Az ukrajnai háború súlyos élelmiszer-ellátási problémákat okoz a világon, ami miatt szűkül a kínálat, és ezen keresztül még drágább lesz a hús, a kenyér Magyarországon is. A drágulást emellett erősítheti a magas magyar infláció és a világrekord gyenge forint is. Az ukrajnai háború kitörése óta tudja a világ, hogy az orosz agresszió miatt veszélybe került a globális élelmiszer-ellátás. Nem alaptalanul, hiszen Ukrajna és Oroszország a világ legfontosabb gabonatermelői, és most egyikük sem tud vagy akar exportálni a háború miatt. Ukrajna területén hadműveletek zajlanak, a kereskedelmi kikötői blokád alatt vannak. Koronavírus meddig fertőz. Félő, hogy rövid távon az ország élelmiszerellátása is összeomolhat. Oroszország pedig tartalékol, és új kereskedelmi utakat keres mezőgazdasági terményeinek, például Kínába. Készlethiány = áremelkedés Mint arról beszámoltunk, a világpiacon már most gabonahiány van, azaz egyre többe kerül a még leköthető gabona. Noha a hősiesen küzdő Ukrajna szinte azonnal kiviteli tilalmat vezetett be a legfontosabb mezőgazdasági exportcikkeire (búza, kukorica, étolaj, műtrágya), illetve ezek jelentős tartalékaira is (2021 nagyon jó aratási év volt ott), az igazán nagy hiány 2023-ban várható, ugyanis az ukrán gazdák idén biztosan kevesebb területen tudnak vetni a háború miatt.
© Kampf et al. 2020 / Journal of Hospital Infection Ha a felületek 30 foknál melegebbek, az rosszul érinti a vírusokat. Ami a hőmérsékletet illeti, érdemes megjegyezni, hogy mindez a külvilágra vonatkozik: ha már bejutott a vírus az emberi testbe, ott már jól érzi magát, amíg – az esetek szerencsés többségében – a láz és az immunrendszer hatástalanná nem teszi. A vírus túlélőképességének felmérése azért fontos, mert a fertőzések nem elhanyagolható része akkor történik, amikor az emberek a szennyezett kezükkel a szemükhöz, szájukhoz, orrukhoz nyúlnak. A kezükre pedig onnan kerülhet a vírus, amit nemrég összefogdostak. Ezért is érdemes felidézni, hogy egy korábbi (a SARS és a MERS járványok okozta riadalom utáni, 2015-ös) brit tanulmány a réz koronavírus-ölő tulajdonságát méltatta. Egy szingapúri kutatás megállapította: nem fertőz a koronavírus 11 nap után - Blikk. Az USA-ban hivatalosan engedélyezik is az "antimikrobiális réz" megjelölést a megfelelő termékeken. Az EU óvatosabb: a réz biocid hatásának felhasználását egyelőre leginkább víztartályokban és csövekben hagyja jóvá.
Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet ( WHO) és különböző virológiai szaklapok már rendelkeznek arra vonatkozó becslésekkel, hogy a különböző felületeken körülbelül mennyi ideig életképes (magyarán fertőzőképes) a koronavírus. Fontos itt kiemelni, hogy ezek a becslések néhány kivételt leszámítva, nem az új típusú koronavírusra (SARS-CoV-2), hanem annak a régebbi három fajtájára (HCoV, SARS, MERS) vonatkoznak. A tudósok többségének álláspontja szerint viszont nem lehet nagy eltérés azzal kapcsolatosan, hogy a koronavírus különböző fajtái bizonyos felületeken meddig maradnak életben. Kihangsúlyozandó, hogy valamennyi típusú koronavírus túlélőképessége a hőmérséklet növekedésével egyre inkább csökken, 30-35 fokon túl akár el is pusztulhat, de nem minden esetben. Értelemszerűen az új koronavírus esetében erre nincs bizonyíték. Az emberi testben ráadásul magasabb hőmérsékleten is túlélhet - különben meg sem tudna betegíteni -, bár a láz megölheti. Az acél, az alumínium, a vas, a fa, a papír, az üveg, a műanyag, szilikon és kerámia tekintetében állnak rendelkezésre a régebbi koronavírus-típusokra megbízhatóbb információk.
