Színházi benyomások 7. A Tóték végén vigyorogtam, mint a hülye. Egyrészt szeretem ezt a darabot, másrészt egy nagyon érdekes feldolgozás készült a regényből az Örkény Színházban, harmadrészt mert kiemelkedően jó volt a színészi teljesítmény. Öten csinálják végig az egészet, minimális díszlettel és kellékkel, önmagukat narrálva, és egy pillanatra sem estek ki. Pogány Judit még mindig olyan cuki, hogy belehalok. Takács Nóra Diánában pedig irtó menő, hogy felismerték, hogy egy 16 éves kiscsirke (Ágika) eljátszásához teljesen alkalmas egy kicsit tenyeres-talpasabb színésznő is. De most komolyan, annyira jó ez a nő, hogy kár lett volna másra osztani a szerepet. Most már tud beszélni róla! Manduladaganattal diagnosztizálták az RTL sztárját - Blikk Rúzs. Ficza Istvánt (aki több különböző karaktert vitt végig) most vettem először úgy igazán észre, hogy ő így van és jól csinálja a dolgokat és érdemes megjegyezni a nevét. Csuja Imréről mostantól biztos, hogy Tót Lajos fog az eszembe jutni, nem az Üvegtigrisben az izé, az, akit játszott. Epres Attila meg… hát gyerekek, fel lettem világosítva szünetben, hogy ő volt Agrado a Pestiben (még mindig a kedvenc karakterem a Mindent anyámról -ból…)… de hát na, mint Varró őrnagy, nem piskóta.
Úgy tűnik, Epres Attila megnyerte a csatát a betegséggel szemben, annak már nincsenek tünetei, csak a kezelésnek: nehezen nyel, emiatt nehezen alszik és eszik, 11 kilót fogyott is, így még kissé gyengének érzi magát, de igyekszik a sportolással fokozatosan erősödni. Néha egészen szerettem, néha pedig majdnem utáltam. Nem gonosz ő, nem gonosz, csak kicsikét rongyosak az idegei. Egyszer Lent – Podcast Lovas Rozival - Generali Előrelátók. Két különböző előadásban láttam már a Tóték at, a filmet még soha. Az a kettő sem volt rossz, az egyiket egy iskolai színjátszókör csinálta, a másikat pedig Vidnyánszky rendezte (igen, az a Vidnyánszky), rendesen megcsinálták. A legtöbb ötlet viszont egyértelműen az Örkény Színház koncepciójában van, aki teheti, nézze még, idén még játsszák párszor, meg majd nyilván jövőre is lesz. Tavaly ősz óta többször olvashattuk az Örkény Színház oldalán, hogy Epres Attila betegsége miatt egy-egy darab elmarad. Azt csak kevesen tudták, hogy a színésznél rákot diagnosztizáltak. A súlyos betegséggel sikeresen felvette a küzdelmet, idén februárban jó pár kilóval kevesebbel, de visszatért a színpadra.
: Szentivánéji álom). Önálló estje Kocsis Gy. -gyel: Torpedó bácsi meséi. bővebb életrajz hirdetés Legújabb fórumtémák Még senki nem indított róla témát. Kiemelt vélemények Meki Peti: Már nagyon rég rácsodálkoztam tehetségére. Volt szerencsém egy iskolába járni vele. Epres Panni megmutatta fiát, Mórt: Kész férfi már. Soha nem feledem, versmondásait a suliban. Bognártanár úr, a magyartanár mesélte: Attila nagyon könnyen tanul... tovább Noémi4000: Egyszerűen imádom a szinkromhangját *-* ő az egyik kedvenc szinkronhangom! Ész színésznek is nagyon tehetséges:) én a szinkronhangját összetudnám hasonlítani Anger Zsolt hangjával bár Anger... tovább N. k: Eddig nem tudtam, hogy ki ő, de egyszer fogtam magam és kikerestem a nevétán rájöttem, hogy imádom a hangjá a Kaliforgiában hallottam mint szinkronszínész, de felismernm szerintem a nevét ha... tovább minamartin: Színészkedni ugyan még nem láttam, de szinkronhangként az egyik kedvencem, sőt talán a legnagyobb, és a kevés közül az egyik akinek megjegyeztem a nevét. FÜLES Megható üzenettel búcsúzott a mûsorvezető édesapjától a temetés estéjén.
A Jászai Mari-díjas híresség a Very Important Planetnek adott interjút, melyben elárulta, hogy a kajakozás iránti múlhatatlan szenvedélye sokat segített neki a rehabilitációban. Lapozz, még nincs vége!
