Közéleti affinitását jelzi, hogy több nemzetközi szervezetben képviselte hazánkat, számos egyetem tudományos intézet választotta díszdoktorául. Dolgozott az Országos Atomenergiai Bizottságban, elnöke volt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsnak. Betöltötte a legmagasabb közjogi méltóságot: 1988-tól több, mint egy éven át a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. 75. születésnapján a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki. Straub F. Brunó. Mindezek alapján Straub F. Brunó akadémikus megkapta a Szeged város díszpolgára címet. Kelt: Szegeden, 1990. május 21-én.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem együttműködési szerződése jött létre a "Nagyjaink bronzban" című dombormű-sorozat, amelynek egyik darabja Straub F. Brunót idézi. Straub Ferenc Brunó (1914–1996) biokémikus, akadémikus, politikai munkásságáról is ismert: a rendszerváltás előtt két évig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. Tudományos munkássága: biokémikusként dolgozott, de már 1937-től a Szegedi Egyetemen tanított. 1945-ban egyetemi tanár volt a Biokémiai Tanszéken. Ezt követően egyre magasabb szintű vezetői tisztséget töltött be. Kutatói tevékenysége "az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik". Nevéhez felfedezések is kapcsolódnak (ld. Straub F. Brunó Antikvár könyvek. bővebben a forrás cikkében). Tudományos eredményeiért két alkalommal kapta meg a Kossuth-díjat és egyéb kitüntetésekben is részesült. Politikai tevékenysége során a rendszerváltás előtti utolsó ciklusban párton kívüliként került a Parlamentbe. 1988-ban Németh Károly utódaként választották meg az Elnöki Tanács utolsó elnökévé.
Mindezt egy olyan században vitte véghez, amely nem kivételezett a legkiválóbbakkal sem. " Straub F. Brunó kutatói pályafutását vázolva Dudits Dénes kiemelte, hogy a tudós rendkívüli tehetségét táplálta és támogatta az a környezet, amelyet Szent-Györgyi Albert laboratóriuma biztosított. Tudományos érdeklődése középpontjában a sejtlégzés kémiája, az izomműködés és az enzimek szerkezetének megismerése állt. Nevéhez fűződik a róla elnevezett "sárga enzim", a Straub-diaforáz felfedezése, és ő írta le elsőként az egyik legfontosabb szerkezeti fehérjét, az aktint, amiért méltán kaphatott volna Nobel-díjat. Tudományos eredményeit 1948-ban és 1958-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Brunó Straub F. Brunó (1914-1996) életének meghatározó eseményei Szegedhez kötődnek. Straub f brunó md. A Szegedi Tudományegyetemen tanult, majd 1933-ban Szent-Györgyi Albert munkatársa lett. 1941-től az egyetem magántanára lett. 1945-ben nevezték ki az Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezetőjének, majd 1949-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Tanszékének vezetését bízták rá.
A Magyar Tudományos Akadémiának 1946-ban levelező, majd 1949-ben rendes tagja lesz. Nevéhez fűződik az aktin felfedezése; állati szervezetből sárgaenzimet sikerült előállítania, amelyet a Straub-diaporáznak neveztek. Tudományos tevékenységéért két alkalommal tüntették ki Kossuth-díjjal. Jelentős tudományszervezői és közéleti tevékenysége is. Straub f brunó co. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagjaként fontos szerepet játszott a hazai tudományos élet irányításában. Az ő kezdeményezésére és szerteágazó szervező munkája nyomán jött létre a 60-as évek végén, a 70-es évek elején a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, ahol 1970-től 1978-ig főigazgatóként tevékenykedett. Ez az intézet irányítása alatt a hazai modern biológiai kutatások centruma lett, s a szakterület világszerte elismert műhelye. Iskolateremtő tevékenysége nyomán fiatal kutatók sokasága kapott lehetőséget tehetsége igazolására és külföldi megmérettetésre. Szegedi kapcsolatait erősítette, hogy a város orvostudományi egyeteme 1981-ben Honoris Causa doktorrá avatta.
Források:
Tisztelt Doktor úr! Április 23-án volt egy méheltávolításom, ún. Chrobak műtét, a petevezetékeket is kiszedték, a petefészkek megmaradtak, laparoszkópos műtét volt. A műtétet 3 db myoma és erős, darabos vérzés miatt javasolták. A műtét óta sajnos nagyon nehezen tudok nagy wc-re menni, székrekedésem van, amit útifű maghéjjal és sok rost fogyasztásával, valamint reggel néhány pohár víz megivásával tudtam rendezni, viszont mielőtt végre sikerül wc-re mennem, fájnak, görcsölnek a beleim. Hüvelyfolyás méheltávolítás utah beach. A hasam szinte egész nap fel van puffadva, estére már alig tudok emiatt mozogni olyan kellemetlen és fáj, állandó diszkomfort érzésem van. A műtét után 4 héttel 7 napig volt kevés vérzésem, visszamentem a kezelőorvoshoz, mindent rendben talált, azt mondta valószínűleg menstruáció szerű vérzés, mivel maradhatott bent kevés méhnyálkahártya, a jövőben fog kiderülni hogy ciklikusan van -e ez a vérzés. Jövő héten kell visszamennem kontroll vizsgálatra. Az lenne a kérdésem, hogy normálisak -e még a műtét után ennyi idővel ezek a panaszok?
Magyarországon a petefészekrák az asszonyoknál az 5. leggyakoribb rosszindulatú daganat. A petefészekrák a nők összes rákos megbetegedésének mintegy 4%-át teszi ki, túlnyomó többsége a nők 50-70 év közötti korosztályában fordul elő, de bármely életkorban kifejlődhet. petefészekrák kifejlődésének korai szakában általában tünetmentes, ezért is fordul gyakran elő, hogy a nyirokutakon és a vérpályákon keresztül áttéteket képez a test akár távoli részeibe is. A leggyakoribb rosszindulatú női nemi szervi daganatok. Ebben az estben a kezelés lehetőségei már korlátozottak, és ennek eredménye is meglehetősen szerény. Az időben felismert és műtéti úton eltávolított petefészekrák esetén a prognózis függ a rák szövettani típusától. Címkék: rosszindulatú daganatok, női nemi szervek