A strand területén büfék és éttermek is üzemelnek, így az éhségérzet sem vethet véget a mókának. Ha otthon maradt volna valami, akkor a strandcikkeket árusító pavilonokban minden szükséges eszköz megtalálható. Megközelítés A Végardó Fürdő Sárospataknál, a Bodrog folyásától alig 600 méternyi sétára várja az üdülőket. Miskolc irányából a 37-es úton lehet megközelíteni, Intercity járattal pedig nagyjából másfél órás menetidőre kell számítani. Az autóval érkezőket fizetős parkolóhelyek várják a helyszíntől 50 méterre. Vendégértékelések Végardó Fürdő értékelése 8. 8 a lehetséges 10-ből, 120 hiteles vendégértékelés alapján. 8. 8 Jó 120 értékelés alapján 98%-a ajánlaná barátjának Egész napos program a látogatók szerint Nyáron érdemes idelátogatni Csak hiteles, személyes tapasztalatok alapján értékelhetnek a foglalók Több tízezer hiteles programértékelés az oldalunkon! 6 " Szeptemberben --bár 30 fok volt-- már csak "félgőzzel" üzemelt, azaz a medencék fele már száraz volt, pedig sokan voltak még a fürdőben... " " A víz tiszta volt, és meleg " Középkorú pár (6 hónapja) 10 " Tiszta környezet, modern fürdő, finom ételek, kedvező árak, " Varga Szabolcs - középkorú pár (7 hónapja) 9 " Eső esetén nincs hová "elbújni". "
További képek Forrás: A Sárospatakra nagy számban látogató turisták valamint a város lakóinak pihenését, gyógyulását és kikapcsolódását egyaránt szolgálja a 2009-ben megújult Végardó Fürdő. A kincset érő termálvízre kutató fúrás révén 1959-ben találtak rá. Az első medencét, mely fából készült a Bodrog folyó partján alakították ki. Két évvel később a jelenlegi fürdő területén társadalmi munkával épült az első, meszelt falú medence. A látogatók korosztályi összetételéhez igazodva gyermekmedencét, majd a 70-es években úszómedencét alakítottak ki. Ehhez hamarosan tanmedence és öltözőépület csatlakozott. A XXI. századi igényekhez igazodva 2002-ben csúszdás fürdőmedencét építettek, lényegesen bővítve a vendégek szórakozását szolgáló vízfelületet. A leginkább látogatott termálmedencét 2004-ben mozaikburkolattal látták el és számos élményelemmel gazdagították. A gyermekmedence vízforgató és szűrőberendezését 2007-ben adták át. A fürdőzők legnagyobb örömére Végardó Fürdő néven, megújult környezetben kibővült szolgáltatásokkal várja vendégeit a nagy múltú fürdő 2009 júniusától.
1/1 fotó Végardó Fürdő - Sárospatak 8. 8 120 értékelés alapján Bemutatkozás A sárospataki Végardó Fürdő a kikapcsolódásra, a gyógyulásra és a közös családi élményekre is mesés terepet biztosít. A térség egyik legkedveltebb vízi komplexuma 2022-ben már fedett wellness- és élményfürdővel, külön gyógyászati részleggel és új fogadótérrel köszönti majd vendégeit. Medencék Annak ellenére, hogy egyelőre még csak szabadtéri medencékkel rendelkezik, a város kedvenc fürdőjében télen sem áll meg az élet. A 25 méteres úszómedence és a 31-32 °C vízhőmérsékletű tanmedence fölé a zimankós hónapokban sátrat vonnak, hogy szezonon kívül is ki lehessen élvezni a vizet. Persze a Végardó Fürdő a nyár közeledtével éri el teljes fényét, amikor megnyitják a strandolók előtt további 4 medencéjét. Gyerekeknek és szülőknek egyaránt kiemelkedő örömöt nyújt a többcélú medence, ahol egy pici csúszda is emeli a hangulatot. Ezen kívül egy vízköpőkkel ellátott gyerekmedence és a három részből álló Acapulco várja a családosokat.
A gyermekmedence vízforgató és szűrőberendezését 2007-ben adták át. 2009-ben teljes felújításon esett át a Végardó Fürdő. Ennek keretében új medencék készültek és a vendégek kényelmét szolgáló szolgáltatások sora is bővült. A strandolók étterem, büfék és strandcikk pavilonok kínálatából válogathatnak. Wellness szolgáltatásként szauna és masszázs is igénybe vehető. Gyógyvíz A termálfürdő 38 ˚C-os gyógyvizével várja a hazai és külföldi vendégeit. A vizet két kút szolgáltatja, melyek hőfoka – a kútfejnél mérve – 47 ˚C. Jelentős a víz ásványi anyag tartalma: kálcium-, magnézium-, nátrium-szulfátos, hidrogén-karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. 2019. március 8-án gyógyhatásúvá minősítették a Sárospatak K-123/A OKK számú kút vizét, a Szent Erzsébet gyógyvizet. Gyógyjavallat A gyógyvíz ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt, ezen kívül nőgyógyászati panaszok enyhítésére is alkalmas, sőt ivókúraként is alkalmazható. Medencék Úszómedence: a téli időszakban sátorral fedett medence minden évszakban várja a vendégeket, a medencében úszásoktatás és vízilabda edzések is zajlanak.
