Megjegyezte: nem sok olyan város van a világon, ahol öt vallásfelekezet püspöke székel. Hozzátette: Kolozsvár olyan város kell hogy legyen, amelyben mindenki otthon érezheti magát. Balog Zoltán, Magyarország kormányának emberi erőforrások minisztere szerint a Farkas utcai templom maga a történelem, a kolozsvári magyarság élete és sorsa tükröződik benne, azért jövünk ide, hogy belenézzünk a tükörbe, amelyben nem csak a múltunk tükröződik, hanem a jövőnk is látszik benne. A miniszter szerint nem tudjuk számba venni mindazt a hétköznapi csodát, amivel az Úr Isten ebben a négy évszázadban megjelentette magát ezen a helyen. Sok-sok ezer ember indult innen a keresztségbe, növekedett a tanítással, a sákramentumok vételével, a házasságban, a gyermekek érkezésével, sok-sok ezer ember talált meg itt egy szilárd alapot, egy kősziklát, amire élete épületét felhúzhatta, és sok-sok ezer ember élete zárult itt be, amikor e falak közül indult el az utolsó útra. Farkas utcai református templom budapest. Ez a templom könyörgő és gyászoló híveket látott és látott ünneplő, hálaadó, ujjongó gyülekezetet.
A műemlék új fűtési rendszert és elektromos hálózatot kapott, amelyek megfelelő hőmérsékletet és fényerőt, valamint kültéri díszvilágítást biztosítanak. MTI Fotó: Cseke Csilla,, Ahol csak tradíció van, az múzeum. Ahol meg csak innováció, az kísérleti laboratórium. Ha a kettő együtt van, élő szilárd alapokkal bíró közösségről beszélünk" - fogalmazott a miniszter. Balog Zoltán szerint a templom megtartása a közösséget is megtartja. Farkas utcai református templom 3. Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy Kolozsvár jövőjében benne lesz az is, amit Budapest és a jelenlegi Magyarország tud adni ehhez a jövőhöz és az is, amit Kolozsvár adott és ad a teljes magyarságnak. "Így akarunk együttműködni és hisszük és tudjuk, hogy ez jobb ennek az országnak, Romániának is. Ebben a meggyőződésben keressük a román politikával az együttműködést, ezzel az együttműködéssel nyújtjuk ki a kezünket a magyarok érdekében, Románia érdekében és a közös Kárpát-medence érdekében" - fogalmazott Balog Zoltán. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke prédikációjában elmondta: a felújítás otthonná és otthonosabbá tette a templomot.
A nagy fesztáv miatt a boltozatot a kolozsvári mesterek nem tudtak megépíteni, így a Baltikumból hívat mestereket Rákóczi. Azt a boltozatot, ami ma is látható, végül egy német kőműves készítette el. Weisz Attila szerint a külföldi szakember figyelt arra, hogy a boltozat úgy épüljön, hogy megmaradjon a templom építészeti egysége, ami így igazán értékessé teszi. A templom a XX. században két lényegesebb helyreállításon esett át. 1911-ben építették a nyugati karzatot, ahol helyet kapott a XVIII. századi orgona. Ezt a neves pécsi orgonaépítő cég, az Angster és Fiai bővített hangversenyorgonává. Farkas utcai református templom teljes film. Emellett újrafaragták a szentélyből a toronyba tartó bejárat csúcsíves keretét. Az 1930-as években Debreczeni László és Kós Károly a templom nyugati homlokzatának oromzatát javították, 1941-ben pedig újravakolták a templombelsőt, és elhelyezték a templomban a két Apafi fejedelem és feleségük hamvait. A kerengő, a csonkatorony és a falképek Mára az 1490-ben elkezdett obszerváns kolostor kerengőjének csupán az erősen átépített, északi szárnya maradt meg, ebben a református egyházkerület levéltára működött.
A tér sarkában kis csorgókút lesz feszített víztükörrel, és a tervek szerint a megfelelően kivilágított romkert is az utca részévé válna. A Farkas utca értékes faállományának 51 példányát megőrzik, hét alulfejlett vagy rosszul telepített hársfát új csemetékkel helyettesítenek, öt gyógyíthatatlan példány helyett is másikat ültetnek, és az Erdélyi Iskola szoborcsoport melletti két fenyő helyét is hársfák veszik át. Farkas utcai református templom, Kolozsvár.. Bár a parkolás tilos, de a Farkas utcában működő iskolák számát tekintve (négy líceum van ott) nem elhanyagolandó, hogy a felújított utcákon is lehetőség lesz a gyerekeket akár személyautóval az iskola közelébe vinni: a Király/I. C. Bratianu utcáról az egyetem épülete és az egyetemiek háza közötti Színház/Emmanuel de Martonne utcára hajtva, majd onnan a Farkas utcára a református templom irányába kifordulva, végül a Minorita/Hermann Oberth utcában visszatérve a Király utcába; illetve a Király utcából behajtva a Sámi László/Gaál Gábor utcába, onnan a Farkas utcába, majd a Bethlen/Baba Novac utcán visszajutva a Király utcába.
