dr. Üveges Szilvia • Szent János Kórház • Pest megye 1125 Budapest XII. kerület Diósárok u. Üvegtest fényelnyelés - Üveges kezelés. 1-3 • Telefonszám: • Email: TÉRKÉP Szakterület: • belgyógyász szakorvos Specializáció: • Rendelési időpontok Mentés 'Orvosaim | Ismerőseim' közé Nyomtatás | megosztás Szent János Kórház Budapest XII. kerület • Magyarország Cím ( TÉRKÉP): 1125 Budapest XII. kerület Diósárok u. 1-3 További rendelések Bemutatkozás Sajnáljuk, de kérdés | hozzászólás pillanatnyilag nem lehetséges.
A jó orvos-beteg kapcsolat az egészségügyben és a mindennapi életben is fontos - tette hozzá. Dr. Üveges Szilvia 1979. április 10-én született Esztergomban. Az általános iskolát a Somogyi Béla Iskolában végezte, majd a Dobó Katalin Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1997-ben sikeres felvételi vizsgát tett a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karára (PTE ÁOK). Minden egy kattintásnyira - Üveges kezelés. Már 1999-től tudományos diákköri munkát végzett, 2002-ben publikációja jelent meg egy elismert szaklapban. Diplomáját 2003-ban szerezte summa cum laude minősítéssel. 2008-ban belgyógyászat szakorvosi, 2011-ben pedig háziorvosi szakorvosi vizsgát tett, mindkettőt kiváló minősítéssel. 2003-2005 között a PTE ÁOK Belgyógyászati Klinikán kezdte meg praxisát, majd 2005-2011 között a Fővárosi Szent János Kórház Belgyógyászati Diabetológia-Endokrín Osztályán. Emellett Diabetológiai és Pajzsmirigy szakrendelést is folytatott. 2011 júniusától háziorvosi feladatot lát el Annavölgy-Esztergom praxisban. Forrás: MTI/Szeretgom
Kapcsolati Háló Az adott cég tulajdonosi körének és cégjegyzésre jogosultjainak, valamint a hozzájuk és a vizsgált céghez kapcsolódó egyéb érdekeltségeknek a grafikus ábrázolása. Címkapcsolati Háló A Kapcsolati háló kiegészítése a vizsgált cég hivatalos székhelyére bejegyzett egyéb cégekkel, egyéni vállalkozókkal, valamint a cégeken keresztül kapcsolható magánszemélyekkel. Nettó árbevétel (2020. évi adatok) 43 717 ezer Ft Jegyzett tőke (Legfrissebb adat) 3 millió FT felett és 5 millió FT alatt Adózott eredmény (2020. évi adatok) 10 millió Ft és 20 millió Ft között Létszám 3- 4 fő Utolsó frissítés: 2022. 04. 07. Riport : Dr.Üveges Szilvia és Bánhidi József - YouTube. 08:37:43
+36 33 452 366 Rendelési idő Hétfő 08:00-12:00 Orvosi szolgálat 09. 30-10. 30-ig Kedd 07:00-10:00 Vérvétel Szerda 12:00-16:00 Orvosi szolgálat 14:00-15:00-ig Csütörtök 08:00-12:00 Orvosi szolgálat 09:30-10:30-ig Péntek 08:00-12:00 –
Tovább
Dukai Takách Judit, más néven Malvina 1795. augusztus 9-én született Dukán. A magyar költőnő neve Berzsenyi Dániel Dukai Takács Judithoz versének címéből vált ismertté. Szülei Takách István birtokos és muzsai Vittnyédy Terézia, gondos nevelésben részesítették, s mikor korán megmutatkozott költői tehetsége, maguk is buzdították az írásra. Anyja 1811-ben meghalt, apja Sopronba vitte tanulni. Sopronban Kis János is támogatta őt. Judit a városban működő német színházat, koncerteket, operaelőadásokat látogatta. Ezt írták Juditról: "hol nyelvekben, zenében, valamint a gazdasszonykodás különféle elemeiben is szép haladásra tett szert; úgy tért vissza családi lakába, hol a háztartás gondjait egészen átvette". Hazatérve Dukára a vidéki nemeskisasszonyok életét élte, közben verselgetett. Költői önéletrajzában feljegyezte: "verseim nagyobb részét is rokkám pergése mellett írtam". 1814-ben meglátogatta őt Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklóssal és nevelőjével, akik ekkor Itáliából tértek vissza. Ők adták a költőnőnek a Macpherson Ossianjával divatba jött keresztnevet, Malvinát, amelyet azontúl írói álneveként használt.
Dukai Takách Judit: Az én képem (Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium-Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, 1995) - Dukai Takách Judit válogatott versei Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg 1795. augusztus 9-én született Dukán. Anyja, a Sárvárról eredeztethető Vitnyédi családból származó musai Vitnyédi Terézia. Apja Dukai Takács István, jómódú középnemes. Mindkét családot szoros szálak fűzték Nyugat-Dunántúl nemesi köreihez. Gyermekkora szülőfalujában telt. Szülei később Sopronba adták, elsősorban a német nyelv miatt, de kézimunkázni, zenélni is tanult itt. Soproni tartózkodását - édesanyja betegsége, illetőleg halála miatt - kénytelen megszakítani. Judit életkorához képest olvasott, művelt leány volt. Tizenhárom-tizennégy éves korában írta első verseit. Ihletői a költő-elődök mellett a népdal és a szerelem. Viszonylag gyorsan kilép az ismeretlenségből. Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Döbrentei Gábor gondoskodnak a hírverésről.
