Az otthoni munkavégzés során történt baleset jogi megítéléséről bővebben olvashat a következő linkre kattintva: Home office vagy távmunka? Munkahelyi baleset táppénz. A súlyos munkabaleset fogalma Súlyos az a munkabaleset például, amely a sérült vagy magzata halálát, valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését okozott, illetve a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. A munkáltató mentesülése a felelősség alól A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül azonban a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult (munkavállaló) elháríthatatlan magatartása okozta.
A társadalombiztosítási ellátások szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló is vétkes volt-e a balesetben, az ellátásokat minden esetben megkapja - számol be a Napi Gazdaság. A Munka törvénykönyvén alapuló munkáltatói kártérítési felelősségnél viszont már figyelembe kell venni, hogy maga a sérült közrejátszott-e a baleset bekövetkezésében vagy sem. Munkahelyi baleset: kit terhel a kártérítés fizetése?- HR Portál. A kártérítés azt jelenti, hogy olyan anyagi helyzetbe kell hozni a sérültet, mintha a baleset be sem következett volna. Amennyiben rokkantnyugdíjas lesz, akkor járadékot kell részére megállapítani, aminek az összege azonos lesz a becsült jövedelmével, fizetésével. Ha olyan súlyos sérülést szenvedett, ami az életvitelét jelentősen megnehezíti, akkor úgynevezett nem vagyoni kártérítésre is igényt tarthat. A tartósan sérült munkavállaló tehát két forrásból kap kompenzációt: a társadalombiztosítástól és a munkaadótól. A kettő együtt hozza őt olyan anyagi helyzetbe, mint amilyenben akkor élne, ha a korábbi egészségi állapotának megfelelő módon tudna dolgozni.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. ) 55. paragrafusának (1) bekezdése értelmében baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. A baleseti táppénz tehát akár passzív jogon is megállapítható, és – ellentétben a táppénzzel – a biztosítási jogviszony megszűnése után is folyósítható. Ebből következően a tavaly üzemi balesetet szenvedett nyugdíjas munkavállaló – ebből eredő keresőképtelensége esetén – továbbra is jogosult baleseti táppénzre. Annál is inkább, mivel a baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – egy éven keresztül jár azzal, hogy a folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, milyen baleseti egészségügyi ellátáshoz juthatnak hozzá kedvezményesen a nem biztosított nyugdíjas munkavállalók. A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A megyei közigazgatási hivatalokból jönnek létre januártól az új kormányhivatalok, az ügyfélbarát közigazgatás részeként rövidítik az ügyintézési határidőket és gyorsabbá válhat az ügyintézés is. Szeptember 1-jétől a regionális államigazgatási hivatalok helyett megkezdték működésüket a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok, 2011. január 1-jétől pedig ezek jogutódaiként létrejönnek a megyei kormányhivatalok, amelyeket kormánymegbízottak vezetnek majd. A nemrégiben elfogadott törvény szerint a kormányhivatalok a kabinet általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, székhelyük a megyeszékhelyeken lesz, a fővárosban és Pest megyében Budapesten. A fővárosi, megyei kormányhivatalok felett a jelenlegi minisztériumok gyakorolják a szakmai irányítást, a szervezeti-funkcionális irányítás pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz fog tartozni.
Sőt! Az ügyintézési határidőt túllépő hatóságot keményen szankcionálja a törvény, hiszen csúszás esetén visszafizetteti a hatósággal az ügyfél részére a lerótt eljárási díjnak megfelelő összeget. Az új törvény minden követ megmozgat azért, hogy a közigazgatási eljárások ésszerű időben befejeződjenek, ami igencsak kecsegtetően hangzik nekünk, ügyfeleknek. Kíváncsian várjuk az alkalmazását a való életben is. A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.
Az ügyintézési határidő újraszabályozása azt a jogalkotói célt fejezi ki, ami az Alaptörvény XXIV. cikkében említett ésszerű határidőben való ügyintézés követelményében is megfogalmazódik. Eszerint a Javaslat a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény szabályainak továbbfejlesztésével – intézményesít egy hatvan napos "bruttó" határidőt (ügyintézési határidőt), amely alatt az ügyet érdemi döntéssel le kell zárni. Az új – a teljes eljárásra irányadó - ügyintézési határidőre alapvetően naptári időszakként kell tekinteni, amelybe csak szűken meghatározott időtartamok nem számíthatók bele, annak érdekében, hogy a törvényi cél teljesüljön: hatvan nap alatt az ügyet döntéssel valóban be kell fejezni. A be nem számítható időtartamokat ezért a Javaslat jóval szűkebben állapítja meg, mint ami a Ket. -ben az ügyintézési határidővel kapcsolatban érvényesült. Függő hatályú döntés alkalmazása esetén – valamint lásd később, hivatalbóli eljárásokban is – kizárólag a felfüggesztés és a szünetelés az, amely nem számítható be az ügyintézési határidőbe.
); a felek ezt közösen kérték; vagy törvény azt kizárja (nem lehet alkalmazni a törvénykezési szünet szabályait pl. a cégeljárásra, a csőd- és a felszámolási eljárásra, a végelszámolásra, a végrehajtásra). Ezekben az ügyekben ugyanis az azonnali, gyors bírósági eljárás kiemelt jelentőségű, ezekben a határidő számításának általános szabályait nem kell alkalmazni. A határidőknek két fajtája van: a törvényi és a bírói határidő. A bírói határidő a bíróság által - az elvégzendő cselekmény jellegéhez mérten - biztosított határidő, míg a törvényi határidőt a törvény írja elő. A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja, de az a határidő meghosszabbítással együtt negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakvélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. Törvényben megállapított határidőt csak törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani. A bíróság által engedélyezett határidő hosszabbítás időtartamát az eredeti határidő elteltét követő naptól, órákban megállapított határidő esetén az utolsó óra leteltétől kell számítani.