Belgrádot Budapestdel összekötő jövőbeli HSR vonal Az Budapest – Belgrád vasút összeköti Magyarország és Szerbia fővárosát - a budapesti Keleti pályaudvart az új Belgrádi Központ vasútállomással. 2, 89 milliárd dolláros, 350 km-es (220 mérföld) nagysebességű vasútvonal-projektként a Budapest – Belgrád vasút része és első lépése a tervezett Budapest – Belgrád – Szkopje – Athén vasúti nemzetközi összeköttetésnek Közép- és Délkelet-Európában, a pekingi Öv és út kezdeményezés kínai-közép-európai régió "fémjelző" projektje, amely a görögországi Pireusz kikötőt köti össze Európa "szívével". Útvonal, földrajz és tájak A végtelen szélességek Vajdaságban A Budapest és Belgrád közötti vasútvonal főként a Bács-Kiskun megyén és a Szerb Vajdaság tartományon halad át. A tájat számtalan mező, holt egyenes autópálya és végtelen szélesség jellemzi. Balkáni vonal: a vasúti versenyképesség romlásától tartanak - Transpack. Pálya állapot, korszerűsítés A Belgrád és Budapest közötti korszerűsített vasutat modernizálják. Az utazási időt nyolc óráról három és fél órára kell csökkenteni, és a pálya maximális sebessége 200 km/h (120 mph).
"Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést meghozta azzal, hogy a szerződés hatályba lépésének feltétele a fedezet rendelkezésre állása" – idézi a dokumentumot a VG.
A magyar külügy szerint sértené az ország érdekeit, ha nyilvános lenne a Budapest–Kelebia vasútépítési projekt kínai hitelszerződése, de Szél Bernadett nyert a bíróságon. Az államnak tizenöt napon belül ki kell adnia a szerződést. Még 2014-ben derült ki, hogy a Kínai Kommunista Párt azt szeretné, ha Magyarország és Szerbia döntően felújítaná és bővítené a Budapest és Belgrád közti vasútvonalat. A sokáig félretett projekt végül 2017-től vált élessé, a Budapest–Kelebia közti 150-es vonal 160 kilométeres felújítása és kétvágányúsítása lett a terv. A projektet eredetileg 452 milliárd forintosnak tervezték, de hamar felment 550-re, majd 750 milliárdos teljes költség lett belőle. Belgrád budapest vasútvonal. Ezt 85 százalékban titkos kínai hitelből tervezi fedezni a magyar kormány. Szél Bernadett független ellenzéki képviselő viszont másodfokon megnyerte azt a pert, amelyet a szerződés nyilvánosságra hozataláért indított. A külügynek tizenöt napon belül ki kell adnia az iratokat, mert nem tudták bizonyítani, hogy a nyilvánosság sértené Magyarország külügyi érdekeit.
A vasútvonal az építés és kétvágányúsítás után mind az utasok, mind pedig az áruszállítás számára versenyképes szolgáltatást nyújt majd. 160 kilométer/óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül. Az újonnan épített peronok magassága a sínkorona felett 55 centiméter magas lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást az esélyegyenlőség érdekében. Mától szünetel a vasútforgalom Újvidék és Szabadka között. Öt új állomásépület lesz: Délegyházán, Kiskunlacházán, Dömsödön, Fülöpszálláson, Kiskőrösön; továbbá a mostani, meglévő épületet felújítják Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Kunszentmiklós-Tass, Szabadszállás, Kiskunhalas és Kelebia vasútállomásain, ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló áll majd az utazók rendelkezésére. Új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek Délegyháza, Kiskunlacháza, Fülöpszállás, Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, utazóinak. A még nagyobb fokú biztonságot, és az Európában elvárt kölcsönös átjárhatóságot az ETCS 2 (European Train Control System) egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszer és új, korszerű biztosítóberendezések fogják garantálni.
Az alépítmény, az ágyazat és a sínek elhasználódott állapota miatt gyakran az időjárási körülmények is megnehezítik a közlekedést. Mindez nemcsak hosszabb menetidőt, hanem a pályakapacitás jelentős mértékű csökkenését is jelenti, ami elsődlegesen az áruszállítást érinti kedvezőtlenül. A vasútvonalat 1882-ben adták át Budapest és Szabadka között, az utasforgalma rendkívül dinamikusan fejlődött, ezért az 1910-es évek elején az átbocsátóképesség növelése érdekében a második vágány megépítését tervezték. Ferencváros és Kiskunlacháza között üzembe is helyezték a második vágányt és Kunszentmiklós-Tassig is helyén volt az új sínpár, azonban az I. Szél Bernadett kiperelte a Budapest–Belgrád-vasút kínai hitelszerződését. világháborút lezáró trianoni békeszerződés a fővonalat Kelebia és Szabadka között vágta el. A határváltozás és a két ország közötti ellentétek miatt a kelebiai vasút forgalma jelentősen visszaesett. A vesztett háborút követően a vonal forgalmának növekedése még távlatban sem volt várható, így az infláció, a MÁV katasztrofális pénzügyi helyzete, valamint a sínanyag hiánya következtében a második vágányt felbontották, hogy más vonalakon felhasználhassák, mert ott nagyobb szükség volt rájuk.
Honvéd téri református templom Felekezet református Építési adatok Építése 1944 Stílus modernista Tervezője Borsos József Elérhetőség Település Szeged Hely Honvéd tér 1. Elhelyezkedése Honvéd téri református templom Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 14′ 55″, k. h. 20° 08′ 41″ Koordináták: é. Kiadó teremgarázs hely - Szeged, Honvéd tér #32738696. 20° 08′ 41″ A Wikimédia Commons tartalmaz Honvéd téri református templom témájú médiaállományokat. A modernista stílusban épült Honvéd téri református templom (eredeti nevén Új Magyar Hajnal Temploma) Szeged második református temploma, amelyet Borsos József tervei alapján 1941 és '44 között építettek a belváros déli peremén. Szeged túlnyomóan római katolikus többségű város volt a 20. század elejéig. Az első világháborús vereség után azonban megnövekedett a városba érkező reformátusok száma, akik többnyire az elcsatolt országrészekből érkező magyarok voltak. A református egyházközösségnek korábban csak a Kálvin téren épült temploma működött, ám ez egyre szűkebbnek bizonyult. Már a háború után fölmerült egy újabb református templom építésének a lehetősége, ám a gazdasági világválság ezt a tervet elsöpörte.
Jelentkezés módja: e-mailben az e-mail címen, Schwimmer-Tóth Tímea (62/546775)