Miután megkaptuk a forgatási engedélyt, határozott célunk volt, hogy 2019-re, a Másfélmillió lépés Magyarországon negyvenedik évfordulójának alkalmára elkészüljünk. 3 / 5 Pisznice 1979. Fotó: Gyenes Károly Mi alapján döntöttél a filmben megszólalók mellett? A film alapvető pilléreit az 1979-es forgatás, a Rockenbauer Pálhoz fűződő személyes élmények és az ő személyiségének a titka, a kéktúrázás lényege, és az új alkotások adják. Fontosnak tartottuk, hogy a múltidézés mellett hangsúlyt kapjon a napjainkra gyakorolt hatás is. Ezért az adta magát, hogy az egykori szereplők mellett a jelenhez kapcsolódó interjúalanyokat is megkerestünk. A megszólalók mind kapcsolódnak a Kéktúrához, de más és más szempontok alapján. Így ismerhetik meg a nézők Burger Barna fotográfust, Jónás Szabolcsot, a Veresegyházi Városi Televízió főszerkesztőjét, Tóth Viktória grafikust, Csarnó Ákos zenészt, Tenczer Gábort és Fiantok Dánielt, az Index szerkesztőit, akiket alkotómunkára sarkallt a Másfélmillió lépés Magyarországon.
8, 5 Keresztül a Bükkön (14/3) Ismeretterjesztő sorozat (1978) Film adatlapja A Másfélmillió lépés Magyarországon stábja kétévnyi előkészítő munkát követően, 1979. július 31-én indult neki az Országos Kéktúra megtételének annak akkori keleti végpontjától, a Nagy-Milictől. A túra összesen több mint ezer kilométer megtétele után az Írott-kőnél végződött. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, szokást, érdekes embert mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, illetve Magyarország megismeréséhez. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több állandó szakértő (akik egyben a túrázó csapat tagjai is voltak) igyekezett bemutatni; Dercsényi Balázs a műemlékeket, Juhász Árpád a helyszínek geológiáját, Paládi-Kovács Attila a néprajzot és Dr. Pócs Tamás a növényeket. A mai út nagyon sok alkalommal a Bükki Nemzeti Park területét érinti, de nem csak azt, hanem olyan népi értékeket is, mint a tardonai szőttesek világa vagy a híres tanyás gazdálkodási formát.
Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró dokumentumfilmje, 162 perc, 185 perc, 174 perc A Másfélmillió lépés Magyarországon stábja két évnyi előkészítő munkát követően, 1979. július 31-én indult neki az Országos Kéktúra megtételének annak akkori keleti végpontjától, a Nagy-Milictől. A túra összesen több, mint ezer kilométer megtétele után az Írott-kőnél végződött. A hónapokig tartó gyaloglás és forgatás alatt sok települést, számtalan tájat, szokást, érdekes embert mutattak meg azon céllal, hogy kedvet csináljanak a túrázáshoz, illetve Magyarország megismeréséhez. A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több állandó szakértő (akik egyben a túrázó csapat tagjai is voltak) igyekezett bemutatni. Dercsényi Balázs, a műemlékeket, Juhász Árpád, a helyszínek geológiáját, Paládi-Kovács Attila a néprajzot és Dr. Pócs Tamás a növényeket. A filmsorozatot három részben adták ki, eredetileg 3 VHS-kazettán, majd 2006–2007-ben digitálisan felújítva DVD-n. 1.
szám alatti telken. Elkezdték a munkálatokat, de kiderült, hogy ehhez a beruházáshoz sincs meg a kellő gazdasági háttér. Ezért egy 1954-ben kelt titkos határozatban ideiglenesen felfüggesztették az építkezést. 1959-ben az MSZMP VII. Kongresszusa döntött a metróépítés folytatásáról. Újratervezték a feladatokat, és 1963-ban hozzá is láttak a munkához. Noha 1973-ra tűzték ki az átadás dátumát, már 1972. december 22-én, a Szovjetunió megalakulásának évfordulójára elkészült a metró. A Kossuth Lajos tér 6–8. szám alatti telek egy 1967-es felvételen (forrás: Uvaterv/Fortepan) A metróépítés munkálatai alatt ismét napirendre került a Kossuth tér 6–8. Mikor épült a parlament. szám alatti telek sorsa. Az '50-es években még a Hültl-féle homlokzattal akartak felépíteni ide egy irodaházat, de a metróépítés felfüggesztésével ez a terv is füstbe ment. Majd csak 1968-ban kezdtek el ismét foglalkozni az üggyel. Ekkorra már nagyjából készen volt a Kossuth téri metrómegálló, így Pintér Bélának, az építendő ház tervezőjének ehhez kellett igazodnia.
Fűtés és légkondicionálás A Ház fűtési és szellőztetési rendszere – ami a maga korában Európában az egyik legmodernebbnek számított és szenzációt jelentett – némi megújítás után ma is tökéletesen működik. Egy közeli épületben elhelyezett kazánházból érkező forró gőz elosztókamrákon, illetve fűtőtesteken keresztül jut el a különböző helyiségekbe. Eredetileg a hűtést a téren álló két vízmedencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegő biztosította. Egy birodalom főutcája: a bécsi Ringstrasse - Architextura blog. A medencék elbontása után az 1930-as évektől 1994-ig két nagyméretű aknában felhalmozott több tonna jég gondoskodott a Ház hűtéséről.
Hansen egyébként annyira sikeresen tervezett "görögös" épületeket, hogy az ország függetlenné válása után a görög elit számtalan athéni megrendeléssel látta el. A városháza, vele szemben a várszínház, a Burgtheater. Kép forrása A Ringstrasse épületeit a kor legjelentősebb építészei tervezték. A városháza tervpályázatát Friedrich von Schmidt nyerte, aki a neogótika virtuóza volt. A kor felfogása szerint egy városháza csakis gótikus stílusban, a nagy flamand városházák stílusában épülhet. Parlament (Országház) • Építészeti különlegesség » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, .... Schmidt nem csupán számos épület - többek között a pécsi székesegyház - tervezőjeként ismert, hanem akadémiai tanárként is jelentős: magyar tanítványai, Steindl Imre és Schulek Frigyes is sikeresek voltak, miközben hűen követték mesterük gótika iránti rajongását. A bécsi városháza számos eleme, belső terme fellelhető az országházon is. És itt nem csak arról lehet szó, hogy a tanítvány utánozta a mestert, egy ekkora épület tervezésébe Schmidt bevonta a legjobb diákjait, hiszen óriási feladatokról volt szó.