Én majd őrzöm a látszatot. Szilágyi Domokos: Helyünk a világban Kell, hogy a napnak sugara legyen, sugaras legyen, mint az értelem, kell, hogy húzzon a föld, a súly-szívű, de súlyos szívvel hozzá lenni hű, súlyos napokat egymás tetején egyensúlyozni - szemünkön a fény -; ez a harmónia, a keresett s találni vágyott, csörgő vizeket zengővé szelídítő, orvosa lelkünknek, hogy a béke otthona lehessen - Tűzben született a Föld, s kínlódott, míg meglelte kijelölt helyét a nyugodt gravitáció törvénye szerint. - Egy élet s halál van, s csak így jó élni - amíg meghalni jó - megkeresni helyünket a világban. A szíved: nagy, örök titok, és ajtaját ki nem nyitod. A lelked mélye: rejtelem, és nem engeded sejtenem, mi zajlik benne szüntelen. De ha szemed reám nyitod: nincs rejtelem, és nincs titok. Szilágyi Domokos:CIRCUMDEDERUNT Körülvettenek engem az élet ördögei, árnyai, hús-vér árnyak, közöttük csak pokolra szállani lehet. Megszokható. Hisz évezrede megunt következetességgel ott az igazi circumdederunt.
Dinnye Zöld istállóban fekete lovak piros szénát esznek, Máris fel lesz darabolva, Tiéd lesz a legszebb! /RANKA – saját vers/ Szilágyi Domokos: Táncol a sárga Táncol a sárga, nyekereg a kék, brummog a barna, megered az ég. Vicsorog a rozsdás, lobog a piros, fenyeget a fekete, kikap, aki rossz. Színek Kék ég alatt zöld a fű, Látod, milyen gyönyörű? Sárga nap és fehér felhő, Virágzik már kint a mező. A pipacs piros, az ibolya lila, Fekete-fehér a gólya fia. Őzgidának háta barna, Lám a világ tira-tarka. Bartos Erika: Szivárvány Piros szín van legfelül, Narancssárga mellé ül. Sárga fénylik alatta, zöld a sárgát támasztja. Kék folytatja most a sort, Lila csík még úgysem volt. Ibolya fut legalul, Hét szín együtt domborul. Kitalálod, mi lehet? Szivárvány a domb felett! Devecsery László: Színek Hegyre ült fel most a kék, majdnem olyan, mint az ég. Levelekbe szállt a zöld, telehinti a mezőt; piros, kék, meg sárga: mezők virágára. Színek, színek mindenütt, nézd a barna, kicsi sünt! Rőt a róka, s hosszú farka, egész világ tarkabarka.
A versek szuggesztív ritmikája és rímelése mellett talán a tragédiákon is átfénylő, apró vázlatokban felvillanó kamaszos hit és humorérzék a kötet legvonzóbb jellegzetessége. Szerelmek tánca 1965 A lázadás kezdete: a kötet versei a tudatos lét, a gondolkodás kínja jegyében fogantak, ahol az eszmény és a hétköznapi valóság rutinja feszül egymásnak. Ez a Számvetés az örök elégedetlenséget sugallja, amelyből talán csak a jobb életben való hit, a természet (Hegyek, fák, füvek), a zene (Mozart, Honegger) és a szerelem szabadsága (Ünnepek) jelenthet kiutat és némi nyugalmat az emberi állapot gyötrő nyugtalanságában (Kis szerelmes himnuszok). A hatalmas ívű Bartók Amerikában nagyívű, sokszólamú szintézise ezeket a lehetőségeket foglalja össze. Garabonciás 1967 A kételyek kora. A versek szerkezete lassanként kezd átalakulni, többértelműbbé válni: a polifón, zenei ihletésű kompozíciók ellenpontozó szerkezetében kétely és bizonyosság váltogatja egymást, ám a versegész érzelmi egysége mindvégig megmarad.
Közben elkeserítő kép alakul ki bennünk az úgynevezett civilizációról, a tehetősebb osztályok ösztönöket kiélő, kicsapongó és szabados életviteléről, az elvben polgári és katolikus alapértékeken alapuló domosztrojról, azaz az elvártan csendes, béketűrő és dolgos feleséget megalázható, verhető, kizárólag gyermekszülésre és a férj kiszolgálására hivatott birtoktárgyként felfogó erénykódexről. (Még félelmetesebb felismerni, hogy Tolsztoj gondolatai mennyire aktuálisak még ma is. ) Nem csoda, hogy a művet kimondottan ellenségesen fogadta, voltaképp 1899-es megjelenése után rögtön be is tiltotta a cenzúra, a Kreutzer-szonáta másolatok formájában mégis széles körben terjedt. Ám még ennél is mostohább sors jutott az elbeszélésre adott válasznak, Szofja Tolsztaja Ki a bűnös? Könyv: Szofja Tolsztaja, Lev Tolsztoj: Kreutzer-szonáta / Ki a bűnös?. című kisregényének, melynek megjelentetésére csupán a megírás után száz évvel kerülhetett sor. Tolsztaja vádirata voltaképp didaktikus, majdhogynem kioktató, ősfeminista propaganda, ami ma már kissé idejétmúltnak tűnhet, ám furcsamód nem a nők társadalmi helyzetét elemző passzusok, a militánsnak még határozott rosszindulattal sem nevezhető állásfoglalás, hanem a női szerelmet tisztán spirituális, poétikus érzületként feltüntető, naivan idealista megközelítés miatt.
Az efféle, látszólag másodkézből való mesélés hagyománya már Tolsztoj idejében sem volt új keletű, hiszen anekdotázásra emlékeztető novellákkal és elbeszélésekkel többek között Mark Twain is próbálkozott a Csendes-óceán túlpartján, a romantikus irodalmi kánonon belül pedig a legjelentősebb művek közül, amelyek ezt a megoldást alkalmazzák, mindenekelőtt Emily Brontë híres regénye, az Üvöltő szelek említhető. A sorsszerű szerelmi gyilkosságok központba állításának tradíciója ugyanakkor még régebbről eredeztethető: a legeklatánsabb példák közül egyértelműen kiemelkedik Shakespeare Othelló ja. Könyv: Tolsztoj - Tolsztoj összes regényei és elbeszélései - A Kreutzer szonáta. Tolsztoj így biztos alapokra helyezhette saját művészetét, amely ebben az elbeszélésben mégis egyértelműen túllép elődein. Ami leginkább kivételessé teszi a Kreutzer-szonátá t, az a kisregény lélektani hitelessége és általában a pszichológia és a bölcselet robbanó erejű elegyének megalkotása. A "hős", jobban mondva a társadalom és a bíróság által felmentett Pozdnisev éppoly hévvel kel ki az általánosan elfogadott "állati" szexualitás, mint felesége feltételezett hűtlensége ellen, a kulcselem mégis a zene, vagyis egy konkrét zenemű érzelmi hatásának bemutatása, ami már a korszerű lélekelemzés bizonyos következtetéseit előlegezi meg, és nagyban hozzájárul az – itt persze ismert – elkövető profiljának megalkotásához, a konkrét gyilkosság közvetlen kiváltó okainak megértéséhez.
Lev Tolsztoj: Kreutzer szonáta (Európa Könyvkiadó, 1973) - Kisregények és elbeszélések Fordító Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1973 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 464 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 14 cm ISBN: Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "Képzeleténél nem ismerek démonibbat, merészebbet, láttatóbbat. Nem az a képzelet ez, mely csillagról csillagra csapong, s elmeséli, milyenek lehetnek a nem létező lények és tájak. Mindez olcsó játék. Itt repül, a földön, a lehetőségek korlátai között. Ihlete a pontosság, varázsa az emberesség. Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Kreutzer-szonáta. Milliárd és milliárd eshetőség közül mindig kitalálja, hogy valaki az adott helyzetben mit mond, hogy mozog, miként cselekszik. Megálmodja a valóságot, melyet nem lehet másolni, egy új valóságot alkot... " Tartalom Három halál (Szőllősy Klára) 5 Családi boldogság (Szőllősy Klára) 19 Politikuska (Szőllősy Klára) 101 Holsztomer (Szőllősy Klára) 161 Mennyi föld kell az embernek?
Galamb Zoltán - 2012. november 1. Beethoven: Kreutzer szonáta Ludwig van Beethoven: Kreutzer szonáta op. 47 No. 9 Szabadi Vilmos Gulyás Márta 1. Adagio sostenuto-Presto: 0:10 2: Andante... < Előző Következő >
A sorsszerű szerelmi gyilkosságok központba állításának tradíciója ugyanakkor még régebbről eredeztethető: a legeklatánsabb példák közül egyértelműen kiemelkedik Shakespeare Othelló ja. Tolsztoj így biztos alapokra helyezhette saját művészetét, amely ebben az elbeszélésben mégis egyértelműen túllép elődein. Ami leginkább kivételessé teszi a Kreutzer-szonátá t, az a kisregény lélektani hitelessége és általában a pszichológia és a bölcselet robbanó erejű elegyének megalkotása. A "hős", jobban mondva a társadalom és a bíróság által felmentett Pozdnisev éppoly hévvel kel ki az általánosan elfogadott "állati" szexualitás, mint felesége feltételezett hűtlensége ellen, a kulcselem mégis a zene, vagyis egy konkrét zenemű érzelmi hatásának bemutatása, ami már a korszerű lélekelemzés bizonyos következtetéseit előlegezi meg, és nagyban hozzájárul az – itt persze ismert – elkövető profiljának megalkotásához, a konkrét gyilkosság közvetlen kiváltó okainak megértéséhez. Közben elkeserítő kép alakul ki bennünk az úgynevezett civilizációról, a tehetősebb osztályok ösztönöket kiélő, kicsapongó és szabados életviteléről, az elvben polgári és katolikus alapértékeken alapuló domosztrojról, azaz az elvártan csendes, béketűrő és dolgos feleséget megalázható, verhető, kizárólag gyermekszülésre és a férj kiszolgálására hivatott birtoktárgyként felfogó erénykódexről.