A Zrínyi dala párbeszédes formájú költemény. A kérdések és a válaszok versszakonként váltakoznak: a páratlan strófák kérdeznek, a párosak válaszolnak. Nem egyértelmű azonban, hogy Zrínyi a kérdező vagy a válaszadó szereplővel azonosítható. Az egyik elképzelés szerint a kérdező személy az idő vándora, aki azonos Zrínyivel: ő Zrínyi lelke, szelleme, aki saját korának értékeit keresi a jelenben, s kéri számon az utódokon. Ennek az értelmezésnek ellentmond az, hogy a címben a vers fontosabb szereplőjét szokás megjelölni, és itt a fontosabb szereplő nem a kérdező, hanem a válaszadó. Egy másik elképzelés (pl. Zrínyi Dala És Zrínyi Második Éneke Összehasonlító Elemzés. Szauder József véleménye) szerint a Vándor kérdéseire válaszoló lírai hős Zrínyi (és rajta keresztül Kölcsey) személyével azonosítható. Azaz a vers a Vándor és Zrínyi párbeszéde. (Ez esetben a Vándor egy messze földről ide vetődött idegen. ) Ennek az értelmezésnek az mond ellent, hogy a csüggesztő, elkeseredett válaszok nem passzolnak Zrínyi karakteréhez, s nem illenek bele a reformkor Zrínyi-képébe sem.
A kérdést már csak azért is nehéz eldönteni, mert a korban a két Zrínyi alakját kissé egybemosták, pl. megjelent a Szigeti veszedelem ből olyan kiadás, amelynek elején nem a szerző, hanem a dédapa, a szigeti hős képe látható. Kölcsey példaképe mindenesetre a költő Zrínyi volt, akinek irodalmi jelentőségét nagyra értékelte, és több tanulmányában, esszéjében is foglalkozott vele. A versbeli Vándor egy messze földről ide vetődött idegen, aki a magyarságot nem ismeri, csak régi nagyságának, dicső tetteinek hallotta hírét, és most keresi azt a nemzetet, amit elképzelt magában. A valóság azonban, amit talál, nem azonos azzal, amit hallott, illetve elképzelt. A régi, dicső magyarokat itt már nem találja meg. Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke (elemzés) - verselemzes.hu. Zrínyi az, aki a kérdésekre felel, és aki az időben utazik (Vergilius pásztorkölteménye juthat eszünkbe erről, amely szintén kérdés-felelet formájú). A válaszadó Zrínyibe természetesen beleláthatjuk magát a költőt is, így nem is kettő, de három beszélő van a versben, és többek között az idősíkoknak ez a hármassága adja a költemény feszültségét.
A Sors végső döntése könyörtelen, a hazának meg kell halnia. Mégis a záró szakasz gyengéd szeretet, szépséget sugároz, a vers befejezése valóságos lírai rekviemmé válik. A kegyetlen és égető fájdalom, mely a befejezésben lüktet, ezen a földön az öröm és boldogság lehetősége csak a magyarság eltűntével teremtődik meg. Az egyes versszakokat záró 2-2 sor minden esetben szentenciaszerű tömör kérést vagy ítéletet tartalmaz A válaszadó kiléte nem egyértelmű, a válaszok többféleképpen is értelmezhetőek: egyrészt belső monológként, ez esetben a "távoli múltból érkező" vándor saját kérdéseire maga adja meg a tapasztalataiból leszűrt keserű választ; egy másik lehetséges értelmezés szerint a válaszadó egy jelenbeli személytelen alak, nem azonosítható senkivel, a jelen tanúja. A Zrínyi második éneké ben a lírai alany szintén Zrínyivel (vándor) azonosítható, de a válaszadó mitologikus, transzcendens lény – a Sors. Míg a Zrínyi dalá ban a páratlan szakaszok kérdések, a párosak az e kérdésekre adott válaszok.
Témája a hazafiúi keserűség és vád, annak egyik legnagyobb megnyilatkozása ez a mű. Irodalmi előzmények: a római klasszikusok (Horatius, Livius) szerint történelmi szükségszerűség az, hogy elkorcsosulnak az egymást követő nemzedékek. Így vélekedett Berzsenyi is ( A magyarokhoz I. ) és Kölcsey sok más kortársa. (A versben az erkölcsi romlást a "korcs" szóval jelzi: a "korcs faj" vagy "korcs vér" elkorcsosult, azaz erkölcsileg romlott népet jelent. ) Idősíkok: múlt és jelen. Kölcsey a hazáért önzetlen áldozatot vállaló dicső régieket és az elkorcsosult jelent állítja szembe. A nemzet nem a régi többé, eltékozolta az ősök dicsőségét. Kifejezőeszközök: ellentét, párbeszéd (dialógus), belső dialógus, kérdések, ismétlések, kijelentő mondatok, felszólító módú igealakok, erős érzelmi tartalmú jelzős szerkezetek, metonímia (időbeli érintkezésen alapuló: " Völgyben űl a gyáva kor "), inverzió (fordított szórend), tömörség. Kölcsey szónoki gyakorlata érződik a vers stílusán: hasonló retorikai eszközöket használ, mint beszédeiben.
