A történelem Szeged két nagy sóhaját jegyezte fel, majd száz év telt el a kettő között. Először az 1879-es mindent elsöprő, másodszor az 1970-es nagy tiszai árvíz idején. A Városháza oldalán kinövő Sóhajok hídja is valahogy ennek emlékére készült, amikor Ferenc József itt járt, – és ígérte, a város szebb lesz, mint volt – az egyik épületben ő királyisága, a másik épületben szolgái és udvaroncai kaptak szállást, őket kötötte össze a híd. Manapság már csak az ügyfelek indulnak itt utolsó útjukra, kezükben egy pecsétre váró papírral… Dóm tér Szeged leghíresebb tere. Erre kirándulj az országban ősszel! – Szeged és környéke. A Fogadalmi templom és a ⇒ Szegedi S zabadtéri Játékok helyszíne – U alakban a hittudományi főiskola és kollégium, a püspöki palota és a tudományegyetem épületei fogják közre. A körbefutó árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnok, a Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiválóságait ábrázolják. A dóm mellett álló Dömötör-torony a 11. században épült és elpusztult Szent Demeter-templom egyetlen fennmaradt épületemléke.
Napjainkban az Anna Fürdő kívül-belül megújult, termál-, élmény- és wellnessfürdő épült ki. Tisza parti Gyógyfürdő, Ligetfürdő és Partfürdő ⇒ összefüggő egészet alkot minden rendű, rangú, korú és egészségfokozatú betérő teljes megelégedésére… A strand területén kemping is üzemel, igen népszerű, mert egyszerre biztosítja a vízparti kikapcsolódás nyugalmát, és a belvárosi elhelyezkedés nyújtotta előnyöket. Honlap és fotók: Fotó: by
Ferenc József is eleget tett ennek az elvárásnak, amikor a nagy árvíz után, 1883-ban megtekintette az újjáépült várost. Széchenyi tér Csupa szobor, de kettő kiemelkedő: Széchenyi István szobrát carrarai fehér márványból faragták, a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronz-szobrának talapzatába illesztették azt a márványtáblát, amely az 1970. évi árvíz szintjét mutatja. A tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, egykor írók, költők, zeneszerzők múlatták itt az időt. Mint Móra Ferenc, Bartók Béla, Juhász Gyula. A tér nyugati oldalán áll a klasszicista stílusú Zsótér ház. Hm. Szép. Klauzál tér A mediterrán hangulatú tér közepén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobra. A Virág cukrászda ma is kedvelt találkozó hely, észvesztően finom a sütemény és a fagylalt. De hírhedt is ez a cukrászda, hisz nevéhez kötődik Magda Marinko egyik gyilkosságsorozata. A tér legjelentősebb műemléke a Kárász-ház, melynek erkélyéről mondta el Kossuth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét.
I. Rákóczi György 18 esztendős uralkodása a békés fejlődést hozta Erdélyre. A Habsburg uralkodót ekkor lekötötték a harmincéves háború küzdelmei, a másik nagyhatalmat, a Portát pedig a janicsárlázadások foglalkoztatták. Építő politikájához hadi győzelmet is tudott kapcsolni. A budai pasa elleni nagyszalontai győzelemmel megerősítette hatalmát. A hírneves, protestáns hitű fejedelemmel hamarosan kapcsolatba lépett a svéd és a francia diplomácia, akik rábírták, hogy keljen hadra a Habsburgokkal szembe. II. Rákóczi György – Wikipédia. Azonban a Bethlen Gábor kora óta katolizált arisztokrácia megvonta tőle támogatását, ugyanígy tett a Porta is, ezért eredmény nélkül fejezte be hadjáratát. Rákóczi 1645-ben, Linzben kedvező különbékét kötött III. Ferdinánddal, amelyben visszaszerezte Erdélynek hét felső-magyarországi vármegyéjét, továbbá biztosította a királyi országrész jobbágyainak a protestáns vallásgyakorlást. Hiszen Rákóczi György nemcsak a református egyház mecénása volt, hanem könyvgyűjtő is. Felesége, Lorántffy Zsuzsanna szintén a biblia szerinti, Istennek tetsző életet élt.
