A fejlámpánk fényében haladunk lassan egyre feljebb, az égboltot beragyogja a sok csillag. A Rhino Point kilátó előtt egy meredekebb szakaszt kell leküzdenünk, majd a kilátót elérve egy keskeny sziklagerincen haladunk tovább. Fontos a stabil mozgáskoordináció és a szédülésmentesség. Az ezt követő sziklás, kitettebb részen a kezünk használatára is szükségünk lesz. Egy igazán izgalmas szakaszon kelünk át: a vulkán külső lejtői és a kráter belső falai között húzódó peremen haladunk, lábunk alatt vulkáni hamu terül szét. Innen már nincs sok hátra, hogy elérjük a 4566 méteres Meru csúcsát. A látvány elképesztő: előttünk az Ash Cone hibátlan hamukúpja és a Kilimandzsáró hava. Túravezetőnk gratulál nekünk, s miután kigyönyörködtünk magunkat ebben a fantasztikus tájban, elindulunk visszafelé. A nap fényében igazi körpanorámában gyönyörködhetünk, amelyet az éjszaka sötétje a felfelé vezető úton eltakart előlünk. Jól fog esni a Saddle menedékházban elfogyasztott bőséges reggeli. A megérdemelt pihenést követően a Miriakamba menedékházig ereszkedünk le.
A Variety szintén kiemelte a film színvilágát, operatőri munkáját, és dicsérte Peck alakítását, mondván filmről-filmre egyre érettebb szerepformálás jellemzi. Ezzel szemben a Monthly Film Bulletin szerint a film szaggatottá és nehézkessé tette Hemingway gördülékeny novelláját. Craig Butler, az AllMovie munkatársa évtizedekkel később vette újra elő a filmet, és megjegyezte: " A Kilimandzsáró hava nem öregedett szépen… a forgatókönyv a senki földjén jár-kel, nem igazán emlékeztet Hemingway műveire, ugyanakkor a vizualitása ma is igazi lakoma a szemnek, Gardner és Peck pedig kitűnő együtt, ami némileg feledtetni tudja a film egyenetlenségét. " A Bowker's Directory szerint a filmnek komoly esélye volt rá, hogy olyan jelentőségteljes alkotás legyen 1952-ben, mint amilyen az Elfújta a szél volt 1939-ben, ami némileg talán túlzás, de hozzátették, hogyha lehet így fogalmazni, ez volt az 1950-es évek elejének "celebfilmje". Egy interjúban aztán megkérdezték Ernest Hemingway-t is nem sokkal a bemutató után, hogy mit gondol a filmről, mire határozottan kijelentette, hogy a pénz, amit kapott érte, jól jött, de esze ágában sincs megtekinteni az alkotást, amióta hallotta, hogy saját novellájának befejezését beáldozták a készítők a hollywoodi happy endért.
A szerző a bikaviadalok képén át először rajzolta fel saját ars poeticáját, mely aztán Az öreg halász és tengerben, közel harminc évvel később nyerte el végső formáját és olyan tökéletes alapossággal és éleslátással állított emléket a háború utáni generáció kiüresedésének, hogy annak örökérvényű mondanivalója még közel 100 évvel az első megjelenés után is visszhangzik. Kapcsolódó cikkek Kiemelt téma Legutóbbi cikkek
Szigetek az áramlatban Több kritikus megfogalmazta már, hogyha Hemingway még életében befejezi, és megszerkeszti az egyébként csak jóval a halála után, posztumusz megjelent Szigetek az áramlatban című regényét, ez lehetett volna élete főműve. E három idősíkon játszódó nagyregény talán összetettebb minden korábbi Hemingway-műnél, hisz ugyanúgy szól a háborúról, mint a háború ellenességről, a család összetartásáról, és annak széthullásáról, bajtársiasságról és barátságról, vagy épp az az apa-fiú kapcsolatok problematikájáról. A közreadott művet ugyan a kiadó utószerkesztette, de a kézirat így is rendkívül hosszúra nyúlt, érezhető, hogy Hemingway jelenlegi formájában nem szánta kiadásra, az utolsó szerkesztői kör még lemaradt róla, de még így, jelenlegi, némileg túlírt formájában is nem csupán színfoltja, de esszenciája is a Nobel-díjas író életművének, melyben ugyanúgy megjelenik harcias fiatalkora, mint az idős író elmúlástól való félelme. Búcsú a fegyverektől Hemingway Fitzgerald kortársa, sőt, közeli ismerőse második regényével robbant be igazán az irodalmi köztudatba, és ez tette lehetővé számára, hogy a későbbiekben kizárólag az írásra koncentrálhasson.
