".... " Itt nem írja elő a bejelentési kötelezettség elmulasztásának joghatását. A többivel teljesen egyetértek! 2017. 12:57 Itt a szabály: 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 2. § (1) Az adó alanya - a (2)-(4), illetve a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. Ha ez év első félévében eladtam az autómat, az első féléves teljesítmény vagy.... törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. (4) Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Az a gond, hogy az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül nem jelentetted be az átruházást, ezért az új évben is te minősülsz adóalanynak. És - szerintem - nem hivatkozhatsz arra, hogy csak január végére kaptál időpontot az okmányirodába, mert azért van a kockás papír, a toll, a boríték, a posta, meg a tértivevény, hogy használatukkal elegánsan megkerüld velük a közigazgatás ügyfélfogadási rendjének hiányosságait.
Vagyis ha már január 2-án eladod, akkor is ki kell fizetned az egész évre. Az, hogy két csekk jön, semmit nem jelent. Egy egész évre kivetett adót fizetsz két részletben. Nincs rá lehetőséged, hogy "ráterheld" a vevőre az adót. Ki kell fizetned és kész, akkor is, ha nem tetszik. De légy nyugodt, a vevő sem járt jobban. Ő is feleslegesen fog kifizetni jó pár hónapot, mikor majd eladja. Ha viszont most vennél egy autót, akkor jól járnál: decemberig az előző tulaj fizetné rá az adót, miközben te vígan furikázol vele. 13:12 Hasznos számodra ez a válasz? 6/9 anonim válasza: 0% Szia. Én pont ezzel a témával foglalkozom, adós vagyok. Az eladás után a az adás-vételi szerződéssel az Illetékes Okmányirodát fel kellett volna keresned, és bejelenteni a eladás tényét. Ezzel védve vagy (kötelességed is)a vevőnek pedig kötelessége 15 napon belül a nevére irattatni a gépjárművet. Gépjárműadó eladás után. Ha ezt abban az évben elmulasztottad az adásvétel időpontjában, buktad az évet. De még mindig megteheted, hogy nem legyen ebből további hátrányod.
Ezért foglaltam időpontot. Igen, a levélről, e-mailről nem tudtam, ezért viszont nem érzem magam hülyének. Pacsi! drbjozsef 2017. 15:59 Vadsuhanc, Az eladas nincs kihatassal az adokotelezettsegre. Eladas elott is kell fizetni utana adot, az eladas utan is. A kotelezett szemelye valtozik az elott levo pontok alapjan (kov. ev jan1-tol), de maga az adokotelezettseg nem. Ha leadod a bontoba az autot, na az valtoztat az adokotelezettsegen. 2017. 15:49 Az eladás szerintem... se nem adóalany körülmény változás se nem a járműben beállt változás... és ezért nem játszik. Pláne!, hogy a tulajdonjog változásra van spéci szabály. A spéci szabály pedig mindig erősebb az általánosnál. 2017. Gépjárműadó eladás utah.edu. 13:04 Tisztelt gerbera317 Az általam idézett törvényhely miért nem állja meg a helyét? "... "Ugyanezen törvény 4. §. (1) bekezdése pedig azt írja, hogy:... " Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.
Figyelt kérdés Iden eladtuk a kocsit kififzeti a kocsi adot? 1/8 anonim válasza: 68% Aki kapja róla a levelet. 2021. márc. 15. 07:02 Hasznos számodra ez a válasz? 2/8 anonim válasza: 100% Úgy tudom, hogy az, akinek a tulajdonában volt január elsején. 07:24 Hasznos számodra ez a válasz? 3/8 anonim válasza: Ha kereskedőnek adtad el, ő kivonhatja a forgalomból az eladásig. Én októberben vettem egy használt autót, és kellett gépjáműadót fizetnem rá az év hátralevő részére, mert a kereskedő kivonta a forgalomból, és nem fizetett rá adót, amíg nála volt. 07:43 Hasznos számodra ez a válasz? 4/8 anonim válasza: 2021. 09:21 Hasznos számodra ez a válasz? 5/8 anonim válasza: 0% "Fontos tudnivaló, hogy a gépjárműadó első részletének befizetésére a fizetési határidő az eddigi március 15. Gépjárműadó eladás utah state. helyett április 15. lesz. A második részletet szeptember 15-ig kell befizetni a gépjárműadó-bevételi NAV-számlára. " Mivel a befizetés határideje - ami a te tulajdonod idejére esett - az tavaly szeptemberben volt, te már azt befizetted.