Kijelenthető, hogy az északkeleti vármegyék hozzájárultak a hadjárat költségeihez, igaz, nem a kívánt mennyiségben. Konkrét utasításokkal látja el a vármegyék területén állomásozó csapatokat Szabolcsban, Szatmárban, Beregben, Ugocsában és Ungban. Ung megyének 1644. július 13-án Eperjesen kelt levelében így ír: "Ha mi velünk egyet akar érteni és hazájának szabadságának és a közönséges jónak szolgálni. " A fejedelem 100 lovast rendelt Szendrő alá, de a későbbi levelezésekből kiderül, hogy ezt a számot nem tudták biztosítani. Meggyűlt a baja a szökött, fegyelmezetlen katonákkal. A fejedelem 15 000 fős sereget állított ki, amelynek élelmezése, hadellátása nagy erőfeszítéseket követelt. 1 rákóczi györgy facebook. Ung megyének küldött leveleiben határozottan megvédi a reformátusok érdekeit, visszaszolgáltatja a katolikusoktól a lefoglalt javakat, nem utolsósorban hű alattvalóinak birtokjogait is védte. II. Ferdinánddal kötött szerződésében biztosítja Erdély fejedelemségének az elismerését, ugyanakkor kötelezte magát, hogy leszereli a hajdúkat.
Kapcsolata a görögkatolikus egyházzal is jóhiszeműen alakult, támogatta Tarasovits Bazil 1634. évi kinevezését a munkács-máramarosi püspöki székbe, és ezt elvárta alattvalói tisztjeitől is. 1648-ban a birtokszerző fejedelem kiváltságokat biztosított Bergszentmiklós lakosainak. A Bereg megyei gyűjteményben őrzött két levelében hű alattvalójának vagyonáról rendelkezik, majd a munkácsi fazekasokat veszi védelme alá, megállapítva kinek kell adóba és kinek kell pénzért dolgoznia. 1 rákóczi györgy ligeti. Rákóczi élete végén a lengyel trón megszerzésére koncentrált. A fejedelem tervéhez a kozákok támogatását is megszerezte, 1648-ban bekövetkező halála miatt azonban ez meghiúsult. Rákóczi György fejedelem belpolitikájának megítélése ma is vitákat gerjeszt, elsősorban a vagyonelkobzásai miatt. Ennek csak később mutatkozott pozitív hatása, mivel Erdély központosításához és a fejedelmi hatalom megerősödéséhez vezetett. A stabilitás folytán a békés fejlődés lehetővé tette a bethleni aranykor folytatását, ami a református oktatás támogatásával és a könyvnyomtatás fellendülésével járt.
1645-ben sikerült kapcsolatot létesítenie a Torstensson vezette svéd hadakkal. Az új európai hatalmi viszonyokat rögzítő vesztfáliai béke előkészítése már 1645-ben megkezdődött. Látványos sikerek, másfél esztendős hadakozás után I. I. Rákóczi György – Köztérkép. Rákóczi György és a Habsburg uralkodó között megkötött linzi béke már ennek a része. A béke kimondta a protestánsok szabad vallásgyakorlatát a királyi Magyarországon. Rákóczi életre szólóan megkapta a hét vármegyét, sőt Szabolcsot és Szatmárt fiai is örökölhették. 1648. október 11-én halt meg, országát idősebb fiára, II. Rákóczi Györgyre, birtokainak kezelését feleségére, Lorántffy Zsuzsannára hagyva.
Közös céljuk a magyar szabadságjogok és a protestáns vallás védelme volt. Tevékenyen részt vett az egész Európát megmozgató harmincéves háborúba (1618-1648) bekapcsolódó fejedelem politikájában. I. Rákóczi György 1630. december 1-én őt választották Erdély fejedelmévé. Családjával Gyulafehérvárra költözött. Folytatta elődje állam- és országépítő munkásságát. I. Rákóczi György. A nagy kiterjedésű családi birtokok mellett a fejedelemség kincstári birtokaival együtt I. Rákóczi György igen számottevő gazdasági alappal rendelkezett. Ezek jövedelméből jelentős építkezéseket folytak a család váraiban és a kulcsfontosságú erősségekben; Gyulafehérváron, Fogarason, Görgényben, Kőváron, Kolozsváron, Váradon, Munkácson, Ónodon, Zborón és Sárospatakon. A háborúzó Európában Erdély a béke szigete. A népesség gyarapszik, az ipar és a kereskedelem virágzik, élénk a pénzforgalom. 1644-ben a protestáns vallás védelmében svéd-francia szövetségben Ő is bekapcsolódott a harmincéves háborúba. III. Ferdinánd (1637-1657) elleni felső-magyarországi hadjáratát itthon élénk várakozás és nemzetközi figyelem kísérte.