Keszthely városvezetése és persze a kiállítás megálmodói – Agárdi Olivér, Burucs Szabolcs, Hermann Zsófia, Hermán Alíz, Miklós Hajnal, Molnár Eleonóra és Tóth Xénia – célul tűzték ki, hogy felvirágoztassák a térség művészeti és kulturális életét. Az eltérő művészi látásmódú fiatalokat összeköti, hogy mindannyian keszthelyi kötődésűek, és a 2000-es években tanultak a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Az egykori hallgatók első közös alkotói megmozdulásukkal megkísérlik, hogy színt varázsoljanak ezekbe a téli hetekbe. A különböző technikákkal készült festmények, grafikák, szobrok és installációk magukban hordozzák – és megválaszolják – a nagy kérdést: Mi is a művészet? Hét művész közös szerelemgyereke Keszthely apraja-nagyja kíváncsi volt a helyi alkotók közös kiállítására: a Balatoni Múzeum hatalmas aulája pillanatok alatt megtelt, és bár a látogatók zöme le tudott ülni, több tucat ember már csak a széksorok mellől (vagy éppenséggel a közönség mögül) élvezhette a megnyitót. Az első emeleti teremben kiállított alkotások valósággal megbabonázták a művészetre fogékony érdeklődőket.
A Balatoni Múzeum készül az újranyitásra. Két időszaki kiállítást és a néprajzi gyűjteményt bemutató projektet szeretnék bemutatni. A kiállítások anyagának összeállítása mellett az építkezés is folyik. A Balatoni Kincsestár látványtár projektnél az építkezések befejeződtek. Itt a belsőépítészeti munkák, a vitrineknek a berendezése, a műtárgyaknak a válogatása, restaurálása, rendezése zajlik bent a múzeumban. Szeptembertől reményeik szerint meg fog nyílni a Balatoni Múzeum egyik új látványossága. Ez egy szabaduló szoba lesz, ami reméljük, hogy azt a korosztály szólítja meg, akiket talán a legnehezebb a múzeumba csábítani – adott tájékoztatást Havasi Bálint. Fotó:
A megye legrégebbi - 1898-ban alapított - múzeuma mutatja be a tó környékén a legteljesebben a Balaton történetét, a tó körül élt emberek világát, a halászat, a hajózás és fürdőélet emlékeit. A XIX. század utolsó évtizedében, a millennium előkészületeinek jegyében vetődött fel egy balatonvidéki múzeum létrehozásának gondolata. Keszthelyen Csák Árpád szolgabíró és Lovassy Sándor akadémiai tanár voltak a múzeum ügyének legfőbb pártolói. 1897 júniusában alakult meg a Balatoni Múzeum-Egyesület, mely ténylegesen 1898. augusztustól, az alakuló közgyűléstől és az első letét felajánlásától számította fennállását. Csák Árpád régészeti gyűjteményét a volt Gazdasági Tanintézet Fő téri épületének néhány bérelt helyiségében állították ki. Létrehozták a természettudományi osztályt, elkezdődött a könyvtári állomány gyarapítása, Sági János pedig a néprajzi gyűjtemény alapjait vetette meg. A múzeumalapítók a pénzügyi források biztosítása érdekében rendszeresen fordultak a megyei, városi hatóságokhoz körlevelekkel, melyekben a múzeum és a gyűjtőmunka támogatására szólítottak fel.
Szeretek erős színeket használni, amikhez nálam szinesztéziás érzések kapcsolódnak. Gyerekkori emlékeket őrzök arról, hogy bizonyos szavakhoz, amiket nem értettem, színeket képzeltem, ezekhez általában egy adott hangulat is társult, helyettesítve a szó jelentését. A színek fogalmakhoz kötése idővel elmúlt, viszont még mindig intenzív érzelmeket fűzök hozzájuk – tudhatták meg a nézők, miközben a színpompás alkotásokat nézegették. Agárdi Olivér, a porték és emberi alakok mestere jelenleg is Keszthelyen él és alkot. Míg eleinte realista elemekkel teletűzdelt művek kerültek ki kezei közül, később már a szürrealizmus és az absztrakt ábrázolásmód felé fordult. A festők névsorát bővíti Molnár Eleonóra is, aki személyes élményekből vagy az érdeklődését felkeltő látványelemekből inspirálódik. Az alkotói folyamata egészen különleges, hiszen általában nem tervezi meg pontosan, hogy mit is alkot, hanem csak elképzeli a képet, amit festeni fog. Miklós Hajnal festőművész munkafolyamata egy belső utazás: az alkotásban való elmélyülés jellemzi.
Az ember és a természet viszonya visszatérő elem képeiben, csakúgy, mint a személyes élmények megjelenítése és az önreflexió. (Borítókép: Gáll Anna / Index)