Mivel jelentősen egyszerűsödnek a Családi Otthonteremtési Kedvezményhez (CSOK) jutás feltételei 2018-ban, egyre több társasház épül, illetve közös tulajdonú épületeket alakítanak társasházzá. Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre akkor lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki. Az alapító okirat akkor lesz jó, ha egyrészt mindenben megfelel a jogszabályi követelményeknek (Pl. : tartalmazza a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját stb. ), illetve a benne foglalt rendelkezések kiállják az idő próbáját. Ez azért fontos, mert az Alapító Okirat módosítása rendkívül nehéz feladat. Az alapításhoz, a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. A társasházi alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy kamarai jogtanácsos, illetve ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Társasház jog Ügyvédi Irodánk vállalja társasházakkal kapcsolatos eljárások lebonyolítását, társasházi ügyek képviseletét. Társasházi eljárásokkal kapcsolatban az alábbi ügyvédi munkadíjak merülnek fel: Alapító okirat készítése: minimum 150. 000 Ft + ÁFA; minimum 250. 000 Ft + ÁFA 3-5 albetét esetén; minimum 300. 000 Ft + ÁFA 6-10 albetét esetén; minimum 350. 000 Ft + ÁFA 11-20 albetét esetén; Szervezeti és működési szabályzat elkészítése: 120. 000, -Ft + ÁFA – 280. 000, -Ft + ÁFA Bármely olyan ingatlanon, ahol több műszakilag elkülönült, önálló ingatlanegység van, legyen az lakás vagy nem lakás célú ingatlanrész, az adott ingatlan társasházzá alakításának számos előnye van. Az ilyen ingatlanok társasházzá alakítása az esetek nagy részében nem igényel különösebb erőfeszítést, sem anyagi áldozatot, ezen lehetőség mégis gyakorta kihasználatlan marad. Sokan nem tudják, hogy egy adott ingatlan társasházzá alakításának nem előfeltétele, hogy a külön tulajdonba kerülő ingatlanrészek fizikailag egy épületet képezzenek.
Összegezve a Kúria nyomatékosította, hogy nincs akadálya annak, hogy a tulajdonostársak az alapító okiratba a 9. § szerinti tartalmi elemeket meghaladó rendelkezéseket is felvegyenek. Amennyiben azonban valamely kérdést a tulajdonostársak az alapító okirat keretei között, megállapodással rendeztek, abban a kérdésben módosítás is csak a kötelmi jog szabályai szerint: valamennyi fél egybehangzó akaratnyilatkozatával vagy bírósági szerződésmódosítás útján lehetséges. Mindezek alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 20. 026/2019. ) a Kúriai Döntések 2020/6. számában 178. szám alatt jelent meg. Releváns jogszabályhely: 2003. évi CXXXIII. törvény 9. § a)-e) pont, 26. § (2) bekezdés, 28. §, 42. § (1) bekezdés, 63. § (2) bekezdés. Kapcsolódó cikkek 2020. augusztus 7. Sajtótermék-e a blog? A blog – közéleti téma esetén is – elsősorban magánkommunikációs csatornának minősül, ezért a sajtóra vonatkozó szabályok hatálya alá csak kivételesen, a sajtótermék fogalmára vonatkozó törvényi feltételek maradéktalan és kétségtelen teljesülése esetén eshet – a Kúria eseti döntése.