Amit tudni kell róla 1987-től 1991-ig az egri Gárdonyi Géza Színházban játszott. 1991 óta a kecskeméti Katona József Színház tagja. Vígjátéki és drámai szerepeket egyaránt mély átéléssel alakít. Jóska (Nádas P. : Takarítás); Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága); Eugenio (Goldoni: A kávéház); Miskin (Dosztojevszkij–Kapás D. : Bűnhődés); Oberon, Theseus (Sh. : Szentivánéji álom). Önálló estje Kocsis Gy. -gyel: Torpedó bácsi meséi. bővebb életrajz hirdetés Legújabb fórumtémák Még senki nem indított róla témát. Kiemelt vélemények Meki Peti: Már nagyon rég rácsodálkoztam tehetségére. Volt szerencsém egy iskolába járni vele. Soha nem feledem, versmondásait a suliban. Bognártanár úr, a magyartanár mesélte: Attila nagyon könnyen tanul... tovább Noémi4000: Egyszerűen imádom a szinkromhangját *-* ő az egyik kedvenc szinkronhangom! Ész színésznek is nagyon tehetséges:) én a szinkronhangját összetudnám hasonlítani Anger Zsolt hangjával bár Anger... tovább N. k: Eddig nem tudtam, hogy ki ő, de egyszer fogtam magam és kikerestem a nevétán rájöttem, hogy imádom a hangjá a Kaliforgiában hallottam mint szinkronszínész, de felismernm szerintem a nevét ha... tovább minamartin: Színészkedni ugyan még nem láttam, de szinkronhangként az egyik kedvencem, sőt talán a legnagyobb, és a kevés közül az egyik akinek megjegyeztem a nevét.
Hőse a bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály a török birodalomból menekülő dúsgazdag kereskedő kincseihez jut, nem egészen egyenes úton. Fölnevelteti, és feleségül veszi a kereskedő árván maradt lányát, aki mit sem tud a kincsekről, hogy elégtételt adjon neki, s a maga lelki egyensúlyát is helyreállítsa. Házassága azonban boldogtalan: hiába akar folyvást növekvő gazdagságával, sokféle sikeres vállalkozásának gyümölcsével mindent megadni az asszonynak, csak a hála és rokonszenv szálai kötik össze őket. Az aranyember | Ridikül. A pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi az Al-Duna dús termékenységű, rejtett zugában, a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot a társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett, aki gyermekkel is megajándékozza. Végül belefárad a kettős életbe, eldobja vagyonát, eltűnik az emberek elől, hogy a világon kívüli boldog édenkertben élje le hátralévő életét. A regényben található nagy archetípusok, a két nőalak, az egzotikus otthonában élő, kiegyensúlyozott, megnyugtató, boldogságot teremtő asszony (Noémi) és az otthonából kiszakított, árva, diszharmonikus, környezetét is boldogtalanná tevő asszony (Timea) ellentéte, valamint a lakatlan sziget, mely örök tárgya az önző célok hajszolásában megfáradt, vezeklésben megnemesedett szívű emberek vágyainak, álmainak, vonzóvá tették a filmesek számára Jókai művét, melynek három filmváltozata is készült, 1936-ban Gaál Béla, 1962-ben Gertler Viktor gondozásában.
Fekete-fehér némafilm, magyar romantikus kalandfilm, 1918 Rendezte: Korda Sándor Korda Sándor filmjét Az aranyembert, melyet a kritika elsősorban gondos helyszínválasztásáért és korhű díszleteiért dicsért, a háború veszélyeivel dacolva, 1918-ban főleg eredeti helyszíneken, az Al-Dunán, Vaskapunál, a Duna egyik szigetén és Komáromban forgatták, a törökországi jeleneteket pedig a jól felszerelt Corvin műteremben, Márkus László dekoratív díszletei között vették fel. Vajda László forgatókönyve hűen követte az eredeti művet. Az operatőri munkát Kovács Gusztáv végezte. A filmben a korszak legjelentősebb magyar színészei (Beregi Oszkár, Makay Margit, Berky Lili, Rajnay Gábor stb. Noémi az aranyember. ) szerepeltek. A Corvin filmgyár legnagyobb vállalkozása eredetileg 16 felvonásból állt, 6000 méter hosszúságú volt, s csak a próbavetítések után rövidítették 12 felvonásra. Az aranyember (1872), Jókai egyik legsikerültebb alkotása, s az írónak is legkedvesebb regénye, melynek témáját gyermekkori komáromi élményeiből merítette, a XIX század elején játszódik.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Értékelés: 17 szavazatból Jókai legkedvesebb regénye, melynek témáját gyermekkori komáromi élményeiből merítette, a 19. század elején játszódik. Az aranyember | 100 híres (béta). Hőse, a bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály egy a török birodalomból menekülő dúsgazdag görög kereskedő kincseihez jut, nem egészen egyenes úton. A kereskedő serdülő leányát, aki mit sem tud a kincsekről, fölnevelteti és feleségül veszi, hogy elégtételt adjon neki, s a maga lelki egyensúlyát is helyreállítsa. Házassága azonban boldogtalan: hiába akar folyvást növekvő gazdagságával, sokféle sikeres gazdasági vállalkozásainak gyümölcsével mindent megadni az asszonynak, csak a hála és rokonszenv szálai kötik össze őket. A pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi az Al-Duna egy dús termékenységű, rejtett zugában a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett. Végül belefárad a kettős életbe, eldobja vagyonát, eltűnik az emberek elől, hogy ebben a világon kívüli boldog édenkertben élje le hátralévő életét kedvesével.
