Tartalom Szépen szóló muzsika 9 A cinegék királya 15 Az ősök kincse 20 A sarkantyús csizma 27 Hogy tanultam meg olvasni? Kincskereső kisködmön tartalom holdpont. 34 A gyémántcserép 41 Miben lakik a magyar tündér? 48 Az utolsó öltés 54 Apám 61 Megy a ködmön világgá 62 Csontos Szigfrid 69 Malvinka 76 Megurasodom 82 Gá-bor-ka, Gá-bor-ka 89 Puli 96 Néha a bő ködmön is szorít 103 Az ezüst-köröm 108 A bűbájos előkerül 117 A kis bice-bóca 124 Péter apó 131 Az égbelátó 137 Elvisz a markoláb 147 A kövek megszólalnak 157 Ünnep a malomházban 167 Móra Ferenc Móra Ferenc műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Móra Ferenc könyvek, művek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
000 Ft feletti rendelés esetén INGYENES szállítás 18 000 Ft-tól. Tartalom és részletes adatok Leírás: BESZÁLLÍTÓ MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ KFT. KIADÓ KONSEPT-H NYELV MAGYAR SOROZATNÉV KÖNYVKINCSTÁR SZERZŐ MÓRA FERENC KÖTÉSTÍPUS PUHATÁBLÁS OLDALSZÁM 160 Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Ajánlott termékek 1. 999 Ft 1. 699 Ft 690 Ft 586 Ft 850 Ft 723 Ft 490 Ft 417 Ft 1. 480 Ft 1. 258 Ft 1. KINCSKERESŐ KISKÖDMÖN - KÖTELEZŐ IRODALOM. 300 Ft 1. 105 Ft 798 Ft 678 Ft
Ismerj meg te is egy csodálatos, klasszikus történetet igényes, könnyen kezelhető e-könyv kiadásban.
Az ablakok és ajtók boltívei nagyobbrészt téglából, vagy lapos kiválogatott kövekből épültek. A toronyrom oldalai kívülről 4, 75 méter szélesek. A középkori templom egyhajós volt, apsisát polygon záródásúra készítették. A középkori templom leírása [ szerkesztés] Az egykori templom alakja alapján a csíki gótikus templomok sorába illeszthető és a székely gótika részét képezi. Az egyhajós templomnak sima famennyezete volt, apsisa polygon záródású, támasztópilléreinek nyomaiból ítélve boltozott volt. A templom egész belső hossza 18 méter lehetett, ugyanakkor a sekrestye nyomai is kivehetők. A középkori templom várfallal volt körülvéve, a templom udvara temetőül szolgált. Köpeczi Sebestyén József szerint a templom építésének kora az alap arányaiból és a torony stílusából következtetve, a 15. század második felére tehető. A mai római katolikus templom leírása [ szerkesztés] A régi templom anyagából 1778 -ban felépítették a barokk stílusú templomot. Az új templomba helyezték el a középkori templomból megmaradt 15. századi fali szentségtartó fülkét.
Link a dokumentumra való hivatkozáshoz: Cím és alcím Kőröshegyi római katolikus templom: Köröshegyi római katolikus templom keleti homlokzat helyreállítási terv (100597) Felirat Köröshegyi római katolikus templom keleti homlokzat helyreállítási terv Jelzet Jelzet: 100597 Szerző Major, Máté Zádor, Mihály Zádori, Attila Helység Kőröshegy Készítés ideje 1905-5-17 Technika tus Méret (MxSZ cm) 91x67 cm Méretarány/lépték 1:50 Hordozó pausz Szignó jobbra lent Hozzáférés szintje A képek csak a tanszéki könyvtárban megtekinthetők. Szerzői jog tulajdonosa Építészettörténeti és Műemléki Tanszék Dokumentumtípus Image Műfaj Tervrajz Tudományterület Műszaki tudományok Megjegyzés Korábbi jelzet: T00091 Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kar Építészmérnöki Kar Tanszék / Szervezeti egység Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
A templom nagyobbik harangját a Szentlélek tiszteletére szentelték fel, amelyen a következő felirat olvasható: ANNO DOMINI 1511 patrum gromate. Kisebbik harangját pedig Páduai Szent Antal tiszteletére nevezték el. A csíkszentléleki római katolikus templom lőréses várfalall van körülvéve. A templom szárnyas oltára [ szerkesztés] Erzsébet és Magdolna közt Szt Anna jobb karján Mária, bal karján Jézussal A csíkszentléleki templom művészettörténeti értéke a szárnyas oltár, amely 1914 óta a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van. Korát két címeres felirata jelzi: "Insignia Filiorum Czako 1510. Insignia Regis Ungarie. " Az évszámot a Czakó család címere és II. Ulászló Jagelló kori magyar címer fogja közre. Balogh Jolán Az erdélyi renaissance című munkájában így ír a szárnyas oltárról: "Talán a legjellegzetesebben képviseli a csíki művészetet. Rajta, részletekben, már renaissance motívumok is feltűnnek. " A csíkszentléleki szárnyas oltár 306x316 cm fára festett, faragott aranyozott, ünnepi kinyitott változatán a központi nagy képen a Szentlélek eljövetelét ábrázolták, míg a szárnyakon elkülönítve balról a 'keletelt' templom északi fala felől, férfi szentek, jobbszárnyakon női szentek kaptak helyet.