Akárcsak a katonatársak, akik, mint mondja, elismerik, amit véghezvitt. Mi is segítjük egymást — mondja a parancsnok Dr. Ruszin Romulusz ezredes, a zászlóalj parancsnoka állítja, Orsós Imre tizedes pontos lenyomata, képe azoknak a katonáknak, akik náluk szolgálnak. — Büszkén valljuk, hogy gyorsreagálású kötelék vagyunk, a zászlóalj egyharmada ejtőernyős. Mondhatom, egy kicsit többnek érezzük magunkat, és ez motiváltságban is megjelenik a katonáknál. Nem véletlen, hogy Imre, egy ilyen esetet látva nem azon gondolkodik, hogy miként tudná kikerülni, hanem hogy miként tud segíteni — ahogy mi is itt élünk, kint a gyakorlótéren, a harcmezőn, egymást segítve — hangsúlyozta a parancsnok. A tizedestől megtudom, hogy annak idején a rendőrséghez készült, ám egészségügyi okok miatt nem vették fel. — Érettségi után elkezdtem egy főiskolát, de rájöttem, hogy a közgazdaságtan nem nekem való, így nem fejeztem be. Logisztikus lettem, amit nagyon szerettem, de jött a válság, és munka nélkül találtam magamat.
Különleges kitüntetésben részesítette dr. Ruszin Romulusz dandártábornokot a Miskolci Egyetem. A Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Titkárság vezetője – a Magyar Honvédség és az egyetem közötti oktatási-kutatási együttműködés, valamint a toborzás fejlesztése érdekében szerzett elévülhetetlen érdemei miatt – az intézmény díszpolgári címét vehette át a napokban megtartott diplomaosztón. A kitüntetéssel kapcsolatos kérdésünkre dr. Ruszin Romulusz dandártábornok elárulta: nagyon meglepte, ám hatalmas megtiszteltetésként érte a hír. Mint fogalmazott: óriási elismerés az, ha egy civil egyetem egy katonát avat díszpolgárrá. Mindez azt jelenti, hogy az intézmény elismeri mindazt a munkát, amit a katonák végeznek – tette hozzá. Az egyetem és a Magyar Honvédség kapcsolatáról Ruszin dandártábornok elmondta: az önkéntes tartalékos rendszer kialakítása során – még az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokaként – személyesen igyekezett ellátogatni azon megyék kormánymegbízottjaihoz, megyei jogú városok vezetőihez, akik az alakulattal kapcsolatban álltak.
A kooperáció különböző formái segítik a katonai értékek konzerválását és a hagyományok örökítését. Az obsitosállománynak ("nyugállományú katonák és honvédségi nyugdíjasok") az ifjúsági és honvédelmi nevelésben is kiemelt szerep jut, ugyanis a katonáknak jelentkezők közel 40 százaléka szülei, nagyszülei nyomdokaiba lépve választja a haza szolgálatának ezen formáját. " A katonai értékek továbbadásán túl az obsitosállományt tömörítő szervezetek tapasztalataikkal, javaslataikkal segítik a csapatok hatékonyabb működését, javaslataikkal és véleményükkel előmozdítják a honvédelmi tárca munkáját" – fogalmazott Ruszin Romulusz. A humánügyekért felelős helyettes államtitkár azt is hozzátette, hogy az obsitosállomány munkája illeszkedik a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban megfogalmazott katonanevelési célokhoz, illetve az obsitos- és veteránállomány képes segíteni a hadsereg és a civil lakosság közötti kapcsolatok erősítését, a katonai erények, hagyományok, a hazafiság és a civil elvárások közti összhang megteremtését.