Jókai legkedvesebb regénye, melynek témáját gyermekkori komáromi élményeiből merítette, a 19. század elején játszódik. Hőse, a bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály egy a török birodalomból menekülő dúsgazdag görög kereskedő kincseihez jut, nem egészen egyenes úton. Az aranyember - Diafilm Webáruház. A kereskedő serdülő leányát, aki mit sem tud a kincsekről, fölnevelteti és feleségül veszi, hogy elégtételt adjon neki, s a maga lelki egyensúlyát is helyreállítsa. Házassága azonban boldogtalan: hiába akar folyvást növekvő gazdagságával, sokféle sikeres gazdasági vállalkozásainak gyümölcsével mindent megadni az asszonynak, csak a hála és rokonszenv szálai kötik össze őket. A pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi az Al-Duna egy dús termékenységű, rejtett zugában a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett. Végül belefárad a kettős életbe, eldobja vagyonát, eltűnik az emberek elől, hogy ebben a világon kívüli boldog édenkertben élje le hátralévő életét kedvesével.
IV. rész 1. fejezet: Egy új vendég Főbb szereplők Időpont Helyszín Tímár Mihály Timéa Athelie Noémi Teréza mama Dódi 1829 vége 1830 eleje Komárom A Senki szigete Tímár a telet és az új év elejét Komáromban és Bécsben tölti, üzleti ügyeit intézi. Továbbra is mindenben sikeres, amibe csak belekezd. Brazíliai üzlete virágzik, irdatlan pénzeket keres vele. "Ennek a következése megint az lett, hogy Timár megkapta a királyi tanácsosi címet, és egyúttal a Szent István-rend kiskeresztjét, a kereskedelmi és nemzetgazdászati téren hazájának tett szolgálatokért. " Ez pedig azzal is jár, hogy Tímárt immár "nagyságos úr"-nak kell szólítani, ismét lépett tehát egyet előre a társadalmi ranglétrán. Fordulat állt be Athelie-hez fűződő viszonyában is. Tímár ugyanis kiegyensúlyozott és boldog emberként viselkedik, Athelie pedig nem érti, hogy ez hogy lehet. Hiszen ő tudja, hogy Timéa bár hűséges és gondoskodó férjével, de nem szereti őt és azt is tudja, hogy Tímár tudja, hogy Timéa nem szereti őt. Hogy lehet hát az, hogy Tímár mégis boldog.
"- Aggódtam ön miatt; féltem, hogy valami baja lesz az éjjel: itt akartam lenni az ön közelében. " Tímár tudja, hogy nem a szerelem mondatja ezt Timéával, hanem a hűség, ismét elkezdi önmagát ostorozni. "Ez a szegény asszony itt fekszik az ő ágya mellett; özvegye egy élő férjnek! Soha semmi öröme nem volt, mely férjével közös lett volna" Tímár újra kettős életén kezd el gondolkozni. Legnagyobb problémája, hogy két különleges nő van körülötte. Ha az egyik valami megvetendő, esendő személy lenne, akkor könnyebb tudná a másikat választani, de minkét asszony – másként ugyan – de kivételes Tímár számára. Végül Timéa nem bírja tovább és orvosokat hívat Tímár számára, akik azt tanácsolják, hogy Tímár menjen üdülni valahova, mondjuk a Balaton mellé. Tímár – minden mindegy alapon – beleegyezik és leköltözik a Balaton melletti villájába. Azonban az egyedüllét és az őszi, kopár Balaton körüli táj, csak tovább ront kedélyén. Testileg megerősödik a sok sétától, úszástól, de a lelke nem akar gyógyulni.