Ugyancsak átmentették a 15. század derekán készült "fejedelmien szép Madonnát" is. A Csíkszenttamási Madonna néven ismert alkotás ugyanazon műhelyben készült mint a csíksomlyói kegyszobor. A Madonna szobor jelenleg az északi bejárattal szemben lévő kápolna 17. századi oltárának fülkéjében van elhelyezve. A templom homlokzatán Szent István és Szent László szobrai láthatók. A barokk templom harangja a "Hunyadi-harang" a 15. században készült. A Csonka toronyból megmaradt harangon, amelyet "Mátyás-harang" néven is említenek az alábbi felirata olvasható: "Anno Domini MCCCCXXXXV Jar". Források [ szerkesztés] Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982. Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II.
Az öreg templom a XIX. század elején már erősen romosodott, tetőzete beszakadt, sötét és nedves volt, a híveknek csak a felét tudta befogadni. 1806 körül Hantzel Ferenc plébános egészen új, tágas, világos templomot szeretett volna építeni, de a költségeket sem a szegénysorsú hívektől, sem a protestáns földesuraktól nem tudta begyűjteni, így Tájer György egri szemináriumi prefektus 1806 decemberében csak a régi templom bővítését rendelhette el. A templomtorony építését 1829-ben fejezték be. Az 1864. évi leltár szerint a sátai főoltár mellett Ecce Homo és Mater Dolorosa képe – Heinrich Edétől -, a mellékoltáron pedig Szent József képe látható. A templomot 1954-ben, renoválták, majd az ezredforulót követő években végeztek rajta újabb felújítási munkákat. A sátai templom belülről: az oltár és a főhajó mennyezeti festménye A sátai templom belseje – 1951. március 11 A sátai templom miserendje >> A plébánia A templomtól egy rövid sétányira áll a plébánia. A plébániaházat az egri szeminárium építtette 1796-ban.
A predellán a sírból kiemelkedő Fájdalmas Krisztus, Mária és Szent János mellett, a bal oldalon a donátorok címere látható szalagon felirattal. A szárnyak külsején, az oltár zárt állapotában, a böjti készületidőben van így, Krisztus kínszenvedésének nyolc jelenete látható, amely Dürer metszetei alapján készült. A készítési évszáma azonos a csíksomlyói Kegyszobor keltezésével, és Guadalupében (a Világ legnagyobb Mária Kegyhelye), szintén ezekben az években adja képmását, máig élően egy pásztor ruhájának szövetére. Itt a csíkszentléleki szárnyas oltáron a Szűz Anya, négy életállapotában adja képmását az alkotója által. így megjelenik, mint fájdalmas Anya, mint gyermek Szent Anna jobb karján a gyermek Jézussal egyetemben aki a bal karján ül. Ábrázolva van, mint mennyben Koronázott, és a központi képen, az Utolsó vacsora termében, az Úr Jézus Krisztus helyét foglalván el az apostolok gyűrűjében legmagasabban ábrázolva. A szereplők mögött lezáró brokátfüggöny és a szinte a figurák fölé boruló, aranyozott, növényi indás, virágos ornamentika, eszünkbe juttatja hogy Ő az ki a végítélet napján köpenye alá menekíti a hozzá menekülő lelkeket (Bögöz templom végítélet freskó).
Ezt 1890-ben rajzolta le az eredetiről Szentpétery Árpád. Itt látható az August Fleischman által készített Mária, valamint a Széchényi és az Andrássy család néhány tagjának címere, gyászjelentése. A falon Kallós János (1888–1966) portréja függ, amely aranymiséjére készült. Az altemplom három és fél méter mélyre száll az épület alá. Lefelé haladva egy kis beugróban a lourdes-i Szűz, a boltíves teremben Szent Anna szobrát láthatjuk. Az altemplom falába temették gróf Széchényi Aladárt és feleségét, Viszay Flórát, gróf Széchényi Györgyöt és gróf Széchényi Pál Ágostot. A templom előtt álló kereszt éppen akkora, mint a vaskereszt a torony tetején. Az épület kertjében 1939-ben helyezték el Krisztus király szobrát. A kétméteres, kőtömbökből rakott talapzaton álló művet Petsár Gyula monoki plébános és Szabó Béla káplán készíttette. Az Andrássy család hitéletét szolgálta a nagykastély kápolnája, amelyet 1770–1771-ben a Szent Kereszt tiszteletére építtetett gróf Andrássy István. Itt őrizték Szent Orbán ereklyéjét, melyet – ahogy erről korában már szóltunk – 1773-ban XIV.