Az egyetlen szoftver amire szükséged van a rádiók lejátszásához az a kedvenc böngésződ. Mivel e böngészők is változnak így folyamatosan teszteljük, hogy a rádiós adások tökéletes élvezetet nyújtanak-e az egyes böngészőkben. Így választhatod az Android gyári böngészőt, Opera classicot, mobil és asztali Chrome-ot vagy Firefoxot az adások hallgatására. Oldalunk törekedik a böngésző független megjelenítésére és használatára. Miért ajánljuk, hogy rádiózz online Szinte csak előnyei vannak a rádióadások FM helyetti online hallgatásának. Az adások minősége kíváló és állandó, ellenben az FM rádiókkal, amik nagyban függnek a körzettől, domborzattól és az egyéb változóktól. Internet eléréstől függően a világ bármely pontjáról hallgathatók, valamint frekvenciákon való kereséstől mentesen egy kattintással már hallgathatjuk is őket. Az online rádiózásnak nem csak előnyei vannak. Például előfordulhat, hogy az adás akad. Kossuth Rádió adóhálózata (URH-FM) - a Magyar Rádió első számú csatornája - hír- és szórakoztató rádió. Ezt a nagy hallgatói létszám okozhatja, mely a rádiós szerver túlterheléséhez vezethet.
A "Legutóbbi" opció felsorolja az utolsó 50 hallott FM rádióállomást, így bármikor visszatérhetsz ide, és láthatod, mit hallgattál korábban. Hallgatható magyar rádióállomások: Mária Rádió, Bajai Rádió, Aqua Radio, Csaba Rádió, Argentine Tango Radio, MegaDance Rádió, Laza Rádió - Mulatos Channel, Magyar Rádió Zrt. - Dankó Rádió, 89. 5 Music FM, Rádió 1, Magyar Rádió Zrt. - Petőfi Rádió, Klub Rádió, 90. 9 Jazzy, Magyar Rádió Zrt. - Kossuth Rádió, Callisto Radio, Magyar Rádió Zrt. Kossuth rádió online élő. - Bartók Rádió, Cool FM Budapest, RockFM 95. 8, CEU Medieval Radio, Lánchíd Rádió, Mix Radio 2, Rise FM, Dance Wave!, radiOzora Trance, Tilos Rádió, Trend FM, Poptarisznya, Magyar Katolikus Rádió, SunshineFM, ClassFM, InfoRádió, Hit Rádió, Picur Radio, Magyar Rádió Zrt. - Duna World Rádió, radiOzora - Chill, Magyar Rádió Zrt. - Parlamenti Adások, Radio Q, Civil Radio, Eper FM, Radio Inside, Radio Smile 89. 9, Magyar Rádió Zrt.
Az adatok frissítése 3 percenként történik, ezért az oldalon található információk nem valós idejűek.
Az irodalom nem csupám művészet, nem csupán szórakozás. Az irodalom olykor kihívás. Gondoljunk csak Roberto Bolaño 2666 című regényére, aztán ott van Alexandr Szolzsenyicin és A GULAG-szigetvilág, James Joyce és az Ulysses, Thomas Pynchon és a Súlyszivárvány, melyek nem csupán a világirodalom legambiciózusabb, féltégla nagyságú remekművei, de olyan kihívások, melyek teljesítése valódi eseményt jelenthet az olvasó ember életében. Az egyik utolsó olyan munka pedig, melyet az irodalomkritika is a legnagyobb kihívások közt tart számon, épp ma ünnepli születésének 25. Vásárlás: Végtelen tréfa (2018). évfordulóját. David Foster Wallace neve Magyarországon annak ellenére csengett hosszú ideig ismeretlenül, hogy ez a zaklatott életű, és végül öngyilkosságba menekülő zseni megírta a 90-es évek legnagyszabásúbb művét. Végül a regény két évvel ezelőtt eljutott hozzánk is, és ha lehet ilyet mondani, soha jobbkor. Ami ugyanis a gigászi művet a 90-es években aktualitássá tette a tengerentúlon, az nálunk még mindig tart, így aztán, ha valamikor igazán elevenünkbe vághat ez az ezer oldal fölé rúgó szörnyeteg, akkor az épp ma van.