A Vándor számon kéri a haza és a hazafiak eltűnését: az Árpád vérétől megszentelt kort, a Szondi védte várakat, a hervadatlan ifjúságot. A Vándor keresi a régiek legendás korszerelmét, a szép hazát, az önfeláldozó hősök harcainak színterét, az ősök példamutató serénységét. A költő válasza a páros versszakokban (a 2., 4. és 6. versszakban) hangzik el. A válaszok kiábrándítóak, elutasítóak. A dicső nép halott: " Névben él csak, többé nincs jelen. " A nagyszerű elődök leszármazottai gyöngék, romlottak, szívtelenek, így nincs többé magyarság. A Vándor azokra a dolgokra kérdez rá, amelyek régen híresek voltak, de mára eltűntek. A válaszokból kiderül: a mostani, gyáva kor méltatlanná vált az ősökhöz. A "jégkebel" metaforája fejezi ki az utódok kedvetlenségét, érzelmi hidegségét. Már nincs bennük szeretet a hazájuk iránt, ezért az ország egyre pusztul. A hanyatlás által kiváltott harag egyre izzóbb. A zárlatban a " Vándor, állj meg! " azt jelenti: ne kérdezz tovább, mert nincs értelme (az antik epigrammákban azt jelentette: állj meg a hősök sírjánál).
Rímképlet: aabccb. Oldalak: 1 2 3
Ne ítélj, hogy ne ítéltess. Forrás: Új testamentum Nem, nem, soha! (szólás) Hivatkozás az 1920-as Trianoni határok megváltoztatása miatti tiltakozásra O Okos enged, szamár szenved. Olcsó húsnak híg a leve. Ami olcsó, az általában nem is jó minőségű. Ö Ökör iszik magában. Öntsünk tiszta vizet a pohárba. (szólás) Hagyjunk fel a mellébeszéléssel. Örül, mint majom a farkának. (szólás) Nagyon örül valaminek. (szleng) P Pénz beszél, kutya ugat. R Rázza a rongyot. (szólás) Reszket, mint a kocsonya. (szólás) Ritka, mint a fehér holló. (szólás) Vak, mint a bányaló. (szólás) Rossz fát tesz a tűzre. (szólás) S Segíts magadon, (és) Isten is megsegít. Sok lúd disznót győz! Sokat ígér a világ, de keveset ad. Sörre bor - mindenkor, borra sör - meggyötör. Sötét, mint az éjszaka. (szólás) Nagyon buta. Sötétben minden tehén fekete. Sárga rigónak is fekete a füttye. Sz Szegény embert még az ág is húzza. Szemet szemért, fogat fogért. Szép felé száll a füst, de bolond aki állja. Szikrát hány a szeme. Szó elszáll, írás megmarad.
Annak kifejezésére mondják, hogy különböző személyek vagy dolgok meghatározott körülmények között egyformának látszanak. [Példa 1] [Példa 2] [Példa 3] Sajátos használat # A közmondás sajátos használata. [Példa 4] Alakváltozatok # A sötétben minden tehén fekete. [Példa 5] A különbség csak a határozott névelő használatában áll. Tipikus használat a szövegben # Példák # [Példa 1] (Szakasz Közmondás): Tehát nem mondom azt, hogy nem történt iratmegsemmisítés. De kérem a képviselő urat, tételezze fel, hogy voltak olyan területek vagy megyék - én csak a saját magaméról beszélek, amit ismerek -, ahol iratmentés folyt és nem iratmegsemmisítés. 1989-ben a mi megyénkben először adtunk ki dokumentumgyűjteményt az 1956-os forradalom bírósági pereiről. Megpróbáltuk finanszírozni ennek a kiadását az egész megyére vonatkozóan és a megye minden volt járására vonatkozóan. Ezért azt gondolom, amikor megfogalmaz előfeltevéseket, tegyen distinkciókat. Azokat a distinkciókat, amelyek azért legalább a különbségek elvi lehetőségét fenntartják, és akkor nem fog beleesni abba a hibába, amit Hegel úgy fejez ki, hogy a sötétben minden tehén fekete.
