Újra elindította az Év Rovara versenyt a Magyar Rovartani Társaság. Ahogy írják, idén az Év Rovara jelöljei Magyarország őshonos óriás rovarai, amik ugyan hatalmasak, mégis kevesen ismerik őket igazán. Az idei év három jelöltje a a Fűrészlábú szöcske ( Saga pedo), az Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata), és az Óriás énekeskabóca ( Tibicina haematodes). Magyar rovartani társaság | National Geographic. Magyar Rovartani Társaság Az első jelölt, a fűrészlábú szöcske "az óriások között is a legóriásibb, egy igazi amazon" - írják. MAgyarország és en Közép-Európa leghosszabb testű rovarának is számít, akár 11, 5 centiméteresre is megnő. Ragadozó: kizárólag élő és mozgó ízeltlábúakat fogyaszt. Kivételes étrendjei is egyedülállóvá teszi, más egyenesszárnyú rovaraink elsősorban vegyes vagy növényevő táplálkozásúak. A szakértő bemutatás kiemeli azt is, hogy első jelöltünk amazon mivolta abban is rejlik, hogy kizárólagos szűznemző, csak nőstény egyedei vannak. Ennek köszönhető, hogy rokonai közül ennek a fajnak a legnagyobb az elterjedési területe, amely Portugáliától Kínáig húzódik.
A Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum 2019-ben megjelent kiadványa, Vig Károly: A rovartani kutatások története című könyve elnyerte a Szép magyar könyv-díjat a szakkönyvek kategóriájában. A méltatás szerint: "A Savaria Múzeum a szakkönyvkiadók számára ismert nehézségek ellenére is szép tipográfiával, minőségi műszaki szerkesztéssel, méltó formába öntötte a kutatók és érdeklődők számára ezt a nagyon különleges szakkönyvet. " Vig Károly tudományos közleményeiben, könyveiben, előadásaiban számtalanszor bizonyította, hogy milyen csodálatosak a rovarok, hogy érdekfeszítő a rovarok tanulmányozása, és hogy ebben mi, magyarok mennyire élen járunk. Bár rovarász elődeink munkásságát csak nagyon kevesen ismerik, annak gyümölcsét – néha szó szerint értve –mindnyájan élvezzük. Magyar Rovartani Társaság Archívum - Magro.hu. Milyen üzenetet közvetíthet a jelen olvasójafelé az elmúlt évszázadok rovartani kutatásait bemutató könyv? A szerző a Magyar Rovartani Társaság elnökeként, naponta találkozik azzal az érdeklődéssel, ami a gyermekekben és a fiatalokban lobog a rovarvilág sokszínűsége iránt.
A fejlődés befejeztével a lárva a kiássa magát a felszínre, majd kifejlett rovarrá vedlik. Hátrahagyott lárvabőreik (exuvium) alapján a faj azonosítható az első pár láb fogazottsága alapján. Az óriás énekeskabóca – Fotók: Fráter Szabolcs, Soós Tamás, A faj elterjedési területe lefedi szinte egész Dél-Európát (az Ibériai-félsziget kivételével), keleten Iránig, északon Közép-Európáig terjed. Élőhelyei meleg, száraz hegyvidéki területek. Magyarországon a legnagyobb számban a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. A faj hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 ezer forint. A rovarokról az ismertetőket sorrendben Puskás Gellért, Dr. Vas Zoltán és Dr. Kóbor Péter írták. Már szavazhatunk a 2022-es Év rovara verseny jelöltjeire | National Geographic. A 2022-es év rovarára itt lehet szavazni. Az online szavazás mellett az érdeklődők idén a Magyar Természettudományi Múzeumban élőben is szavazhatnak. A Magyar Rovartani Társaság szavazódoboza – melyet már a Fővárosi Állat- és Növénykert Állatszeretet Fesztiválján elkezdtek megtölteni a látogatók – a Múzeum ruhatára mellett található.
Sajnálatos, hogy ez a lelkesedés előbb-utóbb kikopik, és elutasításba fordul. Pedig érdekünk fűződik a rovarok megismeréséhez, mert létük alapvetően áthatja mindennapjainkat. A könyv a kezdetektől 1910-ig, a Magyar Entomologiai Társaság megalapításáig tekinti át hazai rovartani kutatások történetét. A szerző szakított azzal a felfogással, hogy csak a legnagyobbak életútját ismertette, mert a feledés homályából kutatók tucatjait emelte újra rivaldafénybe. Tette ezt azért, mert meggyőződése szerint nem elég egy piramisnak a csúcsát megmutatni! Meg kell ismertetni mindenkivel azokat az alapokat is, a névtelenek munkásságát, amelyekre legnagyobbjaink eredményei támaszkodnak. A társadalom számára egyes vizsgálatok gyorsan megtérülő eredményeket hoznak, mások hatása csak évtizedek múlva mérhető. A Föld megismerésének története is hasonló léptékeket, értékrendet mutat. Az első nagy expedíciók végezték az úttörés, a térképezés nehéz munkáját, a hídfőállások kiépítését, majd őket követtéka részleteket feltáró, a mindennapok léptékét vizsgáló kutatók.
