(pl őrt, állj, várj) Minden egyéb esetben a szótag rövid, tehát egyszerre igaz rá hogy rövid a magánhangzója (a, e, i stb), valamint maximum egy mássalhnagzója van. (pl autó szóban az "a" és az "u" két rövid). A sor végén levő rövid szótag esetén nem kell nézni a következő sor elejét. Viszont a sorvégi rövid tekinthető hosszúnak, ha másképp nem jön ki a versláb. Namost ennyi az időmértékes verselés alkalmazása. Cseppkeblog: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok (Számadás) -. A verlábakat viszont nem érteni kell, hanem megtanulni. Neked igazából a jambust, trocheust, daktilust és spondeust kell felismerned. Ez négy darab, szerintem megtanulható.
Olyan csörtetést visz véghez a talajon, mint egy lovas hadsereg. Táplálékot keres. Nézzük, mit rejt számára a terített asztal. A puha földön heverő nedves avarszőnyeget bottal szétkaparjuk (ott, ahol ő is kutakodott). Meglepő nyüzsgést találhatunk. Zajlik az élet, rendesen. Pókok, apró kukacok, férgek szaladgálnak ide-oda, rejteket keresve. Nagyobbacskák is elővillannak. Száz és ezerlábúak, pajorok, csimaszok, sőt szerencsés esetben még meztelen csigákat, rinyaféléket, esetleg csupasz túrkálókat is szemügyre vehetünk kellő figyelemmel. Fuj, de rondák! Ocsmányak, gusztustalanok, visszataszítóak – szaladhat ki többünk száján – amennyiben meglátjuk őket. Cifra Palota - „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…” - Müpa. Hovatovább: "legszívesebben agyontaposnám" mind! Bennem viszont kérdéseket ébresztenek: Lebontják ezek a hegyet? Kimarkolják a nádasokat? Legyalulják a parkokat, elbontják a gyermeküdülőket, hogy helyet adjanak ocsmány betonkolosszus wellness hoteleknek, apartman házaknak? Nem! Hazudoznak a rombolás igazolásaként mindenféle "minőségi turizmus" fejlesztése hadovával?
Viszont – mint jelen esetben – az ilyen egy napos, kétszer másfél órás vízi úttal járó, mérsékelt szeles kirándulás még igen kellemes is lehet. "Húzzák a levesnótát" mire elérjük célunkat. Öt – hat teknő már kikötött, épphogy akad vendéghely. Átküzdvén magunkat a sáron, nekünk is sikerül móló mellé simulnunk. A büfé még nyitva, igaz ez az utolsó hétvégéjük. A szokásos menü kínálat áll rendelkezésre. Eszünk, iszunk, jóllakunk, megköszönjük a nyári vendéglátást. Közben befut az utasszállító is. Talán tíz turistát, ha hoz. Ilyen pocsék volt a forgalom egész szezonban. Ennek is jó részét vitorlázó társaink képezték. Kisétálunk a mólóra. A gát hajlatában húzódó nádas szélén, még van szerencsénk egy kései szitakötőt megpillantani. Ő bizony a vízipásztor. Társai már rég eltűntek, ez a fajta tart ki legtovább. A hozzá megtévesztésig hasonlatos lapos hasú acsa megbízatása már régen lejárt, pontosabban szeptember elejéig tartott. Elköszönünk kedves kikötőmester barátunktól is. Neki is megköszönjük az elmúlt években nyújtott sok segítséget, fáradozást.
Nyakunkon az október, azonban a növények nem nagyon akarják ezt tudomásul venni. A levendula egyre több virágot hoz, szárítom is rendületlenül. A pollengyűjtők szívesen keresik fel nyíló virágait. Már számos helyen illatozik a lakásban, de került belőle a konyhába is, egy része pedig "angyaltöltelék" lesz. A rózsák is egymás után hozzák bimbóikat, remélem, a fagyokig így lesz. Különösen a damaszkuszi rózsa a nagy kedvenc idén. Tavaly ősszel tettem rá szert és tavasz óta folyamatosan nyílik. Az illatos szirmok cukorban végzik. A kínai lonc tavaszi ültetés. Azóta másodszor borult virágba. A kezdetben fehér virágok először krémszínbe mennek át, végül egészen sárgák lesznek. Szívesen elnézegetem őket.