A múzeumpark padjai foglaltak, egy apróra törött üveg szilánkjait elrugdossuk az útból. Egy társaival üldögélő tinédzser harsányan köszön, majd amikor kicsit eltávolodtunk, nagyot böffent: feltehetően ez a valódi véleménye az egyenruhásokról. De le van tojva. A főtéren egy félpucér roma fiú emelt hangon magyaráz egy nála jóval idősebb, sovány nőnek. Előbbi mellkasa csupa seb, pengével karistolta magát össze szerelmi bánatában. Marasztalná az asszonyt, Dolycsák Ferenc meginti, csendesebben, mire odább ülnek pár méterrel. Még nem tudjuk, hogy kell-e rendőrt hívnunk, ezért helyet foglalunk az Aranybikával szemközti padokon. Néhány örömlány gyűlik körénk, előkerül az összevagdalt fiú rettenetesen részeg és legalább annyira agresszív unokatestvére, közvetlen közelről fenyegetőzve, sérelmezve, mit szólunk bele a dolgukba. A csetepaté végül elül: a "szerelmesek" csöndben alkudoznak, az amúgy rettenetesen lestrapált "lányok" reménykedően tekintgetnek egy szomáli csapat felé és a részeg is eltűnik a bokrokban.
A közmondások a nép ajkán keletkezett sommás iránymutatások. Az bennük a jó, hogy szinte minden élethelyzetre találunk valami odaillő közmondást. Közmondással majdnem minden és annak az ellenkezője is megindokolható. Pl. "Járt utat a járatlanért el ne hagyj! " vs. "Kockázat nélkül nincs siker. " (A közmondás alatt szerepelhet a jelentése, illetve az eredete. ) Ábécé szerinti tartalomjegyzék A │ B │ C │ D │ E │ F │ G │ H │ I │ J │ K │ L │ M │ N │ O │ Ö │ P │ R │ S │ Sz │ T │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs A A becsület ma már nem divat, de még mindig népszerű. A harag rossz tanácsadó! A könyvek néma mesterek. Nem beszélnek, mégis tanítanak. A szerelem vak. A szükség a legnagyobb tanítómester. Kényszerhelyzetek néha bámulatosan egyszerű megoldásokat váltanak ki belőlünk. A tiltott gyümölcs a legédesebb. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. A lehetőségeidhez mérten alakítsd vágyaidat. Adj a tótnak szállást, kiver a házadból. A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.
Valójában a szem nyitva, és a szereplő pedig dolgozik. "Egyébként mindenki mást használ. Van, aki megkeresi a partnerén azt a pontot, ami a legjobban tetszik neki, és csak arra kocentrál. Olyan ez, mint egy meditáció, az ember koncentrál és összpontosít. Minden profi fiúnál előfordul, hogy egyszer-kétszer hullámvölgybe érkezik, mindig akkor, amikor szerelmes. Ez pedig a munka rovására megy. Most is sokan élünk együtt lányokkal, ezt megtanulja kezelni az ember, de mikor az a nagy szerelem van, az beakaszt. Nem tudja az ember megerőszakolni a saját testét. " Nézze meg képeinket! Féltékenység és az egy perces menet Hogy nem nehéz-e összeegyeztetni ezt a munkát a párkapcsolatokkal? "De. Főleg, ha a partner nem a szakmában tevékenykedik. " Hogy el tudják-e fogadni a nők? "Ideig-óráig. Ha egy páros úgy van a szakmában, hogy itt ismerkednek meg, akkor ez könnyen tolerálható. Akkor nem kell elmagyarázni, hogy ez csak szex. A csak persze idézőjelben. Orgazmus és elélvezés között óriási a különbség.
A június 14-ei éjszaka csendesen telik a Sámsonin: a presszók tíz órás zárásával a táborlakók egy része gyalogosan indul a belváros felé, mások egy több mint hatvangépes netkávézóban skype-olnak, videóznak, játszanak. Egy balkáni srác kétszer dühösen az asztalra csap, talán pénzt veszített valami virtuális kaszinóban, vagy hátba lőtték a Call of Dutyban (egy népszerű lövöldözős játék), de ennyi. Mielőtt a belváros felé vesszük az irányt, szétnézünk a csónakázótóval együtt leeresztett Nagyerdőn: a legkomolyabb mozgást egy étterem cigiző pincérei produkálják, annyira halott az este. Dolycsákkal azért végigjárjuk a működésében – tűzoltósági felülvizsgálatra hivatkozva – felfüggesztett Kikötő környékét, de még csak egy szerelmeskedő macskapár szemébe sem sikerül belevilágítani. – Az egyenruhánknak és a fellépésünknek köszönhetően akkor sem szólnának vissza, ha számukra éppen rosszkor érkeztünk volna – felel a polgárőr arra a kérdésre, hogy milyen gyakran küldik el őket a fenébe. Visszafelé, a Kölcsey Központnál a kerületvezető a kocsiból rászól egy társaival "pattogó" fiatalra, biztos, ami biztos, a Déri Múzeumnál kiszállunk, de a gyerek lehiggadva sétál el mellettünk.