A létrehozott robotsebészeti műtőben, a tervek szerint kezdetben évente mintegy 300 operációt végeznek, azok a szakemberek, akik a nyitott hasi és hagyományos laparoszkópos műtéteknél már széleskörű gyakorlattal rendelkeznek. A robotsebészet elindítása egy idén beadott pályázat része. Amennyiben a Debreceni Egyetem forrást nyer erre a célra, már ebben az évben alkalmazhatják a 21. századi csúcstechnológiát a Klinikai Központban. Sajtóiroda- CzA
Az orvos háromdimenziós és jelentősen felnagyított képet lát, ami nagyban segíti az operációt. Robot-asszisztált sebészeti beavatkozásokat több mint 20 éve végeznek világszerte. Jelenleg több ezer robotsebészeti rendszer működik. A szakemberek egyetértenek abban, hogy egyre szélesebb körű térnyerése és biztató eredményei miatt a módszer bevezetése a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában is indokolt. A robotsebészeti program létrehozása kiemelkedő technológiai és tudományos modernizációt, fejlesztést jelent. A robotsebészet hasznosítási lehetőségei a sebészetben Ezt a módszert az általános sebészetben elsődlegesen a mellkast, illetve a kismedencei szerveket érintő műtéteknél használják. Mindemellett egyre nagyobb számban jelennek meg vizsgálatok a gyomor, a máj, valamint a hasnyálmirigy betegségeinek onkológiai műtétei vonatkozásában, de az irodalmi adatok alapján a robotasszisztált technikát például már a sérvsebészeti műtéteknél is alkalmazzák. - A különböző sebészeti területek eredményeit nézve megállapítható, hogy a robotasszisztált sebészet előnyösebb a felső béltraktus területén (nyelőcső, gyomor), a mellkasban elhelyezkedő nyelőcső tumoroknál, és az alsó béltraktusban, a végbél rosszindulatú daganatánál.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Sürgősségi Klinikája 2017-ben kezdte meg önálló működését. Az intézmény mára az ország egyik legszínvonalasabb sürgősségi oktató-kutató-gyógyító centrumává vált. A klinika fennállásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett szerdai ünnepségen felavatták Juha Richárd szobrászművész domborművét, valamint a Sürgősségi Klinika és Sürgősségi Orvostani Tanszék első tablóját. A sürgősségi betegellátás a Debreceni Egyetemen 2007-ben az I. sz. Belgyógyászati Klinikán kezdődött el. Az akkori vezetők Balla József, Paragh György és Kovács Péter professzorok meghatározó szerepet töltöttek be a sürgősségi betegellátás koncepciójának kidolgozásában és fejlesztésében. A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában Magyarország első önálló Sürgősségi Klinikája 2017-ben alakult meg. A klinika betegforgalma dinamikus nő. A kezdeti évi 15 ezerhez képest 2021-ben már mintegy 40 ezer beteget láttak el az intézményben, ami folyamatos műszeres és humánerőforrás-fejlesztést is igényelt.
Anonim Felhasználói fiók menüje
A Varjúherceg borítója Forrás: Olyanok, akik kiváló példaként szolgálhatnak a mai (lány)gyermekek számára is. A mesemondó következő munkájában, A kalóz királylány című kötetben a nemzetközi népmesekincsből kínált történeteket merész lányokról, gondoskodó fiúkról és más, változatos szereplőkről. E hősök viselkedése a közhelyes nemi szerepek újragondolására biztat, és megmutatja, hogy a "boldogan éltek" nem függ attól, kinek vagy minek született valaki. Zalka Csenge Virág szerint nincs fiús vagy lányos mese. A kalóz királylány 38 meséje is ezt igazolja. Ez a könyv ráébreszti a gyerekeket és a felnőtteket, hogy a nagyvilág telis-tele van különleges, varázslatos és izgalmas történetekkel. Zalka Csenge Virág A kalóz királylány és Ribizli a világ végén című mesegyűjteményei E két kötet lenyűgözött és elvarázsolt, így nem meglepő, hogy tűkön ültem, amikor megtudtam, hogy érkezik már a folytatás. A varjúherceg új szintre emeli a jól ismert népmesei történeteket: ismeretlen változataikból szemezget.