Aztán beadtam a honvédséghez a jelentkezésemet szerződéses katonának, és így szolgálok Szolnokon 2009 júniusa óta. Jelenleg a zászlóalj 3. gyorsreagálású század, 1. szakasz, 1. rajának lövésze vagyok. A katonaság mindig is érdekelt, folyton kerestem a veszélyt és az adrenalint. Itt mindkettő megvan. A családomhoz egyébként minden hétvégén hazajárok Csányra. Az öcsém ugyan rendőrnek készül, de mondtam neki, hogy gondolkozzon azért a katonai pályán is. — Jellemző a katonáinkra, hogy ők azok, akik megteszik az első lépést ilyen esetben, hiába ott a sok ember — teszi hozzá dr. Ruszin Romulusz ezredes, zászlóaljparancsnok. — S még valami: Imrét bevitték a kórházba, ám nem arra törekedett, hogy miként tudna egészségügyi szabadságon maradni, hanem azt mondta, ha saját felelősségemre is, de elmegyek a munkahelyemre, ami adott esetben a zászlóalj. Meggyőződésem, hogy az ilyen hozzáállás, az ilyen emberek révén jut előre a haza. Hogy mit felelt Orsós tizedes arra kérdésre, hogy ha újra hasonló helyzetbe kerülne, mit tenne: megtudhatja az Új Néplap szerdai számából.
Ám mikor láttuk, hogy még nincsenek ott a tűzoltók a kertes háznál, csak a nagy tömeg, akkor már ő is bólintott, hogy menjek... Orsós Imre nem is gondolkodott sokat, hanem tette, amit a lelkiismerete diktált: miután a nézelődőktől megtudta, hogy a ház tulajának a felesége ugyan már nincs odabent, a férj viszont még az épületben van valahol, azonnal a tettek mezejére lépett, és bement a házba. A családi háznak a garázsa égett, és a tetőre is terjedt már át a tűz. [caption id="" align="alignleft" width="350"] Orsós Imre tizedes a helytállásáért kapott emléktárgyat és díszoklevelet mutatja [/caption] — Odabent hatalmas füst fogadott, így alig láttam valamit. Nehezen kaptam levegőt, ezért kijöttem. Odakint vettem egy nagy lélegzetet, majd visszamentem, és elkezdtem körülnézni bent. Kiabáltam, hogy merre lehet a tulaj, de nem jött semmi válasz. Utána hátramentem, a garázshoz, és akkor láttam, hogy éppen az autót próbálja kihozni. Odamentem hozzá, mondván, itt nem maradhat. Látszott, hogy káosz és pánik uralkodik rajta, és akkor kihoztam az utcára.
A vezérőrnagy úgy fogalmazott: Furkó Kálmán "egy ikon, egy példa" volt, ő teremtette meg a magyar katonai közelharc alapjait. A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison augusztus 28-29-én tartandó repülőnap programjairól bővebben lehet tájékozódni a oldalon – hangzott el a műsorban. A teljes beszélgetés ide kattintva tekinthető meg. Forrás:
Jelölti meghallgatásán Ruszin-Szendi Romulusz több kérdést kapott a bizottságtól. Ezekre válaszolva megerősítette, hogy távozik posztjáról a jelenlegi parancsokhelyettes is. Közölte: Böröndi Gábornak külföldi diplomáciai beosztást ajánlott, aki azt elfogadta. Hozzátette, ha a honvédelmi miniszter támogatja, parancsnokhelyettese Sándor Zsolt lehet, aki jelenleg a Magyar Honvédség Tartalékképző és Támogató Parancsnokságának vezetője. Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke egyebek mellett a létszám feltöltésének erősítéséről, továbbá katonai példaképéről kérdezte a jelöltet. Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: a létszám évről évre növekszik, de ezzel együtt szeretnék a toborzást új alapokra helyezni. Példaképei között megnevezte: Zrínyi Miklós költő és hadvezért, az első magyar katonai stratégát; vitéz Bertalan Árpádot, az első ejtőernyős zászlóalj parancsnokát; a külföldiek közül pedig George S. Patton tábornokot, akinek fő vezetési elve az volt: " annyit kérj a beosztottól, amit te is végre tudsz hajtani " – idézte Ruszin-Szendi Romulusz.