Karafiáth Orsolya A házikedvenc című regénye első látásra, aztán első beleforgatásra mesekönyvnek tűnt… Ahogy végigolvastam, rájöttem, hogy tényleg mesekönyv: mese felnőtteknek. A történet kerek, egész, van kezdete és befejezése, folyamatos idő és rendezett tér jellemzi. VÉLETLENÜL (HATÁROZÓSZÓ) szinonimái | Szinonimakereső. A főszereplő Orsi, aki megunja, hogy még mindig a szüleinél lakik és egyetlen normális kapcsolata sincs, elhatározza, hogy változtat az életén. Előbb felmond munkahelyén, majd utazni kezd, végül hazatérése után önállóan albérletbe költözik. Itt különböző kalandok után megismeri a nagy Őt, összeházasodnak és boldogan élnek… De… De… Van egy tizenharmadik fejezet (már a szám is árulkodó…), amelyben az írónő túllép a hollywoodi filmek kliséin, azon, hogy az élet a "holtomiglan-holtodiglan" kimondásánál véget ér, és csupán két rövid oldalban leönti egy kis keserű csokoládéval ezt a rózsaszínű feelinget… De… Ezt az egész érzelmes alaptörténetet átszövi egy nagyon finom fekete humor és irónia, icipici horrorral fűszerezve. Nyelvezete mai, pörgős, csak úgy repít át az oldalakon.
Én tizenkilencre tippeltem. Aztán kiderült, hogy kerek harminc. Vagy százkilencven centi magas, lobogtam este a telefonban. És gyönyörű, mélybarna szeme van. Félhosszú haja. De most jön a lényeg: ő már nem a szüleinél lakik. És van egy kutyája, Borzi. A Kispál miatt. Hát nem édes? A barátnőm kiábrándítóan földhözragadt volt, csak annyit kérdezett, mi a lovagom foglalkozása. Mérnök! Kiáltottam. Egy mérnök! Karafiáth Orsolya: El tudja nehezíteni az ember életét egy gyerek - Hírnavigátor. Ebbe az egy szóba sikerült annyi áhítatot sűrítenem, mintha egyenesen egy szentről beszélnék. Egy mérnökkel randiztam! Sosem láttam még igazi élő mérnököt (a nagyapámon kívül, de ő nem számít), ám az biztos, hogy nem ilyennek képzeltem őket. Ő amolyan altermérnök, lendültem bele egyre jobban. Fizetése azért van. Meg is akart hívni, de nem engedtem. Nem akartam, hogy azt higgye, megvehet, vagy hogy utána kötelezően csókolózni kelljen. Nem is csókolóztatok? Barátnőm hangjában egyszerre volt csalódottság és káröröm. Dehogynem, vágtam rá. Illetve egy kicsit, helyesbítettem. Szóval csak egy szájra puszi volt.
Koós Réka megindító vallomásában saját édesanyja áldozatszerepét is megemlíti, de ez volt számomra a legerősebb gondolata: (…) " a legnagyobb szabadság az a rabság, amit egy életre választott akkor, amikor megszülte a gyermekét. " Krizsó Szilviától a címben idéztem, nem véletlenül… szoktatni kell magam a gondolathoz, hogy a saját gyerekeimmel kapcsolatban is gyakorolhassam ezt a fontos alapelvet. Péterfy-Novák Éva az elhunyt lányához írt egy szívszorító vallomást arról, hogy mindenben képes hinni akkor, ha van remény arra, hogy valaha együtt lehetnek még: "Szeretnék mosolyogni, de nem tudok. Szeretnék nevetni is, hogy ha látsz, hidd úgy, hogy semmi baj. Hogy ne félj ott a hófehér világban. Vagy, ha szürkeségben élsz tovább, akkor ott ne félj. " Szabó T. Anna még a novella műfajában sem hazudtolta meg költő mivoltát, az egyik legszebben kacskaringózó, szívbe hatoló mondata: "Én vagyok te és te vagy én, ketten a forgás közepén, ketten egymás ölelésében, leheletében, testében-lelkében, ketten a világ ellen szabadon, felszabadítottál, önmagamnak adtál, te meggyógyítottál, soha el nem hagytál, ne hagyj el, kérlek, nem hagylak el téged, mindig veled leszek, mindig, kisvirág. "
Fontos számodra, hogy ne csak művészként nyilvánulj meg? KO: Régebben nem gondoltam volna, hogy ez fontos, de most már abba nem hagynám. Annyi disznóság történik ebben az országban, hogy úgy érzem, nekem szólnom kell, mert sajnos kevesen teszik. A nők alig hallatják a hangjukat. Tudom, hogy zsigerből és érzelmekből csinálom, könnyen belém lehet kötni, de mindig nagyon felkészülök, utánaolvasok, figyelek. Sok levelet kapok, főleg nőktől, akik biztatnak és megerősítenek abban, hogy szükség van ezekre a megnyilvánulásokra. A Marton-ügy kapcsán egyébként megdöbbentő volt, hogy a műsorban szereplő férfiak többsége úgy gondolta, Sárosdi Lilla nem áldozat. MN: Ez rettenetesen szomorú. Egyedüli nőként nem érzed magad egy kicsit biodíszletnek ebben a műsorban? KO: De hát kit hívjanak? Akit lehetne, annak saját műsora van. Persze, rá kellene nevelni a nőket, hogy egyre többen legyünk, akik közéleti kérdésekben megszólalnak, mert ez nem a férfiak privilégiuma. Karafiáth Orsolyával készült friss interjúnkat, amely új könyvéről, az alkohollal kapcsolatos problémáiról, családi nehézségeiről, illetve a hazai közéletről is szól, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.
