Kockázat, kimenetel, költségek A CDI ma gyakoribb Európában, mint a metillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) fertőzés: megközelítőleg minden 436. kórházi felvétel során bekövetkezik. Gyakorisága egyes országokban növekszik, és jelentettek különösen súlyos CDI-járványokat is, amelyeket specifikus törzsek okoznak. Ilyen például a 027 ribotípus (PCR) – a tipizálás módszerétől függően különböző módon nevezik ezt a hipervirulens törzset. Az ilyen törzsekben az A/B toxin expressziójának negatív szabályozása géndeléció miatt csökkent vagy hiányzik, így fokozott toxintermelésre képesek. Index - Tech-Tudomány - Miért nem fizeti a biztosító a kórházi fertőzések legkorszerűbb kezelését?. A CDI szempontjából kockázati tényezőt jelent a közelmúltbeli antibiotikum-használat, az előrehaladott életkor, a társbetegségek fennállása és a hospitalizáció. Sok érintett mégsem tartozik a hagyományosnak tekintett rizikócsoportba, így a CDI lehetőségére minden ismeretlen okú hasmenés esetén gondolni kell. Tíz CDI esetből egy következménye, hogy a beteget intenzív osztályra kell helyezni, vagy bélreszekciós műtétet kell végezni nála, sőt a fertőzés az érintett halálához is vezethet.
A legjobb megközelítést adó többlépcsős (multistep) algoritmusú PCR (polymerase chain reaction) a toxin gének, vagy az egyfázisú PCR a székletminták elemzésére. Multistep esetén: a szenzitivitás 0, 68-1, 00, a specificitás 0, 92-1, 00; egyfázisú vizsgálatban: szenzitivitás 0, 86-0, 92, specificitás 0, 94-0, 97. Terápiás módszerek: jelenleg a vancomycin és a metronidazole az elsővonalbeli kezelési lehetőségeink a legtöbb esetben, bár súlyos vagy szövődményes CDI eseteiben a metronidazole sem volt eredményes. Clostridium difficile kezelése infections. Újabb eredmények szerint súlyos CDI esetén metrodnidazole mellett 66, 3%, vancomycin adásakor pedig 78, 5% az eredményesség. Újabb terápiás fegyverek: a fidaxomicin, amellyel a vancomycinhez hasonló eredményesség nyerhető, alacsonyabb kiújulási arányok mellett (fidaxomicin: 15, 4% vs vancomycin, 25, 3%; P=0, 005), valamint a széklet-(mikrobióta) transzplantáció, ahol a válaszadás aránya rekurrens CDI mellett is 83%-94%. Következtetés CDI esetén csak a tünetekkel járó fertőzés mellett javasolt a diagnosztikus tesztet elvégezni.
Perlmutter ezt ijesztőnek találta. A Society for Healthcare Epidemiology of America és az Infectious Diseases Society of America (IDSA) irányelvei a súlyos fertőzésekben napi négyszeri 125 mg vancomycint ajánlanak. Az enyhe-mérsékelt fertőzésekben az IDSA irányelvei szerint naponta háromszor 500 mg metronidazolt kell adni. A vizsgálat résztvevőinek nagy többsége, 77%-uk vancomycin helyett metronidazolt kapott. A vancomycinnel kezeltek közül 36% naponta négyszer 125 mg-ot, 43% naponta négyszer 250 mg-ot, és 5% naponta négyszer 500 mg-ot kapott. Clostridium difficile – Wikipédia - Clostridium difficile antigén pozitív toxin pozitív. E betegek 17%-ánál nem volt ismert a használt dózis. A kezelések dokumentációja általában rossz volt. Az esetek 23%-ában egyáltalán nem dokumentálták a kezelést, és amikor dokumentálták, akkor is a betegek 30%-ánál nem tüntették fel a gyógyszer adásának időtartamát, noha ez fontos adat. A vizsgálatnak számos hiányossága volt. Az egyik ezek közül, hogy nem foglalkoztak azzal, hogy mi volt az oka az irányelvektől való eltérésnek, pedig ez lehetett akár allergia is.
