A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53, 7%, református 12, 3%, evangélikus 1, 1%, görögkatolikus 0, 3%, felekezeten kívüli 6, 3% (26, 2% nem nyilatkozott). [10] Nevezetességei [ szerkesztés] Csurgókút- vízesés - a Köves-patak szintkülönbsége folytán jött létre. Pisztrángos-tó és környéke Kőtemplom és plébániakert Források [ szerkesztés] Farkasgyepű [1] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. Címlap. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4. ) ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21. ) ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.
Értesítést kérek Iratkozz fel Farkasgyepű legfrissebb programajánlataira! Ne maradj otthon! Farkasgyepű település Veszprém megyében. Pápa kistérséghez tartozik. Farkasgyepű a Bakony egyik legtisztább levegőjű települése, Pápától délre tölgy-, bükk- és fenyőerdők ölelésében. A község határa gazdag forrásokban, szubalpin levegője vonzó az idelátogatók számára. Természeti érdekessége a Csurgókút- vízesés, mely a Köves-patak szintkülönbsége folytán jött létre. Marasztaló nyugalmat áraszt magából a Pisztrángos-tó és környéke is. A kirándulóutak sokasága teszi lehetővé a Bakony megismerését és a természet megszeretését. A camping, motel és étterem ehhez illő kényelmet biztosít. Műemléki látnivalója a helység fölé magasodó több mint 100 éves kőtemplom és plébániakert. A település Városlőd és Pápa felől könnyen megközelíthető. Erdei szanatórium. Gyógyturizmus. Dísztó. Falunap. Látványtó. Pisztrángos-tó. Tanösvény. Iskolamúzeum. Gyalogtúra. Kisvonat. Vadászat. Aktuális. Horgászat. Bakony Szíve Vendégház.
Pisztrángos-tó Látványosság 1973-ban, a Bitva-patak felduzzasztásával hozták létre a Bakonybél és Farkasgyepű közötti erdészeti út mentén, egy erdős hegyek közt megbúvó apró völgyben a farkasgyepűi Pisztrángos-tavat. Kedvelt horgászhely, bár a névadó pisztráng hiányzik a tó halállományából. Tiszta, szubalpin klímájú levegője, a hely nyugalma, a tölgy-, bükk, és fenyőerdők ölelésében fekvő tavacska megpihenésre, elmélkedésre hívja a látogatót. Farkasgyepű pisztrángos to imdb movie. Forrás: Galéria (Összesen: 4) ➡
Érdekessége a Csurgókút vízesés, mely a Köves-patak szintkülönbség- esése folytán jött létre. Nyolc forrás található a falu környékén. Mély, eróziós völgyekkel tagolt területének nagyobb részét ma is erdők borítják. horgászat, horgásztó Kiváló természeti környezet, végtelenül nyugodt körülmények és halban gazdag vízterület várja a horgászat szerelmeseit. A Farkasgyepű körüli erdők kiváló lehetőséget nyujtanak akár egy kellemes sétához, akár túrázáshoz, táborozáshoz. A legkedveltebb kirándulóhelyek a Csurgókút, Pisztrángos tó, Látványtó, Roth Gyula tanösvény. kemping Felkészült terület, kiépített komfort, és kellemes környezet várja a kempingezők széles táborát. Cím: 8582 Farkasgyepü, Petőfi S. Latnivalok-a-bakonyban/farkasgyepui-pisztrangos-to. u. 47. Telefon szám: +36-89 358-012 A kemping 1966 óta működik; a panzió, étterem, söröző 2002. június 20-tól tart nyitva. Tavasszal és ősszel iskolai osztályok, nyáron családok és munkahelyi csoportok jönnek, kihasználva a kert jó adottságait, szabad tűzön süthetnek, bográcsban főzhetnek. Ősszel a vadászok és az őszi erdő csendjét és színeit kedvelő túrázók érkeznek többen.
1973-ban, a Bitva-patak felduzzasztásával hozták létre a Bakonybél és Farkasgyepű közötti erdészeti út mentén, egy erdős hegyek közt megbúvó apró völgyben a farkasgyepűi Pisztrángos-tavat. Kedvelt horgászhely, bár a névadó pisztráng hiányzik a tó halállományából. Tiszta, szubalpin klímájú levegője, a hely nyugalma, a tölgy-, bükk, és fenyőerdők ölelésében fekvő tavacska megpihenésre, elmélkedésre hívja a látogatót. Farkasgyepű pisztrángos to go. Forrás:
Ha a kivágott köpenyelem a helyére került, akkor mehetnek bele a szigetelőlapok. Ezután a helyére kerülhet a tisztító ajtó csatlakozó idoma is. Erre vigyünk fel samott ragasztót, a köpenytéglára pedig habarcsot. Ezzel tulajdonképpen a kürtő alsó része elkészült. Ezután az előgyártott elemeket csupán egymásra kell építenünk a füstcső bekötéseknél ugyanazon vágási és illesztési folyamatokat elvégezve, mint amire a tisztító nyílás esetén volt szükség. Extra nyomószilárdságú kisméretű tégla - Cemép-Ker Kft Vasútállomás. Szerelt kémények Ezek olyan emelet magas csövekből épülnek fel, melyek hőszigeteléssel vannak ellátva. Nevüket onnan kapták, hogy telepítésük nem építés, hanem szerelés jellegű. Nagyon praktikus megoldást kínálnak, ha mondjuk új gázkészülékünket olyan helyre szeretnénk telepíteni, ahol annak közelében megfelelő kéményrendszer nem található. Szintén hatékony megoldást kínálnak, ha a falazott kémény magasítására van szükség, mert mondjuk a környezeti tényezők megváltozása kémény huzatosságának csökkenéséhez vezetett. Az ilyen szerelt kémények anyaga lehet alumínium, melyeket csak gáztüzelésű rendszerek esetében alkalmazhatunk, vagy rozsdamentes acél, melyek kerámia béléscsöveket tartalmaznak.
