reds / 2004. november 2. A politikai összeesküvések és titkos hatalmi játszmák mindig is kedvelt témai voltak a thrillerekre szakosodott filmkészítőknek, a hidegháborús évek üldözési mániája pedig kellő táptalajul szolgált az árnyékkormányokról, kémkedésről és merényletekről szóló históriáknak. 1962-ben, A mandzsúriai jelölt John Frankenheimer-rendezte eredetijében a világbékét nem is fenyegethette más, mint a jó öreg, vörös veszedelem, egy 2004-es remake-ben azonban mégis csak furcsán festett volna az eredeti felállás, miszerint mindenre elszánt szovjet tudósok rabul ejtett amerikai katonákat programoznak át, és így próbálják átvenni az irányítást a Fehér Házban. A 2004-es verzió szempontjából az sem mellékes körülmény, hogy bár a történet első hallásra meglehetős nagy sületlenségnek tűnik, a Frank Sinatra főszereplésével készült thriller kiállta az idők próbáját, Jonathan Demme (A bárányok hallgatnak) remake-jének tehát nem egy elfeledett tucat-trhillerrel, hanem egy kisebbfajta klasszikussal szemben kellett kiállnia az összehasonlítást.
A hollywoodi feldolgozóipar ezúttal a hidegháborús összeesküvés-elméletekkel riogató filmek egyik legjobbikát, A mandzsúriai jelölt et szemelte ki magának: az 1962-ben John Frankenheimer rendezésében és Frank Sinatra főszereplésével készült, ám mai szemmel is meglepően frissnek ható thriller a koreai háború idején játszódott, középpontjában a harcmezőről hősként hazatérő, ám valójában a vörösök által agymosott amerikai katonával, akit anyja arra próbál felhasználni, hogy idióta férjét hatalomra juttassa. Mivel a vörös veszedelem – közismert okokból – mára kissé idejétmúlttá vált, Jonathan Demme ( A bárányok hallgatnak) rendezőnek és forgatókönyvíróinak új ellenségképre volt szükségük, amire a globalizáció korában nem is találhattak volna hálásabb szereplőt a hataloméhes világcégek titkos társaságainál. Az átfazonírozott történet az Öböl-háború idején veszi kezdetét. A hivatalos verzió szerint Raymond Shaw őrmester ( Liev Schreiber – Séta a Holdon) igazi háborús hős, aki egy sivatagi rajtaütés során tűnt ki bátorságával, amiért hazatérte után a legmagasabb katonai elismerésben részesült.
Ahogy senki sem.
Az amerikai mozikban július végén bemutatásra kerülő film előzetese már megtekinthető az interneten.
A szóvivő emellett a koronavírus-járvány miatt alkalmazott szigorú beutazási és karanténszabályokat okolta a népességcsökkenésért, rámutatva, hogy a járvány kezdete óta visszaesett a beérkezők száma. Hong kong lakossága tv. A SCMP által megkérdezett hongkongi szakértő a népességcsökkenés tendenciáját riasztónak nevezte, hangsúlyozva, hogy a jelenség hátterében az alacsony születési arány mellett a nettó migráció éles emelkedése áll. Hozzátette: bár sokak távozásának lehet valóban oka, hogy tanulni vagy dolgozni mennek, ez a korábbi években is így volt, a kormányzatnak azonban meg kell találnia az okát, hogy miért ugrott meg hirtelen a távozók száma az elmúlt év során. Joe Biden amerikai elnök a múlt héten írt alá egy rendeletet, amely az Egyesült Államokban tartózkodó, több ezer hongkongi számára teszi lehetővé, hogy vízumuk lejárta után akár 18 hónapon át maradjanak az országban. A döntést az amerikai fél a Hongkongban 2020 júniusában életbe lépett, nemzetbiztonsági törvény alapján a városban tevékenykedő ellenzéki törvényhozók és aktivistákkal szembeni hatósági fellépéssel indokolta.
Tavaly az Egyesült Királyság szintén segítségét ajánlotta fel a hongkongiaknak a nemzetbiztonsági törvény életbe lépését követően. A felajánlás értelmében a brit kormány lehetővé teszi a nagy-britanniai tartózkodást és munkavállalást azoknak a hongkongiaknak, akiknek úgynevezett brit tengerentúli státusuk van, azzal a céllal, hogy végül brit állampolgárságért folyamodhassanak. A szükséges jogosultsággal közel 3 millió hongkongi rendelkezik. A SCMP május végén arról számolt be, hogy az ehhez szükséges jelentkezést, amely január 31-től indult el, négy hónap alatt több mint 34 ezer hongkongi nyújtotta be. Az utóbbi években több külföldi kormányzat - köztük az Egyesült Államok - is aggodalmát fejezte ki a hongkongi szabadságjogok helyzetét illetően. Csökkenni kezdett Hongkong népessége – Kitekintő.hu. A többi közt aggályosnak tartják a pekingi központi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott, majd tavaly június 30-án bevezetett nemzetbiztonsági törvényt, valamint a hongkongi választási rendszer átalakítását. A lépések a bírálók szerint súlyosan csorbítják a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az "egy ország, két rendszer" elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre.
Míg 2020 közepéig kevesebb mint 21 ezren hagyták el Hongkongot egy év leforgása alatt, 2021 közepéig ez a szám 89 ezer fölé emelkedett. A lap által megkérdezett hongkongi szakértő a népességcsökkenés tendenciáját riasztónak nevezte, hangsúlyozva, hogy a jelenség hátterében az alacsony születési arány mellett ez elvándorlás éles emelkedése áll. Hozzátette: bár sokak távozásának lehet oka, hogy tanulni vagy dolgozni mennek, ez a korábbi években is így volt. A kormányzatnak a szakértő szerint meg kell találnia az okát, miért ugrott meg hirtelen a távozók száma az elmúlt évben. Kreml: a politikai rendezés lehetőségeiről tárgyalt Putyin és Scholz - Infostart.hu. A hongkongi kormányzat egyik szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a Hongkongot elhagyók esete fogalmilag különbözik a kivándorlástól, hiszen vannak, akik dolgozni, vagy tanulni mennek máshová – írta a lap. A szóvivő emellett a koronavírus-járvány miatt alkalmazott szigorú beutazási és karanténszabályokat okolta a népességcsökkenésért, minthogy a járvány kezdete óta visszaesett a Hongkongba érkezők száma is. Joe Biden amerikai elnök a múlt héten írt alá egy rendeletet, amely az Egyesült Államokban tartózkodó, több ezer hongkongi számára teszi lehetővé, hogy vízumuk lejárta után akár további tizennyolc hónapig maradjanak az országban.
Nyitókép: Ukrán katonák dolgoznak a bombatámadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórházban 2022. március 9-én. MTI/AP/Jevhen Maloletka