Balla Hajnalka írása Mi az afta? Az afta főként a szájnyálkahártyán keletkező kicsi, kb. 1 cm átmérőjű hólyag, amely rendszerint felszakad, és fájdalmas, fekélyes sebet hagy maga után. A keletkező seb általában 7-10 nap alatt magától meggyógyulni. Mitől alakul ki? Kialakulásának oka ismeretlen, de összefüggésben van a fokozott stresszel, a legyengült immunrendszerrel, a tápanyaghiánnyal, az ételallergiával és a hormonális változásokkal. Nátha és influenza esetén is megjelenhet a betegség kísérőjeként. A szájüreget ért sérülés (fogkefe, fogszabályozó által okozott seb) vagy bizonyos ételek fogyasztása (citrusfélék, fűszeres, erős ételek) is elősegítheti a kialakulását. Milyen tünetei vannak? Az afta fehéres színű, piros szélű folt formájában bukkan fel a szájban. Főként a puha részeken, vagyis az ajkakon, a szájüreg belső felszínén, a nyelven, a lágy szájpadon gyakori a megjelenése, de a torok környékén is előfordulhat. Ha kidörzsölődik pl. a nyelv miatt, vagy forró, fűszeres ételek érintik, akkor a fájdalom erősebbé válhat.
Az előfordulási gyakoriság lizintartalmú készítményekkel, magas dózisú C-vitamin bevitellel kordában tartható. Az afta esetében már a tünetek megjelenésekor alkalmazhatunk szájvizeket, kamillás szájöblögetőt, amely nyugtatja a száj nyálkahártyáját. Szintén kiváló a csersavtartalmú apróbojtorján, a geránium és a varázsmogyoró főzete, amelyek vérzéscsillapító és gyulladáscsökkentő hatásúak. Nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő vitamin- és ásványianyag bevitelre, a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztásra, valamint érdemes cinkben gazdag, olajos magvakat fogyasztani. Mely élelmiszereket, illetve szájápolási szereket érdemes kerülni ilyenkor? Mindkét betegségnél kerülni kell a csípős, túlzottan sós, savas ételek fogyasztását. Amíg a tünetek tartanak, érdemes a sminket is mellőzni, mert nem tesz jót, ha különféle kozmetikumokkal akarjuk elfedni, eltakarni a sebeket. Megakadályozhatjuk-e a herpesz és az afta kialakulását? Úgy gondolom, sem a herpesz, sem az afta kialakulását nem akadályozhatjuk meg, azonban némi odafigyeléssel, az egészséges életmódra való törekvéssel sokat tehetünk azért, hogy ezek a sokszor fájdalmas és esztétikailag sem szép betegségek minél ritkábban keserítsék meg a mindennapjainkat.
A fertőzéses íny- és szájgyulladások Az ínyre és az egész szájra kiterjedő gyulladást baktériumok, vírusok és gombák okozhatják. Védőoltás fogínygyulladás ellen Oltóanyagot készítettek a Melbourne-i Egyetem kutatói, mely megelőzi, vagy legalábbis jelentősen csökkenti a fogínygyulladás létrejöttét. Kellemes lehelet Minden harmadik embernek kellemetlen szájszaga van. Ennek leggyakoribb oka a száj szárazsága és az elhanyagolt fogazat. Persze nem ritka, hogy a rossz emésztés vagy gyomorpanaszok állnak a háttérben. Lehelet- és lábszagérzékelő robotot fejlesztettek ki Japánban Az ember leheletét és lábszagát érzékelő és azt pozitív vagy negatív megjegyzésekkel kommentáló, a tulajdonost fogmosásra vagy tisztálkodásra ösztökélő robotokat fejlesztettek ki japán kutatók - írta az Aszahi Simbun japán napilap.