Zalka Csenge Virág Forrás: Facebook Miközben ezeket a történeteket felolvastam neki, visszarepültem abba az időbe, amikor rajongásig szerettem ezeket a meséket. A Ribizli vel visszataláltam a népmesék világához, és azóta már mindig figyelem, hogy Zalka Csenge Virág mikor milyen újabb meglepetésekkel rukkol elő. A Ribizli óta szívem csücske a Móra népmesés sorozata. És most már harmadjára csodálkozom rá, hogy milyen nagyszerűek ezek a kötetek. A Ribizli ben összegyűjtött, Zalka által átdolgozott mesék megmutatták, hogy a népmesei hősök összetett és eleven személyiségek, akikkel a mai gyerekek is könnyedén azonosulnak. Ezek a történetek megcáfolták a népmesékhez kapcsolódó sztereotípiáinkat. Megmutatták, hogy ezek a történetek nem ósdiak, és azt is, hogy a tündérmesék női karakterei nem csak passzív, megmentésre váró királylányok lehetnek. Zalka Csenge Virág bebizonyította, hogy az "egyszer volt" és a "boldogan éltek" között a táltos királylánytól kezdve a sárkányölő asszonyon át a jóságos boszorkányig szép számmal bukkanhatnak fel izgalmas és változatos női karakterek.
Úgy szeretlek, édesapám, mint a sót! Ismerős mondat, ugye? Ezúttal azonban nem a magyar király legkisebb lánya felel így - ahogy azt gyerekkorunkban megszokhattuk -, hanem a török padisah legkisebb fia. Vajon az ő sorsa is úgy alakul, mint a magyar királylányé? Vagy ezúttal máshogy kanyarodik a történet? Kiderül dr. Zalka Csenge Virág legújabb mesegyűjteményéből. A varjúherceg meséi ugyanis egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét. Az olvasó számára ismerős népmesék itt közölt, távoli változatai közel hozzák a világ népeit. Megmutatják, mennyi hasonlóság van közöttünk, de azt is, milyen lenyűgözően sokfélék vagyunk. Hiszen Hamupipőke néha fiú, és a három kismalac kalandjai olykor erdei manókkal esnek meg. Így még izgalmasabb! Sorozatunk első része, a Ribizli a világ végén - Régi magyar népmesék mai gyerekeknek 2020-ban Év Gyerekkönyve díjat kapott. A kalóz királylány - Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek után itt a harmadik kötet, benne ismerős ízek és a nemzetközi mesekincs sava-borsa.
Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó a Presszó vendége, aki különleges, ritka meséket oszt meg hallgatóival, mesterdiplomáját és doktori fokozatát is ebben a témában szerezte az Egyesült Államokban. A Világszép Alapítványnál dolgozik, ahol gyermekvédelmi gondoskodásban élők vagy nevelőszülőknél élő gyerekekkel foglalkoznak, és a mesék jelentik a kommunikációs kapcsot. Zalka Csenge Virág most jelent meg két könyve ismert népmesék változatai, A varjúherceg, valamint az alapítvány idei adománygyűjtő kötete, a Törpeszarvas és a déli álom: Mesék kópékról, lázadókról, furfangosokról. A Presszóban családi mesemondó hagyományokról kérdezzük és szerepjátékokról, furfangos kópékról, azaz tricksterekről, valamint képregény-figurákról. Kiderül, hogy áll azzal a fogadalmával: minden országból elolvas egy-egy népmesegyűjteményt, és miért nem szereti Andersen meséit. Beszélgetünk édes mostohákról, női mesehősökről és mesében felbukkanó örökbefogadó családokról. A beszélgetés hosszabb verziója a hét második felében meghallgatható a Presszó podcastcsatornáin, a Mixcloudon és a Spotify-on.
Április 11-én különleges könyvbemutatóra kerül sor az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK): a Móra Könyvkiadó, a Nova Hvylja Egyesület és az OSZK kiadásában, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) támogatásával és az Alföldi Nyomda kivitelezésében ezekben a napokban készül egy magyar népmeséken alapuló ukrán nyelvű gyermekkönyv. 2021-ben a Nova Hvylja, a magyarországi ukrán fiatalok és családok egyesülete útjára indította a Népek meséi című sorozatát, amelynek első részében Zalka Virág Csenge Ribizli a világ végén című népmese-válogatásának öt meséjét adták ki ukrán nyelven. A kisiskolás korosztálynak szóló kötet 2020-ban elnyerte a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum Év Gyerekkönyve díját. A mesegyűjtemény a Szigetköztől Székelyföldig, a Vajdaságtól Kárpátaljáig képviseli a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát. A kötet másik különlegessége, hogy a hősök cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának. A könyv első ukrán kiadását az Erzsébetvárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat, Békéscsaba Megyei Jogú Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzata, valamint a magyar kormány támogatta.
Műsor: Presszó Adás: Hétfő 19:00 Műsorvezető: Szemere Katalin