A beoltottak között a természetes fertőzés 20–30 százalékos mortalitása 1–2 százalékra csökkent, aki pedig túlélte a beavatkozást, egy életre védettséget élvezett a vírussal szemben. A 18. század végén aztán jött egy angol orvos, aki egy népi hiedelem hatására elkezdte vizsgálni a még hatékonyabb védekezés lehetséges formáját. Akkoriban azt beszélték, hogy az emberekre nem igazán veszélyes tehénhimlőn ( Variolae vaccinae – innen a vakcina elnevezés) már átesett tehenészek körében nem terjed a fekete himlő, ezért a délnyugat-angliai Berkeley városában családorvosként és sebészként praktizáló Edward Jenner egy kísérleti alanyon igyekezett bizonyítani a feltételezést. „Beoltottak egy gyereket tehénhimlővel, és elkezdett bestiaként négykézláb járni, tehénként bőgve, bikaként tülekedve” - Qubit. Jenner elsőként egy Sarah Nelmes nevű, tehénhimlővel fertőzött tehenészlány kezén kialakult hólyagból vett váladékot, majd azt a kertészének nyolcéves fia, James Phipps karjaiba oltotta. A fiú néhány nappal később enyhe lázas tüneteket mutatott, de azok 24 órán belül el is múltak. Jenner hat héttel később már emberi himlővírussal fertőzte meg Phippset, ám ezt már nem követte semmilyen betegség – ezt a folyamatot később még több mint húsz alkalommal ismételte meg az orvos, de a fiúnál egyszer sem jelentkeztek a sokat látott tünetek.
Ennek jegyében a mesterséges immunizálás következő lépése a tehénhimlővel történő beoltás, a vakcináció volt. A vakcina, illetve a vakcináció kifejezés Edward Jenner angol orvostól származik. Jenner 1796-ban végezte el első kísérletét a tehénhimlővel. 1796. május 14-én tehénhimlővel oltott be egy 8 éves fiút, James Phippset, majd júliusban elvégezte rajta a variolációt. Mivel a fiú nem mutatta a fekete himlő jeleit, Jenner kísérletét sikeresnek nyilvánította. 1797-ben rövid műben összegezte tapasztalatait, amelyet elküldött a londoni Királyi Tudományos Társaságnak, azonban munkáját elutasították. 1798-ban magánkiadásban megjelent könyvében adta közre kísérleteinek eredményeit. Fekete himlő védőoltás statisztikák. Bár nem ő végezte el az első védőoltási eljárást, ő volt az első, aki publikálta eredményeit és orvosként vizsgálta a kérdést. Jenner előtt Benjamin Jesty (1736–1816) angol gazda már 1774-ben megfigyelte, hogy a birtokán dolgozó tehenészlányok, akik korábban átestek a tehénhimlőn, bár közvetlen kapcsolatban álltak fekete himlővel fertőzött rokonaikkal, nem kapták el a betegséget.