Igen: ha az csak úgy tekintetik, Mint ösztöninknek szenvedő edénye S nyers kényeinknek játszó eszköze. " "Te megboszúlva méltóságtokat Kihágsz nemednek szűk korlátiból, Melyekbe zárva tartja vad nemem; Kihágsz, s merészen fényesb útra térsz, Melyen csak a nagy férfinyomdokok Vezetnek a szép tiltott táj felé;" ( Berzsenyi Dániel: Dukai Takách Judithoz) Bár Berzsenyi Dániel elismeréssel írt Juditról, saját feleségét, Zsuzsannát analfabéta háziasszonyként tartotta. Az irodalomtörténet úgy tartja, hogy a költőt gyengéd érzelmek fűzték Judithoz, bár erre nincs konkrét bizonyíték. A költőnő verseiben gyakran használta Berzsenyi idézeteit, leveleztek és a Helikon ünnepségeken személyesen is találkoztak. "Dudi a legvirgoncabb, leglelkesebb társalkodó mindazon asszonyok között, melyeket én valaha esmértem" – írta levelében Kazinczynak a költő. Édes érzés Édes érzés a szeretet, Mely nyilával sebesített; Nyilaidtól, látod, vérzem, Nyilaid sebeit érzem. Tégedet ki ne szeretne, Nálad nélkül ki lehetne; Nálad nélkül nem is élhet.
Versei népdalszerűségét később, elsősorban a még fiatal Berzsenyi Dániel – akinek a neje Judit unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt – hatására, a klasszikus időmértékes verselés váltotta fel. Költeményei kéziratos másolatokban terjedtek, s így jutottak el a kor irodalmi, művészi nagyságaihoz, Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kis Jánoshoz, Kresznerics Ferenchez és Döbrentei Gáborhoz. E kiválóságok valószínűleg megörültek az újdonságnak, vagyis a női gondolatok és érzelmek megjelenítésének, hamar felismerték, hogy az ifjú "költőnő" nemcsak általános műveltségével, de verselő hajlamával is kitűnik a hölgyek között, felkarolták, és egymással versengve látták el jó tanácsokkal, s más támogatásban is részesítették. "Ne rettegje a kisasszony azt a vádat, hogy amely lány verset ír, nem lehet jó feleség, jó anya, jó asszonya a háznak. Így ítél a közönséges ember mindég. " (Kazinczy Ferenc levele Dukai Takách Judithoz, 1815) A fiatal Dukai leveleiben és verseiben egyaránt gyakran panaszkodik magányosságáról, bizonytalanságáról és alkotói nehézségeiről.
Feldúltad már reggelemet Illatos virágival, Dúld fel, ha tetszik, delemet Gyenge napsugárival. Lesz majd oly hely, hová nem fér Mérgednek dühössége: Egy csendes sírral fel nem ér "Szülei gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra… 1814-ben Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklóssal … meglátogatták. Már ekkor verselgetett Malvina néven, amit később is megtartott költeményeinél. Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni. [3] Berzsenyi Dániel, akinek a neje Judit unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt, dicsérően írt róla Kazinczy Ferenchez 1817. február 27-én kelt levelében…"(Wikipedia") "Az első Helikoni Ünnepre 1817. február 12-én került sor… Berzsenyi így tudósít a helyszínről: "A Helikon épülete theatrum-forma. Az emelet közepén áll az asztal és szék, melyen a' munkák olvastatnak 's declamáltatnak, körülötte pedig mindennémü muzsikusok… A' nézők előtt ismét egy asztal, melyre a beküldött írások rakatnak.
Döbrentei Gábor pedig, aki 1814-ben Wesselényi Miklós társaságában látogatta meg Dukaiékat, Judit egyik versét magával vitte, s leközöltette az Erdélyi Múzeumban. Még az egyébként szigorú Kazinczy is rajongással nyilatkozott róla. A költőnő verseit Malvina néven jegyezte, Berzsenyi pedig tréfásan becézve Dudinak hívta "költőtársát". 1815-ben Festetics György meghívására részt vett a keszthelyi Helikon ünnepségen, amelynek ettől kezdve több éven keresztül állandó résztvevője is volt, s számos irodalmi díjat is elnyert. "Dudi a legvirgoncabb, leglelkesebb társalkodó mindazon asszonyok között, melyeket én valaha esmértem" – írta róla Kazinczynak. 1818-ban a költőnő feleségül ment Geöndötz Ferenchez, s annak felsőpátyi birtokára költözött, ahol minden idejét lefoglalta a gazdaság, a család, s az egymás után születő négy gyermek nevelése. Példás feleség, anya és gazdasszony vált belőle, az irodalom kicsit háttérbe szorult, ritkán írt költeményei az életbe való belenyugvásáról tanúskodnak. Csaknem 12 évi házasság után, 1830-ban Geöndötz Ferenc meghalt, s a még mindig fiatal Judit magára maradt négy gyermekével.