Egy 19. századi illusztráció a sakkautomatáról. Kempelen Farkas sakkozógépe: alkotása egy dobozba zárt szerkezet volt, ahol a sakktábla előtt egy török ruhába öltöztetett bábu ült. Forrás: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images Kempelen Farkas nevét a 18. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálójaként emlegetik. Nem kevesebb, mint nyolc nyelven írt és beszélt (többek között: németül, magyarul, franciául, latinul, olaszul és angolul), ő fordította németre Mária Terézia törvénykönyvét. A tudós, építész, feltaláló, költő, író és ötvös építette meg a beszédutánzó gépet és a sakkautomatát, miközben tervei alapján készült el a Budai Várszínház épülete. "Volt egyszer egy híres magyar, aki az ördöggel cimborált. Legalábbis ezt fogták rá, akik megirigyelték, hogy sorjában minden sikerül neki. „Az informatika korában is él Kempelen Farkas szellemisége” | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Még a királyok is úgy emlegették mint varázslót. Egész Európa megcsodálta tüneményes találmányait. Odahaza azonban azt is tudták róla, hogy széles Magyarországon nincs nála hívebb hazafi.
Tavaly, 2019 szeptemberében volt Bécsben a Kempelen-gépek találkozója című workshop, ahol a világ minden részén élő építők találkoztak: az öt szerkezet közül az egyik komoly férfihangon működött" –, mivel a mai kutatók már tudják, hogy a beszéd hangmagasságát milyen fizikai paraméterekkel lehet változtatni – osztotta meg a kutató. Hozzátette, bámulatos, hogy a feltalálózseni a modern akusztika fogalmait nem ismerve, nem tudta, hogy a beszédhangnak van spektruma, vannak formánsok, tehát mindent tapasztalati alapon közelített meg, és akár több éves kutatásait is sutba dobta, ha rájött egy-egy probléma célravezetőbb megoldására. A gép számára a hangforrás energiáját nyújtó fújtató ötletét például véletlenül, egy dudáját hangoló parasztembert hallva szerezte. "Az is különleges körülmény, hogy a szerkezetnek a saját korában semmilyen gyakorlati hasznot nem tulajdonítottak, készítője hiába volt meggyőződve alkotásának nagyszerűségéről. A korabeli társadalom ezt nem értette. Kempelen Farkas azt mondta – szerintem talán kínjában – a süketnéma vagy beszédhibás emberek tanítását könnyítheti meg a találmánya, ami már sokkal jobban hangzott" – részletezte Olaszy Gábor, kitérve arra, hogy az egykori tudós munkássága egy olyan tudományághoz, a fonetika gyökereihez köthető, amely manapság nagyon szorosan kapcsolódik a számítástechnikához a gépi beszéd előállításán keresztül.
Filozófiát és jogot tanult, emellett a rézmetszést gyakorolta, de a matematika, a fizika, sőt a költészet is érdekelte. Bécsben – tanulmányai után – tisztviselőként kezdett dolgozni. 1767-ben, mint Bácska telepítési kormánybiztosa a néptelenné vált területeket ügyeivel foglalkozott, selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. 1770-90 közötti, sokéves kísérletei eredményeképpen, elsőként a világon beszélőgépet alkotott. Az évek során több gépet is épített egymás után fokozatosan tökéletesítve a működésre vonatkozó elképzeléseit. Egy ilyen köztes példányt ma a müncheni Deutsches Museumban őriznek. Számos találmányai közé gőzgépek, valamint a gőzturbina őse is tartozik. Emellett írógépet, nyomdai szedőládát, a vakok oktatásához használható nyomtatógépet, valamint a himlőben megbetegedett Mária Terézia részére mozgatható betegágyat épített. Híres találmányát, a sakkozógépet 1769-ben készítette. A Török néven híressé vált szerkezetben egy ember volt elejtve: ez a találmánya újszerűségéből keveset von le, mivel a gépet működtető játékos nem volt a közönség számára látható, hanem ügyesen elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott.