FOTOGRÁFIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: fotográfia (Photography) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése - végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat - szakképzettség: fotográfus művész - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Photographer 3. Képzési terület: művészet 4. A képzési idő félévekben: 6 félév 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit - a szak orientációja: gyakorlatorientált (60-70 százalék) - a szakdolgozat készítéséhez és a portfólióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelt kreditérték: 10 kredit - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6. Fotográfus és fotótermék-kereskedő szakképesítés | Szakképesítések, szakképzések, szakközépiskolák, szakiskolák. * A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 213/0211 7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja fotográfusok képzése, akik a fotográfia sajátos formanyelvének ismeretében képesek képi üzenetek, narratívák megfogalmazására a fotográfiához kapcsolódó különböző értelmezések filozófiai, szociológiai és művészeti aspektusainak figyelembevételével.
Szakmai előképzettség: – 2. Előírt gyakorlat: – 2. Egészségügyi alkalmassági követelmények: – 2. 5. Pályaalkalmassági követelmények: – 2. 6. Elméleti képzési idő aránya: 30% 2. 7. Gyakorlati képzési idő aránya: 70% 2. 8. Szintvizsga: – 2. 9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 160 óra PÁLYATÜKÖR 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) A B C 3. FEOR száma FEOR megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) 3. 3713 8137 Fényképész Fotó és mozgófilmlaboráns Fényképész 3. Fotó és mozgófilm laboráns 3. FOCUS Oktatóközpont - Állami támogatás. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A fotográfus és fotótermék-kereskedő olyan fejlett vizuális kommunikációs kultúrával, valamint fotótechnikai tudással rendelkező szakember, aki igényesen valósítja meg a fotográfia különböző területein adódó szakmai és kereskedői feladatokat. Használja a kor követelményeinek megfelelő technológiákat. Az alkalmazott és autonóm fotográfia területén dolgozik. A szakképesítéssel rendelkező képes: – fénykép-, és videofelvételeket készíteni, utómunkálatokat végezni – fotótermékeket értékesíteni, tájékoztatást adni a szolgáltatásokról, kidolgozni az analóg és a digitális munkákat – ellátni az üzlet/telephely/szalon szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat – önállóan fotográfiákat készíteni, tudatos fotográfusi tervezői munkát végezni, kivitelező feladatokat ellátni, alkalmazva az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteket 3.
§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. Kollégiumi ellátás biztosítása: A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. Fotográfus képzés esti tagozaton! - SZÁMALK-Szalézi Technikum és Szakgimnázium. 28. rendelet 33. § (3) bekezdése értelmében a tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha a) a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás – jogszabály rendelkezése alapján – ingyenes, vagy b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást – jogszabály rendelkezése alapján – ingyenesen veszi igénybe.
- Kreatív, intuitív és analitikus alkotói módszereivel kilép a megszokott keretrendszerekből, és új koncepciókat, innovatív megoldásokat fejleszt. - Fotográfiai alkotótevékenysége során kiválasztja, és magas szinten alkalmazza a megfelelő eszközt, módszert, eljárást és gyártástechnológiát koncepciói és tervei megvalósításához. - Képes megítélni saját kompetenciáit, szakmai erősségeit, gyengeségeit, és képes értékelni, hogy a tervezési, alkotási folyamat során hol van szükség külső kompetencia bevonására. - Fotográfusi munkája során együttműködik saját szakterülete, társszakmák és különböző művészeti területek képviselőivel. - Alkotói tevékenységét, művészi koncepcióit, munkája eredményeit érthetően, kompetensen kommunikálja vizuálisan, verbálisan és írott formában, mind szakmai körben, mind azon kívül, anyanyelvén és egy idegen nyelven, továbbá szakmai álláspontját érvekkel alátámasztva képviseli. - Rutinszerűen alkalmazza a különböző prezentációs és vizuális kommunikációs eszközöket és csatornákat.
Kapcsolódó szakképesítések A B C 3. A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés 3. azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja 3. – – – SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A B 4. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti 4. azonosító száma megnevezése 4. 10039-12 Művészetelméleti és szakrajz feladatok 4. 10038-12 Kereskedelmi és vállalkozási tevékenységek 4. 10037-12 A fotográfiai eszközök jellemzése 4. 10854-12 Fotográfiai elmélet 4. 10855-12 Fotográfiai gyakorlat 4. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 4. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.
Az iparági versenyt öt tényező (kvázi öt erő) határozza meg: Új belépők fenyegetése A helyettesítő termékek fenyegetése A vásárlók alkupozíciója A szállítók alkuereje A versenytársak, illetve a velük folytatott verseny Az öt erő közül három külső forrásokból (makrokörnyezet) származó, míg kettő belső (mikrokörnyezet) fenyegetésekre vonatkozik. Porter 5 tényezős modell példa Ezeket fogjuk most egyesével megnézni. 1. Új belépők fenyegetése Egy jól jövedelmező (magas hozammal kecsegető) piacra sok cég szeretne belépni. Porter modell: az öt erő | Marketing Blogger. Ez sok új belépőt jelent, ami által a jövedelemzőség csökken (több cégre jut ugyanakkora hozam). A versenytársak belépését követően a piacrészesedés csökkenésére, az árak mérséklődésére és az állandó és változó költségek növekedésére lehet számítani. A következő szempontokat kell megvizsgálni a belépési korlátok között: Méretgazdaságosság Márkahűség Átállási költségek Tőkeigényesség Költségelőnyök Kormányzati politika 2. Helyettesítő termékek és szolgáltatások fenyegetése A helyettesítő termékek és szolgáltatások növelik a vásárlók hajlamát arra, hogy más alternatívát válasszanak az eredeti termék vagy szolgáltatás helyett.
Folyamatos tökéletesítés 6. Kaizen 6. PDCA 6. A Toyota-kata 6. TQM 6. JIT 6. Folyamatok újratervezése/újjáalakítása chevron_right 6. Six Sigma 6. Six Sigma folyamatok 6. Six Sigma módszerek 6. Evolúció, generációk 6. ISO rendszerszabvány-alapú megközelítés chevron_right 6. Lean 6. Vevői érték 6. Érték-előállító folyamat kialakítása 6. Folyamatos áramlás 6. Húzó rendszer 6. Tökéletességre törekvés, folyamatos tökéletesítés 6. Agilitás 6. OPT 6. Időalapú verseny chevron_right 6. Egyéb filozófiák 6. Demand flow technology/management 6. QMR 6. Szolgáltatási platform, keretrendszer (SDP/SDF) 6. Összpontosított gyártás chevron_right 7. Formalizált termelési rendszerek chevron_right 7. A termelési rendszerek felépülése 7. Értékrendszer 7. Kultúra 7. Filozófia chevron_right 7. Módszerek, technikák chevron_right 7. Működtetési technikák 7. Stabil folyamatok kialakítása 7. Kanban 7. Körjáratok (milk run) 7. Szupermarket 7. Vízipók 7. Gyártósor-kiegyenlítés 7. Tökéletesítési technikák 7. Célok 7.
Magas árat szabhatnak meg, lassú teljesítést, de akár vissza is utasíthatják az együttműködést. Ezt pedig egyik vállalat sem szeretné. Mi merülhet fel ilyenkor Porter szerint? Az inputok differenciáltsága Helyettesítő inputok Szállítók koncentráltsága 5. A versenytársak Vonzó (jól jövedelmező) piac esetében egyre több versenytárssal találhatjuk szemben magunkat. A verseny intenzitása meghatározza annak versenyképességét, legalábbis a legtöbb iparágban. A verseny intenzitását befolyásolják: Innováció segítségével fenntartható versenyképes előny Online és offline cégek közti verseny Reklámköltség mértéke Erőteljes versenyképes stratégia Rugalmasság személyreszabás, mennyiség és változatosság terén A Porteri modell kritikája A vállalati tanácsadók többnyire csak kiindulási pontként használják a Porter-féle modellt, amikor egy cég stratégiai pozícióját meg szeretnék vizsgálni. Porter munkáját sok kritika érte már, amelyek a következő 3 ponttal foglalhatók össze: A vásárlók, a versenytársak és a beszállítók egymással nincsenek semmiféle kapcsolatban, nem kommunikálnak egymással és nem hatnak egymásra.
Terméktervezés, termékfejlesztés chevron_right 10. DFx 10. Tervezés a felhasználó igényeire 10. Tervezés a gyárthatóságra 10. Tervezés a karbantarthatóságra, javíthatóságra 10. Tervezés a megbízhatóságra 10. Tervezés a költségekre 10. Verseny időalapon: tervezés időre 10. Tervezés a környezeti szempontok figyelembevételével 10. Tervezés a tesztelhetőségre 10. Tervezés a versenytényezőkre 10. Termékszolgáltatás-csomag tervezése 10. Példa a termék költségek szerinti optimalizálására 10. A termékpozicionálás chevron_right 10. Módszerek 10. A Platt–Gregory-eljárás 10. Kísérlettervezés 10. Szimuláció a tervezésben 10. Értékelemzés 10. Taguchi-módszerek 10. Hibamód- és hatáselemzés 10. A vevői igények műszaki követelményekké alakítása: QFD 10. Tesztelés chevron_right 10. Termékfejlesztési projektek 10. Szervezeti kérdések 11. Összefoglalás Kiadó: Akadémiai Kiadó Online megjelenés éve: 2017 ISBN: 978 963 454 027 4 DOI: 10. 1556/9789634540274 Kovács Zoltán A termelő és szolgáltató rendszerek fejlesztésének főbb irányai című könyve nélkülözhetetlen munka.