A szovjet biológiai fegyverkezési program történetét 2012-ben feldolgozó hadtörténeti könyvükben Milton Leitenberg és Raymond Zilinskas azt állítják, hogy noha Borisz Jelcin orosz exállamfő elismerte a hatalmas készletek létezését, és állítólag elrendelte a megsemmisítésüket, a katonai vezetők megtagadták a parancsot. Az első védőoltás születése - éppen 225 éve » DJP-blog. A Putyin-kormány mélyen hallgat a szovjet biológiai fegyverkezési programról és annak utóéletéről. Minden jel arra vall, hogy az Egyesült Államokban sem siettek felszámolni a felhalmozott készleteket: az 1995-ben alapított és a hadügyminisztériummal szoros kötelékeket ápoló Siga Technologies nem először kap hatalmas állami megrendeléseket (és óriási támogatásokat) az amerikai kormány által stratégiai fontosságúnak ítélt gyógyszerek kifejlesztésére. A vállalatnak a biológiai fenyegetés elleni védekezésben tulajdonítanak kulcsfontosságú szerepet. A cég nemcsak a fekete himlő, hanem az Ebola, a Lassa és a dengue-láz ellen is fejlesztett gyógyszereket – más kérdés, hogy ezeket többnyire nem a patikákba, hanem szupertitkos raktárakba szállítják.
Orvosi név: Variola vera BNO kód: B03 A betegség lényege: A betegség, vírus okozta fertőző megbetegedés. Igen ragályos betegség volt, de a bevezetett oltás segítségével 1979-ben a betegség már nem fordult elő. A betegség oka: A betegség oka vírus (poxvírus) fertőzés. Cseppfertőzéssel és a bőrelváltozások közvetlen kontaktusával terjedt. A betegség tünetei: A betegség rendkívül fertőző. ANTSZ - A védőoltások története 1. - Himlő (fekete himlő), a "foltos szörny", a "fekete halál". A betegek erős fejfájást, lázatt, levertséget érezhettek. A betegeken kiütések jelentek meg, amik főképpen a végtagokat érintették. A piros kiütések először hólyagcsákká, majd kis gennygyülemekké alakultak. Elvégezhető vizsgálatok: A betegséget a beteg tünetei, orvosi vizsgálat, a vér és a bőrelváltozásból tenyésztéssel a vírus vizsgálata segítségével diagnosztizálhatják. A betegség várható kezelése: A beteget a pörkök leválásáig el kell különíteni, és amíg láztalanná válik helyezzük ágynyugalomba. A bőrt tartsuk tisztán, gyakori fürdéssel. A viszketést rázókeverék alkalmazásával csökkenthetjük, és lázcsillapítót adhatunk.
Jenner teóriája, amit egyébként 11 hónapos fián kis kipróbált, tehát igaznak bizonyult. Az 1798-ban Londonban nyilvánosságra hozott, eredményekkel alátámasztott új módszerét azonban nemcsak a Royal Society utasította vissza, hanem a kollégái is kétkedve fogadták. Néhány éves elszánt küzdelem szükségeltetett ahhoz, hogy Jenner meg tudjon győzni mindenkit, még a vakcina radikális ellenzőit is, a maga igazáról.
Korábban a vírus egy-egy nagyobb járvány során emberek millióit fertőzte meg, és előfordultak olyan helyi kitörések, amelyekben a betegeknek akár a háromnegyede is meghalt. A lázzal és hányással kezdődő, szörnyű bőrelváltozásokkal járó, 3-4 hetes lefolyású, az esetek harmadában vakságot okozó feketehimlő-fertőzés Európában a 18. században évente 400 000 ember halálát okozta, köztük több uralkodóét, II. Péter orosz cártól XV. Lajos francia királyig. Kölcsey Ferenc azok között volt, akik túlélték ugyan a fertőzést, de szemük világát elveszítették (a költő viszonylag szerencsésen megúszta a gyerekkori fertőzést, csak a jobb szemére vakult meg). Kölcsey Ferenc Anton Einsle festményén Janet Parker 1978-as esete már akkor is furcsaságszámba ment, hiszen természetes úton a nyugati világban akkoriban már senki nem kapta el az évszázadokon át rettegett kórt. Fekete himlő védőoltás ára. Sőt, a betegség már a fejlődő országokban is ritkaságnak számított, az utolsó természetes fertőzést 1977-ben jegyezték fel Szomáliában. Később kiderült, hogy a nő munkaállomása balszerencséjére pont egy variolaellenes szer kidolgozására vállalkozó laboratórium felett volt.
Az orvostudomány azóta nemcsak utolérte magát a vakcinák működésének megértésében, de a legmodernebb technológiáknak köszönhetően még biztonságosabb, még hatékonyabb oltóanyagokat képes fejleszteni. A meggyőződéses oltásellenesség azonban keveset változott kétszáz év alatt, legfeljebb a csecsemőzabáló szörnyek képét váltotta fel a milliárdosok által csippel vezérelt 5G-zombihadsereg gondolata. Csak most már arra sem lehet fogni, hogy nincs tudományos magyarázat az oltások működésére. Kapcsolódó cikkek a Qubiten: