Üdv. Kovács Margit oldalán. Érezd jól magad. Sok mindent meg találsz pl. :Képek, Élete, Művei This entry was posted on 2010. december 1. szerda at 6:38 du. and is filed under Uncategorized. You can follow any responses to this entry through the RSS 2. 0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site. Bejegyzés navigáció
Rovat Rovatok – 0 db találat
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Mo-on a 11. sz: a fr. eredetű ~ honosodott meg, s a 14. sz: kezdték a krónika elnevezést is használni. - Az első ~k (11-12. sz. ): I. Endre kori ~, Gesta Ladislai regis; III. István kori ~. - A kk. irod. virágkorából (13-14. ) való ~k: Anonymus: →Gesta Hungarorum; Ákos mester munkája; Kézai Simon: Gesta Hungarorum; az Anjouk krónikásai ( →Képes Krónika); Küküllei Apród János: Nagy Lajos kir. életrajza. hanyatlása idejéből (15-16. ) való: Thuróczy János: Chronica Hungarorum. M. F. Gesta, Stuttgart, 1964. dec. -1969.? : a Szt László Rend tájékoztatója. Kézai simon gesta hungarorum 7. - Megj. 20-30 old., évente 3-4x (1968:15. ). Szerk. Maczky László. Kiadó: Szt László Társ., utóbb a Szt László Rend. Ny: soksz. 88 Mildschütz 1977:33. (197
Anonymus: Gesta Hungarorum A gesta a középkor, egyházi illetve udvari epikus műalkotása. Általánosan latin nyelvű, de a középkor közepétől anyanyelvi gesták is íródtak. Általában uralkodó vagy uralkodó család, esetleg egy egész nép történetét ismertető írás. Elsődleges célja inkább a szórakoztatás, így a hitelesség kevésbé érvényesül mint a krónikákban. Gestában keveredhet a valóság a költészet és a fantázia. A krónikákkal szemben nem időrendben, hanem oksági összefüggések szerint épül fel a történet. A Gesta Hungarorum két magyar történeti műnek is a címe. Kézai simon gesta hungarorum cz. A latin kifejezés a magyarok viselt dolgait jelenti. Az első mű, a szerző ismeretlensége miatt csak Anonymusnak nevezett, magát P. mesternek ("P. dictus magister") nevező krónikás írása _ mely 1200 körül készülhetett – az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel. Míg Kézai Simon Gesta Hungaroruma (melyet Anonymus azonos című művétől megkülönböztetve Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz "A hunok és a magyarok cselekedetei" címen is szokták nevezni) a honfoglalástól IV.
gesta (lat. 'viselt dolgok, tettek, történelem'): történelmi eseményeket földolgozó irodalmi műfaj a középkorban. - Mo-on az első tört. följegyzések az évkönyvek ( →annales). Az egyh. intézmények megszervezése tette szükségessé, hogy a ktor, a kápt. szempontjából fontos eseményt évszámhoz kötve rögzítsék (pl. a Pray-kódexben másolatban fönnmaradt "Pannonhalmi évkönyvek" 998-tól). Igényesebb tört. művek írására az egyh-nak, az áll-nak s főként az uralkodóháznak volt szüksége: történelmileg meg kellett okolni az áll. létezését, a dinasztia uralmának törvényességét, elengedhetetlen volt az új államrend megszilárdítása és a kerség elterjedésének megörökítése. E célokért kir-ok megbízásából születtek meg az első történeti művek, a krónikák v. ~k. A két műfaj nem határolható el pontosan egymástól, az elnevezéseket is következetlenül használták. A krónika ált. a nép v. Kézai simon gesta hungarorum pdf. az ország egész múltját időrendben felölelő tört. munka; a ~ nagyobb eseménysort, időszakot, uralkodói tetteket dolgoz föl monografikus megörökítésben.
Megtaláljuk benne a csodaszarvas történetét, valamint a hun–magyar rokonság leírását. Kézai a hunokkal hozza kapcsolatba a székelyeket is, s azt írja, hogy az Attila halála után kitört testvérháborúban vereséget szenvedtek, s Csigla mezején várakoztak Árpádnak és népének megérkezéséig. Szintén Kézai gesztájából ismerjük a turulmadár nevét (quae Hungarice turul dicitur). Deér József történész 1936-os munkájában részben ehhez a gestához köti a magyar nemzet létrejöttét, mivel, hogy a gesta írója ebben a régi magyar Gesta dinasztikus hőskölteményét a nemzet kollektív eposzává emelte azzal, hogy a magyar történet elé egy hun történetet szerkesztett, melyben a hunokat és magyarokat önkényesen azonosította. A történet hősei itt a korábbiakkal szemben már nem az uralkodó, hanem népeik, az alattvalók közössége, közössége, amely bírákat és hadvezéreket választ, de le is teheti őket, tehát önmagát kormányozza s a vezetőknek csak a végrehajtás feladata marad. Kézai Simon - ekönyv - ebook | Bookandwalk. A törvényeket ebben az ősi szittya-hun-magyar államban Istenre és a nép akaratára hivatkozva fogadják el, a királyság idegen eredetű intézmény, már Attilát is "római módra" választották a hunok királlyá, Géza és István hasonlóképpen, idegen fegyverekre támaszkodva biztosította hatalmát.