Ilyen a Galyatető, Kékestető és a Mátraszentimre-Mátraszentistván közelében található síközpont. A háborítatlan erdőség belsejében, melynek főbb erdőtársulásai a cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, illetve a 900 méter feletti régiókban a bükkösök és telepített fenyvesek, számos barlang is felfedezhető. Ezek közül a legnagyobb és legismertebb, a fokozottan védett Csörgő-lyuk barlang, melynek nehezen járható folyosói 425 m hosszan és 30 m mélységig ismertek. A barlang keletkezésénél fogva labirintus jellegű, ezért lezárásra került. A legalsó szinten található egy állandó földalatti forrás (Vidróczki-forrás). Metra legmagasabb pontja . Sokáig a közeli Ágasvár (hajdani bronzkori vár, melynek már csak maradványai láthatók) titkos kincses pincéjének vélték. Igazi értékét azonban a benne élő 13 féle denevérfaj jelenti. A másik híres "kőfülke", az úgynevezett Vidróczki-barlang (Mátrakeresztes közelében), mely hazánk négy lakóbarlangja közül az egyik volt. A környékbeliek úgy tartják, hogy a híres mátrai betyár, Vidróczki Márton rejtekhelye is itt volt, innen ered az elnevezése.
Vadregényes és településektől kevésbé szabdalt képének köszönhetően egyre többször hallani, hogy a hazánkban ritka nagyragadozók, így a farkas, hiúz és a medve is felbukkannak időről időre. Idén márciusban Mátrakeresztes környékén több túrázó is hírt adott az arra járó anyamedvéről és két bocsáról, sőt zsákmánymaradványaikat is megtalálták. Mátra legmagasabb pontja. A számos turistacélpont (kilátó és turistaház) mellett külön említésre érdemes a piszkéstetői csillagvizsgáló is, mely Magyarország legnagyobb távcsöveinek és legfejlettebb obszervatóriumi műszerparkjának ad otthont. Így jelenleg is folyamatos zajlanak a szupernóvák és kis égitestek kutatása körüli munkálatok. Hazánk második legmagasabb tömbjének (Galya-tető 965 m, Péter hegyese 960 m) déli tövében kialakult, országosan ismert, első felső-mátrai üdülőhely, a Nagy-Galya. Itt található a kikapcsolódni vágyók kedvelt célpontja, a Nagyszálló (Grand Hotel Galya). Mely 1937-39 között épült állami luxusberuházásként, de jelenleg is modern wellness részleggel, öt hektáros parkkal, vadaskerttel és 130 szobával várja az üdülni vágyókat.
Vidróczki Mátyás mondák szerint szép, derék ember volt, lobogós ujjú inget, bő gatyát viselt, pisztolyokkal, puskákkal bőven felszerelkezve járt. A hiedelem szerint nem fogta a golyó, kegyetlenül megbüntette ellenségeit, a segítséget azonban mindig nagylelkűen meghálálta. Csak a gazdagtól rabolt, a szegényt nem bántotta. Sok történet szól vakmerőségéről, féktelen természetéről, mulatozásairól. Mindezek miatt félelemmel vegyes tisztelet övezte nevét az emberek között. Mátra - Érted Zöld. A kisebb barlangok mellett egyébként, a vulkanikus eredete ellenére forrásokban és patakokban is gazdag vidék, mintegy 360 forrása ismert, melynek vízhozama erősen függ a csapadék mennyiségtől. Állatvilága rendkívül gazdag, számos fokozottan védett kétéltű- és hüllőfaj, lepke és madár lelt itt otthonra. Az utóbbiak közül említésre érdemes, hogy a parlagi sasok utolsó költőhelyeinek egyike is itt található. Emellett számos vadászható vadfajunk is nagy számban él itt, így a gímszarvas, őz és vaddisznó. 1924-ben a Parádfürdő melletti Károlyi vadasparkba muflont is telepítettek, majd később onnan terjedt el az egész erdőségben.
Innen remekül látszik a Galya-tető is. Kékestető és a Mátra legromantikusabb völgye - Csodahelyek. A Vörös-kőtől nem kell visszamenni Galyatetőre, hanem a "Smiró Feri útja" nevet viselő, kék kereszttel jelzett ösvényt érdemes választani a Mátraalmásra való visszatéréshez. Három patakvölgyet keresztez az út, és szebbnél szebb hegyoldalakon halad. Smiró Feri állítólag egy semmi különös cselekedetről nem híres mátraalmási fickó volt, aki naponta megtette ezt az utat, mert Mátraszentistvánba járt dolgozni. Emberünk azonban kétségkívül kiérdemelte e névadás általi öröklétet, mert csakis szorgalmatos férfiú lehetett az, ki hajlandó volt napról napra megtenni ezt az utat.
Csehov drámáinak első és máig egyetlen teljes magyar nyelű kiadása. Tartalom: Platonov (Elbert János ford. ) Ivanov (Elbert János ford. ) Medve (Sík Endre ford. ) Leánykérés (Sík Endre ford. ) Lakodalom (Honti Rezső ford. ) Jubileum (Sík Endre ford. ) Sirály (Makai Imre ford. ) Ványa bácsi (Makai Imreford. ) Három nővér (Kosztolányi Dezső ford. ) A dohányzás ártalmasságáról (Sík Endre ford. Sirály Csehov Tartalom. ) Cseresznyéskert (Tóth Árpád ford. ) Elbert János: A Platonovtól a Cseresznyéskertig: Csehov, a drámaíró
Nemrég költözött ide a városból, és nem találja itt a helyét. Trepljov egyetért nagybátyjával, az öregnek szerinte is a városban kéne élnie. Közben odaérnek Medvegyenkohoz és Máshoz, akik a pódium közelében ácsorognak. Trepljov elküldi őket onnan, mondván, hogy majd mindenkit értesíteni fognak, ha kezdődik az előadás, de addig nem szabad ott lenni. Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz! A műben ritmikusan váltják egymást a különböző jelenetek. A szomorú jeleneteket elfojtják a komikusak, s fordítva. Az idő is fontos tényezője ennek a drámának. A jelen csak az egyik szereplőnek (Lopahinnak) fontos, a többi szereplő a szubjektív időben mozog. Lljuba a múltba menekülne vissza, de menekülne előre is elhagyva a birtokot. A jelen itt is széthullik darabokra. A színpadon a szereplők másról beszélnek, mint amit éreznek, vagy gondolnak. Az író a belső történésekre helyezi a súlyt a cselekményességgel szemben. Fontos helyet kapnak a hangulatok. Csehov az abszurd felé tolta el a komédia műfaji határait.
Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek. A hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 2006 Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza A Drupal Dries Buytaert bejegyzett védjegye. Készítette az X-UNIT.