A szexualitás a legtöbb felnőtt gondolataiban a nemi szervekhez köthető szexuális élményt jelenti, amely kamaszkorban fejlődik ki, és a felnőttkoron át tart az időskorig. A lélektan szakemberei számára a szexualitás egyéni története korábban kezdődik, nevezetesen már néhány héttel a születés után. Ez a szexualitás még nem kötődik a nemi szervekhez, tehát ez esetben nem a közösülés vágyáról beszélünk, hanem a testi örömérzet jelenlevőségéről különféle élethelyzetekhez és testrészekhez kötve. Ezt az elméletet, amely a korai életszakaszok és a gyermekkor pszichoszexuális fejlődését írja le, Sigmund Freud dolgozta ki a huszadik század elején, és azóta is az egyik legpregnánsabb modell erre az időszakra. A modell alapgondolatai Freud szerint a gyermek életkortól függő fejlődési szakaszokon megy át, mely szakaszokhoz tartozik egy örömzóna és egy jellegzetes fő cselekvés. Az örömzóna egy testrészt jelent, amivel kapcsolatban az ösztönös testi örömérzést átéljük. A legtöbb szakaszban fennáll az ösztönkésztetések és a tudatos szabályozás közötti konfliktus is, s ezt a konfliktust meg kell oldani, tehát az adott szakaszokban jelen van egy feladat és egy kimenetel is.
"A lelki egészségnek két kritériuma van: képesség a munkára és képesség a szeretetre" – írta a pszichoanalízis megteremtője. A XX. század egyik legfontosabb személyisége, Sigmund Freud 75 éve halt meg. "1856. május 6. -án születtem a morvaországi Freibergben (Pribor), a mai Csehszlovákia egy kis városában. Szüleim zsidók voltak, én is az maradtam…" – írja Sigmund Freud Önéletrajzában, majd így folytatja: "Úgy tudom, hogy apám családja hosszú ideig a Rajna mellett (Kölnben) élt, s a tizennegyedik vagy tizenötödik században egy zsidóüldözés alkalmával kelet felé menekült, és a tizenkilencedik században Litvániából Galícián át vándorolt vissza a német Ausztriába" (Freud, 1989). Sigmund Freud osztrák orvos, a pszichoanalízis megteremtője 75 éve, 1939. szeptember 23-án halt meg Londonban. Freud 1856. május 6-án született a morvaországi Freibergben (ma Pribor Csehországban) egy zsidó kereskedőcsaládban. Szüleivel 1859-ben Lipcsébe, majd egy évvel később Bécsbe költözött. Kezdetben a jogi pálya iránt vonzódott, 1873-ban mégis a bécsi egyetem orvosi karára iratkozott be.
Nem érti meg a hisztériát, laikusként áll vele szemben maga is. Nos, és ez nem eshet jól olyasvalakinek, aki egyébként olyan sokra tartja a tudományát. Így aztán a hisztériások nem számíthatnak az orvos rokonszenvére, aki őket oly szemmel nézi, mint akik az ő tudományának törvényeit nem respektálják, vagy mint ahogy az igazhívő néz az eretnekekre: minden rosszat feltételez róluk, túlzással, szándékos megtévesztéssel, színleléssel vádolja és azzal bünteti őket, hogy megvonja tőlük az érdeklődést. " (Sigmund Freud: Pszichoanalízis) A pszichoanalitikus nézőpont arra az elképzelésre épül, hogy a személyiség nem más, mint bennünk lévő erők egymással folytatott versengése és küzdelme. A belső erők dinamikája és a belőlük eredő viselkedés áll e megközelítés fókuszában. A pszichoanalitikus nézőpont központi kiindulópontja Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete. Freud ismerte fel, hogy az emberi viselkedésben meghatározó szerepet töltenek be a tudattalan folyamatok, amelyek nagyon fontos szerepet játszanak a normális személyiség mindennapi életében Freud később arra a meggyőződésre jutott, hogy a neurotikus jelenségek mögött rendszerint nemi természetű indulatok működnek, és bevezetett olyan szakkifejezéseket, mint a libidó és az Ödipusz-komplexus.
Sigmund Freud neve jó ideje nemcsak a pszichológiával hivatásszerűen foglalkozók számára ismerős, a laikusok is sokat tudnak róla. Olyan gondolkodóról, elméletalkotóról van szó, akinek munkássága komoly hatással volt a társadalomtudományokra, a művészetekre is. Napjainkra az eredeti pszichoanalitikus személyiségmodell sokat változott, hatása azonban vitathatatlan. Mivel a freudi fogalmak a hétköznapokban is fel-fel bukkannak, érdemes egy kicsit részletesebben áttekinteni ezeket. Kiindulópont – a jéghegy csúcsa Freud orvosként kezdte pályafutását az 1800-as évek vége felé. Akkoriban – a ma már lelki eredetűnek tartott – zavarokat idegrendszeri problémának vélték, kezelésüket is így próbálták megoldani, több-kevesebb sikerrel. Freud is több olyan beteggel találkozott, akiken az elfogadott kezelési mód nem, vagy csak átmenetileg segített, ezért új módszerekkel próbálkozott, így jutott el a szabad asszociációhoz. Arra kérte pácienseit, mondjanak el mindent, ami épp akkor eszükbe jut még akkor is, ha jelentéktelennek, vagy éppen zavarba ejtőnek, érthetetlennek vélik a felbukkanó gondolatot.
"Nem szabad elfelejtenünk, hogy minden ideiglenes pszichológiai ismeretünket egyszer a szervekre levetítve is meg kell tudnunk alapozni. " 1876 és 1880 között Ernst Brücke élettani laboratóriumában dolgozott, így orvosi tanulmányait elég felületesen végezte, s csak 1881-ben avatták orvossá. 1882-ben a bécsi közkórházba került, s minden figyelmét az agyanatómiai kutatásoknak, később az idegrendszer szervi megbetegedéseinek szentelte. 1885 tavaszán egyetemi magántanár lett. Az év őszén ösztöndíjjal a híres párizsi ideggyógyintézetbe, a Salpetriere-be került, ahol hisztériára vonatkozó vizsgálatokat végzett. A pszichoanalitikus nézőpont 1886-ban feleségül vette Martha Bernayst, akivel már hosszú ideje jegyben járt. Még ez év őszén Bécsben telepedett le, ahol idegorvosként eleinte az elektroterápia módszerével kísérletezett, aztán áttért a hipnózisra. A hisztéria kezelésénél a hipnózist arra használta, hogy a hozzá kerülő betegeket tüneteik keletkezéséről kikérdezze. 1895-ben jelent meg Josef Breuerrel, Bécs egyik legtekintélyesebb háziorvosával közösen írt könyve Tanulmányok a hisztériáról címmel.
Vas megyében Kemenessömjénen levendulát szedhetsz, Csepregen és Sárváron pedig almát. Veszprém megyében Tihanyban találsz egy gyönyörű levendula ültetvényt, Veszprémben pedig almát, körtét és szedret szedhetsz. Zala megyében Misefán málnát, Nagykanizsán pedig almát tudsz szüretelni. Nagyon jó szedést és rengeteg finom lekvárt kívánunk!
GPS koordináták: E20. 365240, N47. 781731 Telefonszám: +36-36/ 550-500 Jász-Nagykun-Szolnok megye: Kenderes GPS koordináták: E20. 687415, N47. 249188 Telefonszám: +36-70/ 213-9391 Komárom-Esztergom megye: Bakonyszombathelyi almáskert Cím: Bakonyszombathelyről Bakonybánk felé, bal oldalon. GPS koordináták: E17. 935368, N47. 467270 Telefonszám: +36-30/ 245-8715 Pest megye: Érd almaföld Kapcsolat: Bakos István Cím: Érd, Bagoly utca 87. Telefonszám: +36-20/ 423-0379 Gyál Cím: Budapest felől Gyálon át, az Ady Endre utca végén. GPS koordináták: E19. 230490, N47. 397159 Telefonszám: +36-20/ 942-9404 Halásztelek, Tangazdaság Kapcsolat: Muskotály István Cím: Halásztelek, Hold utca 38. GPS koordináták: E18. 990663, N47. 357161 Telefonszám: +36-24/ 474-320; +36-30/ 964-5747 Pécel, Hardi Miklós kertje Kapcsolat: Hardi Miklós Cím: 2119 Pécel – A 31. számú főútról kell lekanyarodni Pécel és Maglód között a Fáy-tanyai lehajtónál, majd az aszfalt úton egyenesen, a Kati-Majort jelző táblánál még tovább kb.