A betegség alatt enyhe tünetei voltak, két hét karantén után folytathatta a munkáját a városházán és a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. Dézsi később a közösségi oldalára egy videóval reagált a szkeptikus kommentekre, miszerint "miért így vagy úgy szúrta a doktornő a tűt", "volt-e oltóanyag a fecskendőben". Dézsi Csaba András Született 1962. augusztus 5. (58 éves) [1] Győr [2] Állampolgársága magyar Gyermekei két gyermek Foglalkozása kardiológus politikus belgyógyász Tisztség polgármester (2020. január 26. –, Győr) Iskolái Debreceni Orvostudományi Egyetem (–1987, orvosdoktor, orvostudomány) weboldal Facebook MTMT Dézsi Csaba András ( Győr, 1962. – [1]) magyar orvos, belgyógyász, kardiológus, [3] politikus, író, 2020. óta Győr polgármestere. Élete [ szerkesztés] Édesapja Erdélyből, édesanyja Pápáról származott, mindketten a debreceni orvosi egyetemen végeztek. [4] [5] A Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett. A Debreceni Orvostudományi Egyetem re először nem vették fel, egy évnyi műtősségi munka után ismét jelentkezett, majd az egyetem általános orvostudományi karán szerzett diplomát.
2020. január 26., 22:24 De kiderült az is, hogy egyre kevéssé tudják a kis jelöltek szétzilálni az ellenzéki összefogást. A győri választás gyors tanulságai. 2020. január 26., 20:31 A megválasztott fideszes polgármester szerint még kicsit piros a győriek arca a sorstól kapott pofon után, de ma lezártak egy korszakot. Csaknem 24 ezer szavazatot kapott, ellenfele 16 ezret. Százalékosan 56-39 lett az eredmény. A Fidesz nagyot javított, az ellenzék rontott őszhöz képest. 2020. január 24., 13:06 Egy Borkai-kritikus fideszes szívsebész és egy teljes átvilágítást ígérő, bizakodó ellenzéki jelölt csap össze vasárnap Győrben a Borkai Zsolt lemondásával megürült polgármesteri székért. A városban járva mindkettejüket megkérdeztük. 2020. január 16., 19:55 Megkérdeztük Dézsi Csaba Andrást, hova tűnt a Facebook-oldala. Már csak a kampányra szeretne koncentrálni, és különválasztaná a két oldalát. 2020. január 10., 08:53 A Borkai-ügyröl is kérdezte a Fidesz–KDNP győri polgármesterjelöltjét a kormányközeli Magyar Nemzet.
A GyőrPluszon eközben ahelyett, hogy mondjuk a Győr-Szol vezetőit rendesen meginterjúvolnák arról, hogy miért került olyan gyászos anyagi helyzetbe a cég, amilyenbe, azon heherésznek egy egyoldalas, gyermeteg interjúban a cég vezetőivel, hogy egyszer egy darab információnk pontatlan volt; vagy arról készítenek kétoldalas riportot, hogy hogyan növekedtek a polgármester házában a papagájok. Fontos témák, valóban. 3. Bemutatjuk, hogy mit is jelent a gyakorlatban a "nyílt városháza¨ Kedvelt szlogenje a polgármesternek a "nyílt városháza¨, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Dézsi Csaba András influenszer-polgármester kiválasztja azokat a lakossági felvetéseket az üzenetei közül, amelyek mellett a legjobb szelfiket lehet elkészíteni, és ezeket gyorsan megcsináltatja az illetékes céggel. Ezzel szemben szerintünk a "nyílt városháza¨ azt is jelenti, hogy minden győri szabadon utánajárhat annak, hogy mire költik a pénzüket. Ezért aztán hónapok óta igyekszünk elérni, hogy a városi cégek átláthatóbban működjenek, illetve hosszas levelezés után azt is elértük, hogy kikerüljenek a város honlapjára a képviselők vagyonnyilatkozatai – a városháza ezt a Borkai-éra legszomorúbb hagyományait ápolva ismét igyekezett eltitkolni.
Nemzeti összetartozás napja, vagy a magyar nemzet gyásznapja? Ha materiális síkon vizsgáljuk a kérdést, akkor tulajdon képen bármelyik lehetne. Ha lelkünk mélyén a gyászt megőrizve kicsit elemelkedünk a Földtől, hogy kilépjünk a mindennapjaink tér és idő csapdájából, akkor fontos dolgot vehetünk észre. A megcsonkított Magyarország területe még mindig nem elhanyagolható a legtöbb szomszédos ország területét tekintve. S, ha e mellé még azt is hozzátesszük, hogy azok az országok, a legsovinisztábbak, amik területileg nagyobbak, mint Magyarország, akkor itt az ideje annak, hogy ne csak a kisebbségi magyarságot sanyargató országok tudják, hogy a 15 millió magyarság összefogva ettől jóval többre képes! A nemzeti összetartozás napja: június 4. A világháborúk eseményeit vizsgálva egyszerű logikával is belátható, hogy egyikből sem következne egy ország, egy nemzet feldarabolása. S, ha a gyulafehérvári határozatot tekintjük, akkor sem kapunk magyarázatot a tragédiára. Történészek feltárták a forrásokat, és bizonyítást nyert, hogy az okok összességében tekintélyes részt foglal el a szabadkőművesek munkája, a zsidó beáramlás Galíciából, a pacifista Károlyi Mihály, vagy a rengeteg egyéb tényező mellett a belső felelősség kérdése is.
Frissítve Magyarországon és a határokon túl is megemlékezéseket tart a magyarság ma, a nemzeti összetartozás napján, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 101. évfordulóján. Budapesten, az Országháznál kültéri fotókiállítás nyílt, este pedig a Nemzeti Színházban díszelőadást tartanak. Pozsony | A magyarok tragikus és szomorú eseményként ítélik meg a trianoni békeszerződést, az ezzel kapcsolatos tudásuk azonban hiányos – derül ki a 100. évfordulóra készült felmérésből. A téma máig komoly érzelmeket vált ki az emberekben, pedig a történészek szerint eljött az ideje annak, hogy múltként kezeljük a száz évvel ezelőtti eseményeket. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Budapest | Diákutazási pályázatot hirdet Kárpát-medencei középiskolásoknak a június 4-ei nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség. Somorja | A városi művelődési központ előtt emlékezett meg a Magyar Megmaradásért Polgári Társulás és a Csenkey Baranta a trianoni békeszerződés aláírásáról a nemzeti összetartozás napján.
A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés. Fotó: Ferencváros népművészeti programokkal ünnepel Népviseleti felvonulással és népzenei műsorokkal ünnepli Ferencváros június 2-án a nemzeti összetartozás napját. A Bartók Táncegyüttes tagjai a testvérvárosok? Magyarkanizsa, Beregszász, Sepsiszentgyörgy és Királyhelmec? delegáltjaival közösen mutatják be a különböző tájegységek öltözeteit. A népviseleti felvonuláson díszes zenei kísérettel az egyes tájegységek néptánc- és népzenei kultúráját is megismerheti a közönség. A felvonuláshoz bárki csatlakozhat. A nap folyamán lesz Agócs Gergely-koncert, amelyet a Bartók Táncegyüttes műsora követ, majd a Góbé zenekar zenél. A népviseleti felvonuláson és az élő népviseleti bemutatón közreműködik Izsák Zoltán Sotiris gyűjtő, Navratil Andrea, Nemes Szilvia, valamint a Bartók és a Ludovika Táncegyüttes.
A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁRA 1920. június 4. – 2020. : Trianon 100 Az I. világháborúba Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként, Németországgal szövetségben lépett be, a központi hatalmak oldalán. A Monarchiát határoló államok már a háború idején az antanthoz történő csatlakozás fejében a Monarchiával, illetve Magyarországgal szembeni területi követeléseik teljesítését, és saját nemzetállamuk létrehozását kérték a nagyhatalmaktól. A világháború 1918-as befejezése a központi hatalmak, így a Monarchia vereségét hozta. június 4-én, vagyis ma 100 éve a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában aláírták az első világháborút Magyarország számára lezáró békét. Az okmány szentesítette az Osztrák–Magyar Monarchia szétesését, valamint a történelmi Magyarország felbomlását. A békeszerződések pontjainak megbeszélésére a vesztes államokat, így Magyarországot sem hívták meg, az már aláírásra készen várta a kormány által erre az alkalomra kinevezett két minisztert, mert nagynevű, komoly politikusok nem voltak hajlandók nevüket adni az ország feldarabolásához.