Fenntartó: Sárospatak Város Önkormányzata | Szerkesztő: Prokop Viktor | E-mail: © A megjelent írások és képek a honlap fenntartójának jogtulajdona. Mindennemű illetéktelen felhasználása a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében jogellenes. Ogólne informacje o mieście
Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson.... Szent Erzsébet Ház Sárospatak A sárospataki gótikus vártemplom szomszédságában álló Szent Erzsébet Ház a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény otthona. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött láthatók a vár dél-keleti sarokbástyájának a falai. Valaha itt állott az árpád-házi királynők udvarháza, ahol 1207-ben Szent Erzsébet... Sárospataki Képtár A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek... Megyer-hegyi kilátó Sárospatak Sárospatak mellett a 300 m magas Megyer-hegy tetején áll a 18 méteres kilátó, melyből lenyűgöző körpanoráma nyílik. Érdekessége, hogy az egész kilátó rácsos szerkezetű, még a lépcsőfokok is, így tériszonyosoknak nem ajánlott.
Eleinte 15 mm-es fúvókán át napi 418 000 köbméter földgázt és heti 2, 5 vagon kőolajat termeltek ki. A bíztató eredményekre alapozva elindították a Budafapuszta-2 kutatófúrást is. (Fotó: A Budafapuszta-2 (B-2) számú kútból kifolyó kőolaj mellett áll Paul Ruedemann és William Conway 1937. november 21-én. Hivatalosan ezzel kezdődött a kőolajtermelés Magyarországon. A B-2 kút a MOL Nyrt. működési területén van. (Fotó: A Budafapuszta-2 fúrás, háttérben a BT-2 tankállomás. A több évnyi kutatás sikerrel zárult: Budafapuszta-2-nél jelentős mennyiségű földgázt és kőolajat találtak (naponta 10 300 m3 földgáz és 65 m3 kőolaj hoztak a felszínre). A következő nyolc fúrásból hét szintén sikeres lett. A magyar állam 1938-ban módosította szerződését az EUROGASCO-val, és budapesti székhellyel létrejött a Magyar Amerikai Olajipari Rt (MAORT), melyben a részvények 90%-a a Standard Oil Co. of New Jersey kezében volt. (Fotó: A bükkszéki 1. sz. fúrás tornya, 1937. Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum | GoTourist. A bükkszéki olajkutatások sikerrel zárultak: 1937. február 21-én 263 méter mélységben kőolajat találtak, aminek kitermelését néhány hónap múlva megkezdték.
(Fotó: Iszapvizsgálat az Inke-1 fúrásnál 1936-ban. Az 1930-as évek elején egy, kezdetben angol–amerikai tőkeérdekeltségű vállalat, a European Gas and Electric Company (azaz: Európai Gáz és Villamossági Társaság, rövidített nevén: Eurogasco) Ausztria után Magyarországon, a Dunántúl területén is koncessziót kapott a szénhidrogén-kutatásra. (Fotó: Az inkei fúrásnál. Az Eurogasco 1933 és1935 között végzett geofizikai vizsgálatai különösen három területet érintettek: a Kisalföldet, Lenti–Budafapuszta környékét, valamint Nagyatád térségét. Az Eötvös–Rybár-féle automatikus műszerekkel végzett gravitációs mérések alapján Lenti és Budafapuszta közti területen, pontosabban Budafapusztánál (ma Bázakerettye), illetve Lendvaújfalu és Kútfej között mutattak ki szénhidrogén lelőhelyeket. Az első három, korszerű módszerekkel és eszközökkel végzett fúrás (Mihályi, Görgeteg, Inke) azonban még nem hozta meg a kívánt eredményt. (Fotó: A Budafapuszta-1 számú fúrásnál kiömlő olajos földgáz 1937-ben. A Papp Simon által kijelölt fúróponton 1936 második felében fúrt kútnál 1937. február 9-én indult meg a termelés.
A különböző adókedvezmények által idecsalogatott jobbágyok száma 1778 -ra 60, illetve 91 fő volt. Ekkor a térség központja a mai Bánokszentgyörgy volt. A 19. század eseménymentesen telt el itt, a terület egy rendkívül visszamaradott körzetté vált. 1923 -ban azonban hirtelen szerencse köszöntött a két falura, mivel Kerettye határában, Budafapusztánál az Angol–Perzsa Olajtársaság próbafúrása során kőolajat kerestek a földben, ám ekkor még nem találtak. A Budafa–2-es kút fúrásakor 1937. február 9 -én azonban az Eurogasco cég sikerrel járt így megtalálva Magyarország első kőolajmezejét, amely egyben metángáz forrásként is szolgált. 1938 -ig összesen 3 kutat fúrtak az újonnan egyesített településen leginkább Báza és Kerettye között. A második világháború alatt a kutakat hadiüzemnek nyilvánították, az ott dolgozókat nem vitték frontra, így Bázakerettye lakossága nem szenvedett nagy kárt a háború során eltekintve pár légicsapástól és a németek kitelepítési akcióitól. Az olajmező azonban természetes kimerülése folytán hamar vesztett korai nagy teljesítményéből, ezért azt gyorsan államosították, vezetőit perbe fogták.