#Úúúgy tetszik ez a cím, olyan szép. # Vagy a Macska az esőben, ahol a macska nem csak azért kell, mert aranyos. Hemingwaytől ilyet pont nem vártam, de az Egynapi várakozás hihetetlenül édes történet volt, nagyon tetszett a befejezés. Felidézte harmatos gyermekéveimet, meg minden. Szóval jól kijövök az íróval. Ha valaki keresne, elmentem erdei túlélőtúrára. :P #Nem is igaz. # Ui. : Köszönöm a részletes útmutatót arról, hogyan kell felverni egy sátrat. Biztos vagyok benne, hogy jól fog jönni a következő életemben. 4 hozzászólás
Míg a betegszállító repülőgépre várnak, a kétségbeesését whiskybe fojtó író emlékezetében leperegnek életének legfontosabb eseményei.
Petőfi politikai jövendölést tartalmazó verseinek sorát a Várady Antalhoz írt költői levél nyitja meg 1846-ban. E verstípus jelentőségét mutatja, hogy mintegy harminc vers, s köztük több jelentős sorolható ide. A legjobb versekben – mint az Egy gondolat bánt engemet… (1846. december), vagy A XIX. század költői (1847. január) és Az itélet (1847. április? ) címűekben – nemcsak a látnoki gesztus jelenik meg, hanem a látomás is. A jövendölés-versek nem alkalomszerűek, politikai jelentésük mégis nyilvánvaló: a szabad és boldog jövő megteremtésére mozgósítanak. Leggyakrabban visszatérő, alapvető szemléleti elemeik a következők: 1. a világszabadság (Egy gondolat bánt engemet…), 2. a jók és a gonoszak harca (Világosságot!, Az itélet), 3. Petőfi Sándor forradalmi látomásos költészete - Literasteven21. a világot megtisztító vérözön (Levél Várady Antalhoz, Az itélet), s végül 4. az eljövendő Kánaán (A XIX. század költői, de utalásszerűen a többiben is). A szabadságeszmény hangsúlyozásához nem kevés indíttatást kapott a konvencionális hazafias költészettől, de Petőfinek már igen korán jelentkező személyes motivációja a rendkívül erős vágy a függetlenségre, a kötetlen életmódra.
Petőfi óriási harcot lát kibontakozni a jók és a gonoszak között. Világméretekben gondolkodik. Megjelenik forradalmi látomásos költészetének jellemző motívuma a vérözön. Így fogalmaz: "Ez nagyszerű, de véres kor leszen. " A Bibliából is hoz motívumot: ""Már vízözön volt, most vérözön kell / Hogy megtisztuljon a világ a szennytől, / Amely fölötte meggyülekezék". Tételek középiskolásoknak!: Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete - irodalom. Vagy: "Egy vérözön kell! …" A "vérözön" után azonban eljön a kánaán egy boldog kor, mely, mint a mennyország olyan lesz: "És lakni fognak emberek fölötte, / Hasonlítók az isten képéhez. " Az Egy gondolat bánt engemet című költeményben a költő magát is megjeleníti. A cím az első sor a költőt leginkább foglalkoztató gondolatra irányítja a figyelmet, a halál gondolatára, arra, hogy hogyan szeretne meghalni. Az első szerkezeti egységben a halál több módja villan fel. Például a gyertya égésével szemlélteti az észrevétlen lassú halált, a villám sújtotta fa az erős hirtelen pusztulást szimbolizálja. A lassú halált egyértelműen elutasítja, a hirtelen halál elutasítását pedig csak sejteti a három ponttal.
A csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene, a vörös színt a fekete, a vers ritmusa is megváltozik, lelassul. A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset. A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával, (világszabadság) jelszavával fejezi be. A márciusi ifjak számukhoz képest jelentős hatást fejtettek ki, mégis csupán közvetve befolyásolhatták a politikát alakító liberális nemességet. Március 15-én mögöttük volt a közvélemény, az ország, ám radikalizmusuk hamarosan elszigetelte őket. Petőfi forradalmi látomásköltészete. Áprilisban így írt a forradalmi fejleményekről: Orlai Petrich Soma: Petőfi dolgozószobájában (olajfestmény, 1861 körül) " Megint beszélünk s csak beszélünk, A nyelv mozog s a kéz pihen; Azt akarják, hogy Magyarország Inkább kofa, mint hős legyen. " Petőfi szerepe, költeményének hatása ismétlődött március 16-án is, és a Nemzeti dal, mintegy magyar Marseillaise rövid idő alatt százezrek ajkára került. Háromszor fordították németre, majd franciára, 6 dallamot is szereztek rá azon melegében, és Petőfi a népszerűség oly magas pontján állt, hogy a pozsonyi országgyűlésen is némi megdöbbenést okozott.
A költő erkölcsi elszántsága, a föllelkesült akarat ebben az utol ütközetben tudja csak elképzelni a megnyugtató halált, az önfeláldozás, az életáldozat misztériumát. Elesni ebben a nagy csatában már nem passzív megsemmisülés, mert maga a hősi halál ténye is szolgálat, a "kivívott diadal" előidézője.
Ismerte kora valamennyi politikai eszmeáramlatát, verseiben, leveleiben, nyilatkozataiban jelen voltak az utópikus szocialista és a kommunisztikus nézetek is. Költészetében 1846-tól felerősödik a politikai líra, művészi forradalmisága megtelik politikai forradalmisággal. Ilyen tárgyú verseit az a hit hatja át, hogy az emberiség egyenletesen, törés nélkül halad végső célja, az általános boldogság felé, a cél elérésének eszköze pedig a szabadság. Ezt a szabadságot egy utolsó, kegyetlen, véres háború fogja megszülni, melyben a rab népek leszámolnak zsarnokaikkal, s ezután "a menny fog a földre leszállni". Több versében is megjósolja a forradalom eljövetelét. Tudja, hogy a győzelemhez véráldozatra van szükség. A költő vállalja a mártírhalált. Petőfi forradalmi látomásköltészete tétel. Meghatározza a költők szerepét is ebben a harcban: a költőnek látnok szerepet szán és azt, hogy népének vezére, "lángoszlopa" legyen (költő-apostol). A várt és remélt szabadságharc gondolatköréhez tartozik Az ítélet című költemény.
), felháborodottan átkozza meg a gyáva és a hamis, hazug próféták magatartását (3-4. ) – Kánaán: a vagyoni, a jogi és a kulturális egyenlőség elképzelése – a cél elérése nem kétséges, a prófécia beteljesülése bizonyos, de az időpont bizonytalan -> a költő itt már nem láttatja önmagát, az elkövetkező időben, ez azt jelzi h "munkájának" eredményét nem fogja megérni (6. Petőfi forradalmi látomásköltészete by Kata Pintér. ). A költemény mégis megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító tudatával zárul. Nem az eredmény, hanem a szándék minősíti az embert, a szolgálat, a használás akarata: a próféta szerepe nem beteljesülés átélése, csupán ennek hirdetése. – zárt és kerek költemény, az indulatok nem teszik zaklatottá -> inkább az érvelő, bizonyító, meggyőző retorikára esik benne a fő hangsúly
A látomás és a látnok-szerep a szó legsajátabb értelmében költészet és költői feladat. A romantikusan felfogott költészet a képzelet segítségével az időtlent kívánja megragadni az időben, a végtelent a végesben, s így a teljesebb világot teszi hozzáférhetővé. A politikai tettként felfogott költészet a képzelet segítségével a kívánatos jövőt kívánja felmutatni a jelennek, vagyis a teljesebb világ megvalósítására szólít fel. Petőfi látomásköltészetében egyszerre jelenik meg az időtlen és az eszményi jövő, a bemutatás és a felszólítás gesztusa. Különösen szembetűnő ez A XIX. század költői című versében, amely a forradalmi próféciát ars poeticává emeli, s általános követelményként állítja valamennyi kortárs költő elé. A költészet romantikus és politikai funkciója mélyen összefügg ebben a költészetben, de a kettő közti határ nem tűnik el teljesen. A középpontban álló megváltó szándék és a verseknek szánt gyakorlati (mozgósító) szerep magyarázza azt is, hogy e profetikus költészetben akkora hangsúllyal jelenik meg a vallásos frazeológia s a bibliai mítoszra való rájátszás; végül is olyan hagyományról van szó, amely mindenkor alkalmas volt az elementáris értékválasztások tudatosítására.