A romantika által teremtett világot minduntalan meghazudtolta a valóság. Petőfi Sándor - A helység kalapácsa - Olvasónapló - Oldal 2 a 4-ből - Olvasónaplopó. A romantikus költészet által kimunkált költői nyelv Petőfi szerint nem alkalmas igazi költői világ teremtésére, mesterkéltsége, az élettől való eltávolodottsága miatt. A Helység kalapácsa ezért nemcsak műfaj- és stílusparódia, hanem egy új költészeteszmény. Annak a köznapi realitáson túli, költői világnak a megteremtéséhez, amely igazi, esztétikai tapasztalatban akarja részesíteni az embereket (amely a képzelet teremtő ereje által az emberi kiteljesedésnek a valóságban rejlő lehetőségeit tudja megmutatni), olyan nyelv szükséges, amely átsegíti az olvasókat ebbe a világba. Ezért Petőfi az élettelen, mesterkélt, "kényes" irodalmiassággal a természetesség és az őszinteség esztétikáját állította szembe.
3. ének: Megtudjuk, hogy a fogoly időközben kijutott a templomból és elindult a kocsmába szerelméhez, Erzsók asszonyhoz. A kocsmába belépve Bagarja köszönti, így kiderül, hogy a fogoly valójában Fejenagy, a helyi kovács volt. Fejenagy vissza se köszön, annyira eltölti a düh, amikor meglátja, hogy a kántor Erzsóknak udvarol. A kovács elkezdi ütlegelni a kántort, de az megálljra inti. Elmondja, hogy Harangláb javasolta neki, hogy zárják be Fejenagyot a templomba, mert tudta, hogy csak így udvarolhat Erzsók asszonynak. Harangláb beismeri tettét, előbb csak szópárbajt, majd verekedést kezd Fejenaggyal. Csepü Palkó is besegít Fejenagy oldalán (ugyanis kiderül, hogy kovácsmesterséget tanult nála, bár csak két hétig, mert rájött, hogy ez a munka nem neki való). A helység kalapácsa – Wikipédia. Végül a kocsmában lévő többi férfi is egymásnak esik, mire a nők és Bagarja kivonulnak a csapszékből. 4. ének: Bagarja elrohan felébreszteni a bírót, mert kizárólag ő tud rendet teremteni a kocsmában. A kisbíró is velük tart, először a kántor feleségéhez, Mártához igyekeznek.
Ebből több gond is adódik majd később. A legnagyobb gond, hogy a kántor nős. Bagarja úr, a csizmadia, "a béke barátja" Harangláb, "a fondor lelkű egyházfi" Csepü Palkó, "a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója" Három zenész: " a kancsal hegedűs, a félszemű cimbalmos s a bőgő sánta húzója". Közülük az egyiket Petinek hívják, de az nem derül ki, hogy melyiküket. Parasztok, parasztlányok Fontos megjegyezni, hogy a szereplők jelzőit – mint pl. Olvasónaplók.hu - kötelező olvasmányok röviden, rövid tartalom, olvasónapló, elemzés, szereplők, könyv jellemzése, hangoskönyv, online könyv letöltés, online könyvolvasás. a béke barátja, a fondor lelkű egyházfi – Petőfi úgy használja, ahogyan azt a nagyeposzokban szokták. Vagyis ezek a jelzők mindig együtt járnak a nevekkel, mint pl. az Iliászban az istenek jelzői – hókarú Héra, fellegtorlaszoló Zeusz, népterelő Meneláosz. Tehát akárhányszor előkerül egy szereplő neve, mindig elhangzik a jelzője is. Egy asztalnál iszogat a "helybéli légyszívű kántor", Bagarja uram, a "béke barátja" és Harangláb, "a fondor lelkű egyházfi". A kántoron látszik, hogy azt sem tudja, hol van, és mi történik körülötte, annyira belefeledkezik "szemérmetes" Erzsók asszony bámulásába.
Megtudjuk, hogy a helybeli "lágyszívű" kántor szerelmes Erzsók asszonyba. Harangláb, a "fondor lelkű egyházfi", akivel együtt iszogat, győzködi a kántort (aki nemcsak hogy nős, de felesége az "amazontermészetű" Márta), hogy vallja be Erzsóknak az érzelmeit. A harmadik énekben Fejenagy, a kovács, miután kiszabadult a templomból, a kocsmába megy Erzsókhoz, aki a szeretője. Igen ám, de ahogy benyit, meglátja, hogy a kántor épp szerelmet vall Erzsóknak. Fejenagy persze nekiesik a kántornak, és nagyon megveri. A kántor sírva elmondja, hogy Harangláb, a "fondor lelkű egyházfi" bujtotta fel őt, hogy valljon szerelmet, és ő találta ki, hogy zárják be Fejenagyot a templomba (észrevették ugyanis, hogy elaludt a mise alatt). Harnagláb úgy gondolta, amíg a kovács be van zárva, addig a kántor nyugodtan szerelmet tud vallani Erzsóknak. Fejenagy dühe ezután Harangláb ellen fordul, aki beismeri, hogy mindez igaz, és azért tette, mert utálja a kovácsot (hogy miért, azt nem tudjuk meg). Fejenagy és Harangláb ezután sértegetni kezdik egymást, majd össze is verekszenek.
Műve a bátraknak szól, a gyávákat óva inti a mű elolvasásától. Nos, így nem szoktak ajánlani egy eposzt. Aztán elkezdődik a cselekmény, a templom kiürül a vasárnapi istentisztelet után, csend lesz, és amikor azt várnánk, hogy valami nagy, fenséges jelenet következik, az alábbi tragikus, fenséges szituációt írja le Petőfi. Az üres templomban két éhes pók küzd egymással életre-halálra egy szilvamagon meghízott légy combja felett, de elejtik a combot, amelyet egy egér fölkap, berohan vele az oltár mögé, és ott eszi meg a tiszteletes reverendájába bújva, a pókok pedig hoppon maradnak. Mindezt Petőfi játékos komolykodással adja elő, mintha tényleg valami nagy esemény lenne. Aztán tovább olvasunk, még mindig azzal az elvárással, hogy most már valami fenséges rész következik, hiszen az elbeszélő így vezeti be: " Hah, de mi szörnyű zaj, / Mily lárma riasztja / Egyszerre az egyház / Temetői nyugalmát! " Ebből úgy érezzük most már tényleg valami magasztos jön, mire a költő elénk rajzolja Fejenagyot, aki két öklére hajolva hortyog a templomban… elaludt a mise alatt és bezárták, ottfelejtették.
A királynak nem volt senki mása, csak egy fia. De ez a fiú szerette ám a szép holmikat, szórta is az apja aranyát Continue reading Szepesi Dóra: Aranylevelek "A mesemondás tanulható, gyakorolható, ugyanúgy, mint egy hangszeren, meg lehet tanulni rajta játszani. " Sándor Ildikó Idén sem feledkezünk meg Benedek Elek, a nagy mesemondó születésnapjáról, könyvtárunk 2017-ben is csatlakozik A népmese napja országos rendezvényeihez. 2017. szeptember 27-én, szerdán mesés napot tartunk a könyvtárban! Előzetes a programokból: Kiállítás az elsősök meseillusztrációiból Délelőtt a szünetekben vetítés A magyar népmesék c. rajzfilmsorozatból Népmesetotó papíron és a blogon! Mesedélután, benne A só mesedramatizálás, A méhkirálynő – papírszínház és egy meglepetés! Gyertek, várunk benneteket! Holnap, azaz 2016. október 4-én 8:45-től tartjuk a könyvtárban a Népmese napi kvíz és totó eredményhirdetését! Totót 44-en, kvízt összesen 55-en (49-en online, 6-an a nyomtatottat) töltöttetek ki. Vajon kiké lett hibátlan?
Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján megemlékeztünk a népmese napjáról, ami 2005 óta hagyomány Magyarországon. Alsós diákjainkkal könyvtári foglalkozások keretén belül Benedek Elek életéről, munkásságáról beszélgettünk. Majd, nem csak hazai, de külföldi meseírók, mesegyűjtők köteteit kutatták, mutatták be egymásnak. Feladatokon keresztül kiderült ki mennyire jártas a mesék világában. Néztünk magyar népmeséket is. Végül lerajzolták kedvenc meseszereplőiket, tárgyakat, vagy jeleneteket, amikből aztán elkészült a mi meseszőnyegünk. Kellemes órákat töltöttünk együtt és remélem sikerült még jobban megszerettetni tanulóinkkal a meséket. Molnárné Szabó Anikó További képek a facebookon
Vidám csapatversennyel leptük meg tanítványainkat A magyar népmese napján. Jókedv és öröm sugárzott a gyermekek szeméből, amikor végigjárták az ezüsterdőt, Csizmás Kandúr birodalmát, segítettek Hamupipőkének, megdézsmálták a mézeskalács házikót, rávették a kiskakast arra, hogy ürítse ki a török császár kincses kamráját és kiszabadították a királylányt a várból. Köszönjük Olgi néni munkáját!