Hat vedlés után, nyár derekára érik el a kifejlett stádiumot. Tojócsövük segítségével a talajba helyezik hosszúkás petéiket, amelyek többnyire 2-3 év múlva kelnek ki, de a nyugalmi állapot ennél is hosszabb lehet. A kelésnek ez az aszinkronitása biztosítja a populáció fennmaradását akkor is, ha egy-egy évben az összes kikelt példány elpusztulna. A fűrészlábú szöcske védett faj, pénzben kifejezett értéke 50 ezer forint. Az óriás tőrösdarázs Az óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata) a legnagyobb európai hártyásszárnyú, testhossza az 5 centimétert is meghaladhatja. A nőstény általában termetesebb a hímnél. Teste zömök, fekete, a potroh 2. és 3. hátlemezén sárga foltpárokkal. A nőstény fejtetője vörös és kopasz, a hímé fekete és szőrös. Mindkét ivar potrohán barnásvörös szőrfoltok láthatók. A szárnyak füstösek. A fekete, zömök lábakon a nősténynél erőteljes ásótüskék is fejlődtek. Az óriás tőrösdarázs – Fotók: Boross Károly Emil, Magyar Botond, Magányos életmódú, parazitoid faj. Lemezescsápú bogarak lárváinak élősködője, elsődleges gazdaállata az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis), de különböző cserebogárfajok – így például a csapó cserebogár (Polyphylla fullo) és a keleti cserebogár (Anoxia orientalis) – egyedeiben és nagy szarvasbogárban (Lucanus cervus) is fejlődhet.
Amikor az oldaljáratok megteltek, a két bogár párosodik. Ezután talajjal elzárják a tölcsér bejáratát, és a tölcsér aljáról kezdve egyetlen, többször tíz (akár 50) cm mély függőleges járatot ásnak, mely 4–5 cm hosszú és 2 cm széles, ovális, simára tapasztott falú kamrában végződik. Ekkor az oldaljáratokból lehordják a trágyát, és akkora labdát készítenek belőle, mely nem éri el a kamra falát. Ezután a nőstény egyetlen petét helyez a labdába, és csak ekkor töltik fel a kamrát, illetve a függőleges járatot talajjal. A felnőtt bogarak nem telelnek át; a munka befejeztével – legkésőbb az első fagyok idején – életük rövidesen véget ér. A petéből egy hónap múlva kikel a lárva, és a tél folyamán, a biztonságosan fagymentes mélységben feléli a trágyagolyót. A következő év elején bebábozódik, hamarosan imágóvá alakul, majd a kültakarója kiszíneződése és megkeményedése után, tavasszal-nyár elején kiássa magát a felszínre. A tavaszi álganéjtúró egyedfejlődése tehát egy év alatt lezajlik. Mitől ál és nem valódi?
Hírek A Fűrészlábú szöcske hazánk és egyben Közép-Európa leghosszabb testű rovara, akár 11, 5 centisre is megnő. Az óriás tőrösdarázs a legnagyobb európai hártyásszárnyú, testhossza az 5 cm-t is meghaladhatja. Az óriás énekeskabóca a legnagyobb termetű közép-európai énekeskabóca, és a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője is. Ismerd meg jelöltjeinket és szavazz december 6-a éjfélig a 2022-es Év Rovarára! Hírek A 2021. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók. E fajok nagyon távol állnak egymástól. Hogy mégis mi a közös bennük? Egyikük sem az, aminek első pillantásra látszik. Szavazz december 6 – ig! Hírek 2020-ra is három rovarfaj közül lehetett választani. Közös bennük a lebontó tevékenység – jelöltjeink mindannyian e létfontosságú, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői voltak. A 2020. év rovara – internetes szavazás végeredményeként a tavaszi álganéjtúró lett. Gratulálunk, és köszönjük tevékenységét! 🙂 Hírek A 2020. év rovarát ismét 3 faj (ezüstös ősrovar, a selymes döglégy és a tavaszi álganéjtúró) közül választhatják ki az érdeklődő szavazók december 6. éjfélig.