Társasház, alapító okirat, SZMSZ A Társasház által elkészíttetett, és mint tulajdonostársnak, Önkormányzatunk részére elküldött alapító okiratok, szervezeti és működési szabályzatok, valamint házirendek véleményezése és aláírásra előkészítése. AZ ÜGYINTÉZÉS FOLYAMATA A megküldött alapító okiratok, szervezeti és működési szabályzatok, valamint házirendek véleményezése után előkészítés aláírásra. SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK, OKMÁNYOK alapító okirat SZMSZ házirendek DÍJAK, BEFIZETÉSEK —
Az ilyen helyiség külön tulajdonba csak akkor kerülhet, ha abból önálló – az építésügyi szabályoknak is megfelelő – nem lakás célú helyiséget alakítottak ki. Társasház alapításának esetei – Alapító okirat készítéséhez: A tulajdonostársak meglévő, osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant alakítanak társasházzá. A Ptk. 149§ (3) bekezdése és a Tt. 8 §. (1) bekezdése értelmében bármely tulajdonostárs kérelmére a Bíróság elrendelheti a Társasháztulajdonná alakítást. Ekkor az alapító okirat a bíróság ítélete alapján készül el. Az ingatlan tulajdonosa mint egyszemélyi alapító hozza létre a társasháztulajdont. ( Erre meglévő épület esetén jellemzően az önkormányzati és állami tulajdon elkülönülésekor kerül sor. ) Felépítendő területre alapítják a társasháztulajdont. Erre a földrészlet egyszemélyi tulajdonosának, vagy több tulajdonos esetén a földrészlet tulajdonostársainak egyaránt lehetőségük van. Építőközösség vagy a vállalkozó által társasházként történő eladás céljára már felépített épület esetén is alapítható társasház.
Az alapító okirat olyan adatokat kell tartalmaznia amiből egyértelműen kiderül a társasháztulajdon létrehozására vonatkozó, egybehangzó szándék, továbbá az okiratban fel kell tüntetni a tulajdonostársak közösségének megnevezését, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt. A közösség megnevezésének azért van jelentősége mert -mint nem önálló jogi személy – a közösség a Társasházi törvény rendelkezései értelmében az általa viselt közös név alatt gyakorolhatja a közös tulajdonnal kapcsolatos jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A Társasháztulajdonnak két, egymással szorosan összefüggő egymástól el nem választható része van ezeket részletezni kell az alapító okirat elkészítésekor: Tulajdonostárs külön tulajdonában álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség és annak alapterülete (m2-e) arányában a közös tulajdonú épületrészekből és a telekből és a telekből őt megillető tulajdoni hányad. A Társasházban a tulajdonostárs tehát e két tulajdoni illetőségnek az önálló tulajdonosa, ezek egymástól függetlenül nem ruházhatók át, mert ezekre együttesen terjed ki a tulajdonjog.
a közüzemi díjakat közösen fizetik a lakók. Sok társasházban még közös a mérőóra, és aztán arányosan osztják meg a költségeket. A törvény részletesebb felsorolást is tartalmaz a kötelező szmsz elemek körére is, amit mindenféleképpen meg kell határozni, vagyis nem hiányozhat az szmsz-ből. A különböző tárgykörökben az összehívott közgyűléseken alkalmazott szavazások során, a szavazás rendjéről, a szavazatok és szavazati arányok mértékéről is rendelkezik a jogszabály, mikor elegendő a kétharmados szavazati arány. A közgyűlés t évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, és a tulajdon felének képviseltetnie kell magát rajta ahhoz, hogy határozatképes legyen a jogszabálynak megfelelően. Egy társasház fontos része, a lépcsőházba kifüggesztett házirend. A házirend, aminek minden lakó köteles megfelelni, mert ebben van meghatározva, hogy hánytól hány óráig lehet zajjal járó tevékenységet folytatni, vagy a helyiséghasználati rend, illetve az, hogy a lépcsőházban tilos dohányozni. 2011. januárjától már lehetőség van arra, hogy a közös költség hátralékkal rendelkező tulajdonos lakására jelzálog legyen bejegyezve a földhivatal nyilvántartásába, ha már három hónapja nem fizeti azt.