IMDb A vad bolygó (francia címén La Planète sauvage, angol címén: Fantastic Planet) egy 1973 -ban bemutatott sci-fi rajzfilm, René Laloux rendezésében. A film nemzetközi – francia és csehszlovák – koprodukció eredménye, amerikai forgalmazóval. Az 1973 -as cannes-i filmfesztiválon [1] elnyerte a zsűri különdíját. A forgatókönyv – melyet 1974 -ben Nebula-díjra jelöltek – Stefan Wul, francia író Oms en Série c. regényén alapul. Történet A film egy olyan alternatív jövőt ábrázol, amelyben az emberi lényeket " Om "-oknak nevezik ( francia nyelven ez egy szójáték: hommes = emberek). A helyszín a " Draag "-ok bolygója, az " Ygam ", ahol a Draagok háziállatként tartják az Omokat (nyakörvvel). A Draagok egy idegen faj; formára emberszerűek, de nagyjából százszor nagyobbak náluk, a bőrük színe kék, uszonyszerű fülük van és hatalmas, kidülledő piros szemük. A Draagok ezen kívül sokkal tovább élnek, mint az emberi lények – egy hét számukra egy emberi évnek felel meg.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A vad bolygó (La planète sauvage) Rendező René Laloux Producer Simon Damiani Andre Valio-Cavaglione Forgatókönyvíró René Laloux, Roland Topor Stefan Wul (regény) Zene Alain Goraguer Gyártás Vágó Dick Elliott Rich Harrison Nyelv francia Időtartam 72 perc Forgalmazás Forgalmazó Argos Films Bemutató 1973. december 6. Díj(ak) 1973 -as Cannes-i Filmfesztivál - zsűri különdíja Külső hivatkozások IMDb-adatlap A vad bolygó (eredeti: La Planète sauvage, angolul: Fantastic Planet) egy 1973 -ban készült sci-fi rajzfilm, René Laloux rendezésében. A film nemzetközi – francia és csehszlovák - koprodukció eredménye, amerikai forgalmazóval. Az 1973 -as Cannes-i Filmfesztiválon [1] megnyerte a zsűri különdíját. A forgatókönyv - melyet 1974 ben Nebula-díj -ra jelöltek - Stefan Wul, francia író Oms on Série c. regényén alapul. Tartalomjegyzék 1 Történet 2 Forrás 3 Lásd még 4 Extra linkek Történet A film egy olyan alternatív jövőt ábrázol, amelyben az emberi lényeket " Om "-oknak nevezik ( francia nyelven ez egy szójáték: hommes = emberek).
Néhány Omot befognak háziállatnak; a többieket pedig, akik vadon élnek, bizonyos időközönként kiirtják. A Draagok barbár bánásmódja az Omokkal ironikus kontrasztban van magas műszaki és szellemi fejlettségükkel. A történet azzal kezdődik, hogy egy nőstény Om rohan karján csecsemőjével, mintha üldöznék. Hirtelen egy hatalmas kéz nyúl felé és megakadályozza, hogy továbbhaladjon. A durva játék következtében végül az Om nő meghal. Egy fiatal, Tiwa nevű Draag lány "fogadja örökbe" az elárvult Om kisfiút, el is nevezi Terr -nek, és elkezdi betanítani háziállatnak, ami egy bevált gyakorlat a bolygójukon. A további történéseket Terr meséli el, aki felnő és kiokosodik Tiwa mellett. Terr megismeri a Draag kultúrát: a Draagok egyfolytában meditálnak és a tudatukat buborékokba zárva küldik szerte-széjjel a bolygón és azon túl. A testüket eltorzítják egy különös rituálé során, amit "Imaginációnak" neveznek; fajuk kollektív tudásához a "mentális indukciós készülékekkel" férnek hozzá, amit fejhallgatóként viselnek, ennek segítségével őrzik meg a tudást a jövő generációinak.
Természetesen vitatott, hogy ezek az Om-nak nevezett emberek mennyire intelligensek, hiszen az adaptációs képességük kitűnőnek tűnik, de valahogy nem mutatnak olyan jellegű kommunikációs- és mentális aktivitást, mint a Draag-ok. Így a kis Terr-nek is igencsak nehéz utat kell bejárnia, hogy fejlődhessen, tanulhasson, és persze megszökhessen, szabad lehessen. De a kérdés az, hogy mi várja majd odakinn, hiszen nem tudhatja, milyen faj az Om, mennyire adekvát az a nézet, hogy nem úgy néznek rájuk, mint az evolúció csúcsára. Márpedig a néző számára úgy tűnhet, hogy az Om-ok ugyanúgy viselkednek, ahogyan az embereknek kellene, tehát fejletteknek kellene lenniük. És itt jön képbe az a probléma, amellyel én nagyon szeretek foglalkozni. Hiszen attól, hogy mi azt hisszük magunkról, hogy értelmes lények vagyunk, és arra várunk, hogy a világegyetemből valaki meglátogasson bennünket, és ez mind ez idáig nem történt meg, nem azt jelenti, hogy egyedül vagyunk az egész univerzumban. Csupán más fajta gondolkodásmódot kell keresni, mert egy másik létforma számára nem feltétlenül tűnhetünk potenciálisan értelmesnek, pláne, ha azokat a tevékenységeket nézzük, amelyeket szégyellünk, mégis a történelem során számtalanszor megismételtünk.
emberek, ott már dühösen kommentáltam a filmet, nővérem a másik szobában meg betegre röhögte magát a fölháborodott megjegyzéseimen. Az egésznek olyan hatása van, mintha Hieronymus Bosch elszívott volna még pluszba egy spanglit és tévedésből A gyönyörök kertje helyett egy sci-fit festett volna meg. Nekem ez már túl művészi. Cendrillon0002 2018. augusztus 17., 12:35 A francia scifi/ fantasy rajzfilmek nekem mind kishercegesek, hiszen a fő téma a legtöbbször az egyén és a társadalom érdeke közötti ellentét. Túl vagyok mostmár mind a három Laloux egész estésen, és azt kell mondjam, hogy zseniálisak ezek az animációs filmek. Gyönyörűek a rajzok és érdekes az animáció, a három alkotás közül ez a legművészibb. Elgondolkodtató a tartalma, nem kicsit bírálja a népírtást, az embereknek az állatokkal (és egymással) való bánásmódját. Aki szereti a fantasyt/sci-fit annak alapmű, a többieknek megtekintése erősen ajánlott. Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is Hasonló filmek címkék alapján