Mit Visz A Kishajó -Abc Sorrendben (285. Oldal) | A Múltat Végképp Eltörölni

Tuesday, 02-Jul-24 16:53:02 UTC

Ez a Kínában, Burmában és Thaiföldön kanyargó csaknem háromezer méter hosszú folyó elsősorban az itt megvalósult és jelenleg is épülő erőművek miatt van nehéz helyzetben. Az eddigi tizenhat erőműben termelt áramot a mezőgazdaságban és a halászatban használják. Ha további létesítmények épülnek éppen ez utóbbi kerül súlyos veszélybe a környezetvédők szerint. India és Bangladesh nagy folyója, a Gangesz amely érinti Kínát és Nepált is két jelentős gonddal küzd. Tizennégy olyan vízzáró gáttal szabályozzák, amely számottevően megváltoztatta a Gangesz természetes folyását. A másik a felelőtlenül nagy vízkivétel. Jóllehet a világ lakosságának tizenketted része a Gangesz mellékén él, a lakosság és a hatóságok nem sokat foglalkoztak a folyó védelmével. 2004-ben ugyan születtek szerződések a folyó megóvására, hatásuk azonban mindmáig csekély. És még mindig Ázsia. Meglehetősen nagy veszélybe került a pakisztániaknak az életet jelentő Indus folyó. Itt a legnagyobb problémát a klímaváltozás okozza. A folyót gleccserek táplálják, amelyek nagysága évről évre fogyatkozik.

A Világ Nagy Folyói | Martin Haake, Volker Mehnert | Happily

Méret: Mérete: 16x11, 4 cm Tartalom: Tartalma: 50 db kétoldalú letörölhető feladatlap, 1 db toll 3 660 Ft Raktáron Rendeld meg 10 óra 13 percen belül, hogy akár már a következő munkanapon átvehesd a csomagod, amennyiben rendelésed nem tartalmaz túlméteres terméket. A termék vásárlásával 183 Ft összeggel támogathatsz egy általad választott intézményt, a HOR Bónusz program keretein belül. Bővebben a programról Leírás Értékelések (0) A 100 rejtvény - Az ABC és a Világ társasjáték dobozában található készségfejlesztő lapokon a gyerekek a betűkkel és a környező világunkkal ismerkedhetnek meg. Mindegyik lapon más-más izgalmas feladvány található: labirintus, különbségkereső, rejtett képek, kakukktojás, és sok más egyéb fejtörő. Miért ajánljuk? Mulatságosan járul hozzá a logikai érzék és a képzelőerő fejlődéséhez. Finomítja a gyermekek a megfigyelőképességét. Egymás után többszöri játékra is alkalmas. Egyszerre több gyermek figyelmét is lekötheti, hiszen a megoldások letörölhetőek. Összesen 100 feladat található 50 lapon.

Gazdagon illusztrált, különleges kötet kihajtható oldalpárral. Melyik folyó a leghosszabb a világon? A Nílus vagy az Amazonas? Milyen országokon folyik keresztül a Duna? Hogyan tört magának utat a Colorado a Grand Canyon szikláin át? Miért létfontosságú a Nílus Egyiptom számára? Politikai vagy kulturális határként, kereskedelmi útvonalként vagy éppen vallási jelképként az ember számára mindig, minden korban fontosak voltak a folyók. Ahogyan napjainkban is azok. Öt kontinens tizennyolc folyójában, valamint az általuk teremtett és meghatározott vizes és szárazföldi környezetben gyönyörködhetünk a különleges böngésző lapjain.

A 4. fejezetben a történelem értelmezéséről olvashatunk terjengős – a modern hermeneutika szakkifejezéseivel teletűzdelt – eszmefuttatást, amelynek summája az, hogy "mindenki a történelem része", vagyis alapvetően korának szemszögéből ítéli meg a múlt eseményeit. Ez pedig óvatosságra kell hogy intsen – vallják a szerzők – az ítéletalkotásban. A múltat szerintük csakis "szövegekből" (történeti emlékekből) ismerhetjük meg, de ez sem egyszer? : először is meg kell értenünk az adott szöveget; másodsorban meg kell ítélnünk, mennyire pontos a szövegértelmezés; harmadszorra meg kell állapítanunk, hogy az általunk levont következtetés a szöveg helyes értelmezésén alapul-e? A nyilatkozat szerzői szemmel láthatóan abban a hitben élnek, hogy a történelem objektív dokumentumokkal bizonyítható tények ("szövegek") összessége. Nem más ez, mint a XIX. századi pozitivista történetírás ténykultusza, amely az iratanyagok fetisizálásában csúcsosodott ki és nyert igazolást: "A tények templomában ezek testesítették meg a frigyládát" – írja E. Hetek Közéleti Hetilap - A múltat végképp eltörölni. H. Carr Mi a történelem?

Hetek Közéleti Hetilap - A Múltat Végképp Eltörölni

Az emberiség történetében minden korszakban jelen volt a háború, a gyűlölet, a terror szomorú valósága. Ha csak az elmúlt századra pillantunk vissza, ott is felfedezhetjük ennek nyomait. Két olyan diktatórikus rendszer alakult ki a 20. században, amely rajtahagyta véres nyomait ezen a korszakon: a nácizmus és a kommunizmus. Míg az első a nemzetet és a fajt tette Isten helyébe az oltárra, addig az utóbbi a munkát, a haladást, a fejlődést, és nem utolsósorban a munkásosztály élcsapatát, a kommunista pártot istenítette. Mindkét ideológia szöges ellentétben állt a kereszténység tanításával, s az Egyház ezért el is ítélte ezeket. XI. Pius pápa a,, Mit brennender Sorge" (1937) kezdetű enciklikájában bélyegezte meg a nemzetiszocializmust és annak ideológiáját. A Szovjetunióban uralkodó embertelen rendszert ugyancsak elítélte, amikor a,, Divini Redemptoris" kezdetű körlevelében (1937) a marxista-leninista, kommunista világnézetet a keresztény hittel összeegyeztethetetlennek nyilvánította. Az Egyház minden olyan rendszert elítélt, amely az erőszakra, a terrorra, az emberi méltóság megsértésére alapozta ideológiáját.

Na ugye hogy nem! Ott az a vélemény, hogy ez a legkártékonyabb a »halott fehér férfiak« által jellemzett tudományterületek közül. Ezzel együtt a diplomáciai, gyarmati és az európai politikai témák oktatása is egyre kevésbé jellemző. Amerikai függetlenségi háború hagyományőrzői Philadelphiában – Az egyetemisták hadilábon állnak velük Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary Kennedy hozzátette, hogy hiába tart számot kiemelt érdeklődésre a hadtörténelem és általában a katonai témák (war studies) a diákok, az öregdiákok és a támogatók között, a fő problémát a tanszékek hozzáállása jelenti. "Lehet, hogy csak néhányan nyíltan ellenségesek a témával kapcsolatban, de a többség is úgy gondolja, hogy a terület nem elég fontos ahhoz hogy foglalkozzanak vele. " Már a Harvard is alig kínál olyan, jelentősebb újkori háborúkkal foglalkozó tantárgyat, amely átfogóan, összefüggéseikben mutatná be a küzdelmeket. Ehelyett kultúra, rassz és etnikum szerint csoportosítva tárgyalják őket. Margaret MacMillan, a Torontói Egyetem és az Oxford tanáraként arra hívja fel a figyelmet, hogy a forradalmak, az éhínségek és a pénzügyi válságok mellett, a háborúk formálták leginkább az emberiség történelmét.