Viszont minél többet beszélek róla, annál biztosabb vagyok benne, hogy hülyét csinálok magamból, mint amikor troll-kommentre válaszolok őszinte komolysággal. Igazi nukleáris töltet. Emiatt aztán feltétel nélkül ajánlható azoknak, akik azt hazudják, hogy végigolvasták az Ulysses- t meg a Súlyszivárvány -t, ezzel is lehet nagyokat villogni, de emellett jól szórakozni is, ha éppen olyanunk van. De őszintén? Ne azért olvassuk, mert könyvet akarunk olvasni. David wallace végtelen tréfa trefa letak. Hanem azért, mert be akarjuk járni Wallace elméjét, elidőzni ott, megcsodálni az architektúrát, aztán a popcornt a szőnyegre szórni, esetleg a vécé falának dőlve részegen aludni, hogy aztán a mozipénztáros dobjon ki. Menjünk be, érezzük jól magunkat. Hiszen tréfa ez, végtelen tréfa. Remekmű, ha remekműnek akarjuk látni, de ha mégsem, kevesebbnek amúgy sem engedi láttatni magát. Hozzászólások hozzászólás [ fbdbh további írásai]
Az anonim függőkről szóló részek azért is lettek különösen erősek, mert DFW maga is hosszú évekig antidepresszánsokon élt, több elvonót megjárt, érződött a szövegen, hogy olyan tapasztalatokról ír, amelyeket a saját szemével látott, így a könyv vonatkozó fejezetei simán elmennek egy alapos szépirodalmi szociográfiának is. A rehabról szóló részek között talán azok a legerősebbek, amikor a krokodiloknak nevezett, évtizedek óta tisztán élő alkesz papák oltják/okosítják az anyagozással épp csak leálló csikó narkósokat. (A cikk elején is egy ilyen krokodil történetéből vett idézet olvasható. David wallace végtelen tréfa trefa zliv. ) David Foster Wallace Fotó: Facebook / David Foster Wallace A könyv másik nagy csemegéje az Incandenza-család ábrázolása és fokozatosan kibomló tragédiája, amelyben a nagyapa életútjából levezetve válik érthetővé, hogy a legkisebb, tehetséges teniszező fiú miért szív stikában az akadémia alagsorában, a legidősebb bátyjával folytatott, a család elhallgatott történetét feldolgozó telefonbeszélgetései pedig nálam abszolút a regény érzelmi csúcspontjainak számítanak.
Világirodalmi krónikák sorozatunk 27. epizódjában a Végtelen tréfa. David Foster Wallace: Végtelen tréfa Irodalom és filozófia határán Wallace tanárcsaládba született 1962-ben, apja filozófiát, anyja irodalmat oktatott, számára azonban az olvasás csupán melléktevékenység volt, a fiatal fiú ugyanis hatalmas termete miatt leginkább a sportokban tűnt ki. Amerikai futballozott, aztán áttért a teniszre, melyben egy időben még országszerte jegyzet sportolónak is számított, hogy aztán végül angol irodalom és filozófia szakon diplomázzon 1985-ben summa cum laude. Wallace ekkoriban már folyamatosan tanulmányozta a klasszikus és a modern filozófiai irányzatokat, és azokat igyekezett mintegy rávetíteni az őt körülvevő társadalom működőképességére. Világirodalmi krónikák 27. – David Foster Wallace: Végtelen tréfa - Ectopolis Magazin. Bár első regénye 1987-ben jelent meg, és korrekt kritikákat kapott többek közt a New York Times -ban, és hozott is némi ismertséget a számára, Wallace közben már egy jóval nagyszabásúbb munkán dolgozott a szabadidejében, mely azonban még épp csak kezdett alakot ölteni.
Descripción editorial "A Végtelen tréfa az X generáció Ulyssesévé vált. Wallace gigantikus opuszát olvasni olyan, mintha nyakig merülnénk a kilencvenes évek sajtburgerszagú, MTV-fixált, hedonista univerzumában, és fejest ugranánk egy saját diszkomfortzónájában ragadt, megszállott és néha követhetetlenül gyorsan szerváló író zavarosan örvénylő agyába. " – Könyvesblog David Foster Wallace-t "nemzedéke legjobb elméjé"-nek tartotta A. O. David Foster Wallace: Végtelen tréfa - ekultura.hu. Scott, a The New York Times vezető filmkritikusa. A szerző "hipszterbibliává kanonizálódott" főműve, a Végtelen tréfa a jövőben játszódik, amikor Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok egy ONAN (Organizált és Neutralizált Amerikai Nemzetek) nevű szuperállammá olvad össze. A regény szereplői egy teniszakadémia növendékei és egy drog- és alkoholrehabilitációs átmeneti otthon bentlakói, valamint québeci szeparatisták egy csoportja, akiket egy cél vezérel: megtalálni a Szórakoztatásnak, annak a filmnek a mesterkópiáját, ami, ha az ember egyszer is megnézte, nem hagyja, hogy utána bármi mást csináljon.
Van itt alig érthető szleng és széthulló beszéd; a legirodalmibb leírások; a lehető legplasztikusabbak; a legviccesebbek; na meg olyanok, amik annyi (gyakran indokolatlan) ismeretlen szót tartalmaznak, hogy alig vagy egyáltalán nem értjük meg őket az első olvasás során. Ezért persze le a kalappal a fordító páros (Sipos Balázs és Kemény Lili) előtt spoiler, nagyszerű és hihetetlenül nehéz munkát végeztek! Valószínűleg David Foster Wallace alkotása, a Végtelen tréfa volt a legnehezebb és legtöbb befektetett energiát igénylő könyv, amihez szerencsém volt (egyedül a Súlyszivárvány veszi fel vele a versenyt, ami bár pár száz oldallal rövidebb, de cserébe még követhetetlenebb és jóval több információt és mellékszálat tartalmazó). Végigszenvedtem többszáz oldalt, hogy végigélvezhessek pár száz másikat, hogy a végén leszívott aggyal, szellemileg "összeverve" itt álljak, és azt kérdezzem (pillanatnyilag megválaszolhatatlanul): ez végülis egy jó tréfa volt?