Füstgázhasznosítókról nyerhető hőteljesítmény fűtőcsőregiszter alkalmazásával 2300W/m 2, füstdobbal 2000-2500W/m 2. A fa-, tőzeg-, szén- és brikett-tüzelésű zárt tűzterű kandalló tűzterének magassága minimum 50 cm, maximum 90 cm lehet. A tűztér szükséges magasságát centiméterben úgy határozhatjuk meg, hogy a helyiség, vagy lakás hőszükségletének (W) 150-ed részéhez hozzá adunk 40-et. A széntüzelésű kandalló tűzterének térfogata akkora legyen, hogy egynapi, vagy fatüzelés esetén félnapi fűtéshez szükséges tüzelőanyag elférjen benne. Rostbeton kész kéményfej: esztétikus megoldás a tetőn kívül › Schiedel Magyarország. Füstkamra A füstkamra a tűztér fölötti légtér, amely összegyűjti a tűztérben termelt füstmennyiséget. A füstkamra: alsó méretét a tűztér felső füstpárkányának magasságában kell mérni; felső (záró) torokméretét a füstzáró vagy füstszabályozó elem belső szabad keresztmetszete határozza meg; magassági mérete nyitott tűztér és külön kéménycsatlakozás esetében a következő a tűztérmagasság%-ában kifejezve: két oldalon nyitott tűztér esetében közép-füstkitorkollással 30-35% oldal-füstkitorkollással 30-45% három oldalon nyitott tűztér esetében 35-40% 35-50% körül nyitott tűztér esetében 50-80% 50-100% de egyetlen esetben sem lehet 15 cm-nél kisebb.
Nagy teljesítményű kandallóknál már 60 cm is megfelelő, ezt kis huzatú kémény esetében is csak a legszükségesebb mérettel növeljük. A függőleges sugárzási zóna értéke teljes egészében, míg füstpárkány és a füstkamra területét érintő sugárzási szög értéke csak részben hasznosítható, mert az ide sugárzott energia a kémény felé távozik. Az indokolatlanul mély tűztér ilyen sugárzási zónája túlságosan nagy, így csökkenti a hatásfokot. A tűztérhátfal dőlése az ún. "hőtükör"-elvet juttatja érvényre, csökkenti a szög nagyságát, és fokozza a tűztérfalról visszaverődő hősugárzás hatását. Zárt tűzterű kandallók méretezése A zárt tűzterű kandalló belső szerkezete, tűztere, hamutere és füstjáratai különböznek aszerint, hogy a kandalló fatüzelésű, vagy szén- és brikett-tüzelésű. A kandalló fűtőfelületének hőmérséklete a tüzelés hatására emelkedik, az égés megszűnése után a hőkésleltetés által meghatározott időpontban maximális értéket ér el, s ezután csökken. A zárt tűzterű kandalló a keletkezett hő egy részét tárolja, tehát hőtároló fűtőberendezésről beszélhetünk.
20 0 -os szögben dőlhet előre A tűztér legkisebb légtérfogata: egy oldalon nyitott ferde tűztérfallal 0, 05 m 3 merőleges tűztérfallal 0, 06 m 3 két oldalon nyitott ferde tűztérfallal 0, 07 m 3 három oldalon nyitott merőleges tűztérfallal 0, 08 m 3 körül nyitott tűztér kerek tűztérrel 0, 12 m 3 négy- vagy sokszögű tűztérrel 0, 14 m 3. További összefüggések: A tűztér vízszintes és függőleges méreteinek megállapításakor nagyon lényeges a tűztér sugárzási zónájának megállapítása A tűztér sugárzásának középpontja a tűzrács vagy tűztalaj felett 8-10 cm-re van, vízszintesen pedig a tűztérmélység felezőpontján belül 2-5 cm-re. Igen lényeges a sugárzási pont helyes megállapítása, mert tőle függ az optimális hőleadás.
Szabad kémények esetében a számított magassági méretet 1, 5-del, zárt tűzterű kandalló esetében 0, 5-del szorozva kell figyelembe venni. A füstkamra mérete a füsttorokban téglalap keresztmetszet esetében nem lehet 10 cm-nél, kör kereszt-metszet esetében 14 cm-nél kisebb. Ferde tűztérhátfal esetében a füstkamra hátfalának ugyanolyan szögben kell folytatódnia a füsttorokig. A füstkamra alsó keresztmetszete a füsttorok keresztmetszetéhez viszonyítva legfeljebb 3:1 arányban csökkenhet. A füstkamrában a hőcserélőn kívül idegen testet elhelyezni nem szabad. A falazott szűkítés esetében a falnak teljesen síknak kell lennie, ami samotthabarccsal vagy a téglák forgatásával valósítható meg. Füstelvezetés Füstelzáró-füstszabályozó Keresztmetszete legalább a kémény vagy a füstelvezető cső méretével egyezzen meg, annál kisebb nem lehet. Pontos szabályozása a jó üzemeltetés és az energiatakarékosság érdekében igen fontos. Füstnyak Alkalmazása elsősorban szabad kémény esetén indokolt, de építhető hagyományos és légfűtő változatokhoz is, közvetlen kéménycsatlakozással.