Kálmán József vagyok. Budapesti rövidcsőrű galambokat tenyésztek 1980 óta. Jelenleg hat színváltozatban tenyésztem a galambjaimat: Díszgólyás Budai kék Deres Sárga Vörös Fehér Tenyészállományom alapja a következő tenyésztőktől származik: Dr. Szécsényi István, Horst Wasinczki, Manfred Hack, Manfred Schüder, Dr. Czeglédy Pál Első kiállítási sikert 1988-ban értem el. Első fajtagyőztes címet 1991-ben érte el egy díszgólyás hím. Azóta minden évben eredményesen szerepelnek galambjaim a fajtaklub, országos, IKC, vidéki és külföldi kiállításokon egyaránt. Tenyésztői ismereteimnek nagy részét a néhai écsényi István tenyésztő nagymester galambházában szereztem. Természetesen gyakorlati ismereteimet a galambházamban szerzett tapasztalataim alapjára helyezem. Tagja vagyok a Dr. Budapesti rövidcsőrű galamb utca. Szécsényi István rövidcsőrű galambokat tenyésztők klubjának. 1988 óta minden kiállításán, illetve munkájában részt veszek. Sokat tanultam galambász társaimtól, és most én is segítek néhány kezdő rövidcsőrű tenyésztőnek a fajta megismerésében és tenyésztésében.
Budapesten ezt a galambot Egrinek, Egerben viszont Budai kéknek nevezték. Valószínűsíthető, hogy a század végén az Egri és a Budai kék azonos fajta volt, minimális eltérésekkel. Ezt történelmi leírások is igazolni látszanak. Az is utalhat a szoros rokonságra, hogy az egriekben néha előjön a vörös, illetve vörös fakó szín. Az már a tenyésztők hozzáállásán múlott, hogy az Egri kék egy külön fajta lett teljesen más fejtípussal, míg a Budai kék idők folyamán beolvadt a Budapesti rövidcsőrűek táborába, az ezekre jellemző egészen kivételes fejformával. A pontosság kedvéért idézem a mostani érvényes Fajtaleíró könyv ide vonatkozó leírását: Szín és rajzváltozatok: Szalagos szárnyúak: kék ( budai kék). Hová lett? Érdekesség kedvéért meg kell említeni, hogy a Budai kék már kb. Galamb gyűrű,neves gyűrű,madár gyűrű,jelző gyűrű,pattintós,baromfi gyűrű. 100 évvel ezelőtt kihalt, a neve mégis fennmaradt. Amint azt írta Cserey Géza a "Modern Tenyésztők Lapja" 1932. júliusi számában: Erre a célra (a gólyások vérfrissítésére) legalkalmasabb volna a sötétkék bőrű budai kék, sajnos azonban már ez a fajta is teljesen kiveszett".
Származási hely: Budapest A küllem főbb jellemzői: Kicsi, kecses, nyúlánk, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű, élénk vérmérsékletű, meredek testtartású, ujjhegyen álló galamb. Fej; Széles. A fejtető szélességi és hosszúsági mérete azonos, hátulsó része keskenyebb és magasan kiemelkedik. A szemboltok párhuzamosak, ugyancsak kiemelkedők, a fejtető középen bemélyedt. A homlok meredek, de a fejtető hátulsó, kiemelkedő részénél alacsonyabb. A fejtető előre lejt. A tarkó meredek. Szem, szemgyűrű: A szemek nagyok, előredomborodók. A szivárványhártya szemcsés rajzolatú, szürkéskék, a szívhátúaké feketéskék. A pupilla nagy. Budapesti rövidcsőrű galamb jozsef. A szembőr sima, feszes, hártyaszerű, a szemboltra terjedő, a szemgolyó szivárványhártya körüli részét nem fedi. Színe a sötétcsőrű változatok esetében szilvakék, a világos csőrű változatok esetében citromsárga. A szemrés nagy, nyitott. Csőr: Egyenes, bennülő, rövid, de szélességénél hosszabb, vastag, tompa, jól zárt. Az alsó és felső káva hossza azonos. Színe a sötétcsőrű változatok esetében fekete, a világos csőrű változatok esetében viaszszínű.
Gyűrűméret: 7 mm. IV.
A hosszú Covidnak számos kellemetlen tünete lehet, mint például a légszomj. Brit kutatók új kutatása szerint a jelenség hátterében a tüdőt ért, csak most felismert mikrokárosodások állhatnak. A koronavírus-járvány során világszerte rengetegen fertőződtek meg, sokan pedig a betegség elmúltával sem lettek teljesen jól. Ők az úgynevezett long (hosszú) Covid szindrómában szenvednek. A páciens ilyenkor már nem fertőz, ám a szervezete még mindig nem heverte ki a megpróbáltatásokat – így pedig nem is tud százszázalékosan teljesíteni. A hosszú Covidnak számos tünete lehet a fáradtságtól egészen a légszomjig. Utóbbi természetesen sokkal kellemetlenebb. Hogy pontosan miként alakul ki, arra eddig is volt néhány elmélet, ma már azonban kézzel fogható eredmények is vannak. 1 évvel a Covid-fertőzés után megjelenhet ez a mellékhatás. Oxfordi, sheffieldi, cardiffi és manchesteri szakértők például úgy vélik, hogy a légszomj a tüdőn keletkezett mikrokárosodások következménye is lehet. A témához kapcsolódó tanulmányt, amely az első megállapításokat taglalja, csak nemrég publikálták.
Vannak olyan emberek, akik nem fertőződtek meg az új koronavírussal, szervezetük mégis felismeri a kórokozót, és az immunrendszerük T-sejtjei leszámolnak vele - erre a megállapításra jutott egy friss kutatás. A tudósok gyanították, hogy a közönséges náthát okozó koronavírusokkal korábban találkozó T-sejtek képessé válhatnak a világjárványt okozó SARS-CoV-2 felismerésére és megtámadására, és a Science című tudományos lapban publikált cikkükben ezt az elméletet támasztották alá. Hogy bizonyítani tudják a hipotézist, olyan emberi vérmintákat vettek elő, amiket jóval az új koronavírus felfedezése előtt gyűjtöttek be. Covid fertőzés utáni betegség lefolyása. Ezek vizsgálatával jöttek rá, hogy egyes T-sejtek ugyanúgy reagáltak az új kórokozóra, mint négy, közönséges náthát okozó, korábban ismert koronavírusra. Az új vírusra adott legerősebb T-sejtes válaszok a vírus tüskéinek fehérjéjével függtek össze, melyeket az emberi sejtekbe hatolásra használ a kórokozó. "Tanulmányunk igen erős, közvetlen molekuláris bizonyítékot nyújt arra, hogy a memória T-sejtek felismerik azokat a genomszekvenciákat, amelyek nagyon hasonlóak a náthát okozó koronavírusokban és a SARS-CoV-2-ben" - írta közleményében Alessandro Sette, a kaliforniai La Jolla Immunológiai Intézet tudósa, a tanulmány társszerzője.