felhangsor A felhangsor egy zenei hang részhangjainak sorozata. A zenei hang, mint – fizikai forrását tekintve – periodikus rezgés felfogható olyan egyszerű, harmonikus rezgések összegeként, melyek frekvenciái egy alaphang (a zenei hang fülünk által érzékelt hangmagassága) frekvenciájának egész számú többszörösei. Hangmagasság – Wikipédia. Ha az alaphang frekvenciája, az alapfrekvencia, akkor a felhangok stb. frekvenciájúak. Egy zenei hang első részhang jának a legmélyebb részhangot, az alaphangot nevezzük, első felhang nak a második részhangot és így tovább, a mélyebbektől a magasabbakig. Nem-zenei hangok, tehát meghatározhatatlan magasságú, vagy akár zörejszerű hangok összetevőire nem használhatjuk sem az alaphang, sem a felhangsor kifejezést, itt pusztán részhangok ról beszélünk. A hangelemzés A Joseph Fourier (1768 – 1830) által megfogalmazott, és róla Fourier-elemzésnek nevezett matematikai tételből következik, hogy minden periodikus rezgés megfelelő számú tiszta, színuszos részrezgés eredőjeként is felfogható.
Budapest: Zeneműkiadó. 1983–1985. ISBN 963-330-540-3 Külső hivatkozások Szerkesztés Egyenletesen temperált (kiegyenlített hangolású) hangsor hangjainak alapfrekvenciái A zenei oktávok elnevezései MIDI hangjegyek frekvenciái Magyarított audiovizuális Flash prezentáció a zenei hangokról fizikus füllel. Kamarahang – Wikipédia. Szerző: David M. Harrison Jegyzetek Szerkesztés Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A hangmagasság tehát a zenei hang egyik igazi zenei tulajdonsága. A lineáris azonosság okolható azért a jelenségért, hogy a kétszeres alaprezgésszám-különbségű (oktávtávolságú), azaz a legközelebbi azonos minőségű hangokat a zeneileg képzetlen népesség kétharmada első hallásra nem tudja megkülönböztetni egymástól, számukra a magasabb hang - kvázi az alsóbb felhangjaként - azzal egybeolvad. Cs.Kádár Péter - XXI. századi Diszkónika, 68. A harmonikus hangmagasság - Soulmusic.hu. A zeneileg képzetlen népesség egyharmada pedig még a 3:2 arányú ( kvinttávolságú) hangpárok esetében is csak egy hangot észlel, sőt, egyesek esetében ez még a 4:3 ( kvarttávolságú) hangpárok esetében is így van, ami arra mutat, hogy a zenei hangok között hangminőség szempontjából fokozatosság áll fenn. (A klasszikus összhangzattan oktáv - és kvintpárhuzamot tiltó szabályai éppen erre a jelenségre vezethetőek vissza. ) HANGINTENZITÁS A hangintenzitás (közkeletűen hangerő is) fizikai fogalom: a terjedési irányra merőleges sík egységnyi felületén keresztülhaladó akusztikai energia. A zenében a hangintenzitás abszolút meghatározásának csak az akusztikával rokon területeken, elsősorban a hangrögzítésben van jelentős szerepe, illetve egyes elektronikus zenei formák esetében.
Révész tehát több módszert alkalmazott: természetes megfigyelést, tesztet, képességvizsgálatot, önmegfigyelést és kikérdezést. Ahhoz képest, hogy egyetlen vizsgálati személy képezte alanyát, megállapításai lényegében ma is helytállók: "Vizsgálati módszereim nyolc különböző akusztikai-zenei képességre utaló tulajdonságot ölelnek fel. Ezek: a ritmusérzék, a regionális hallás, hangközök és hármashangzatok elemzése, a relatív hallás, a harmóniaérzék, dallamok zenei felfogása és visszaadása, hallás után való játék és az alkotó fantázia. E képességek mérésére egy sor feladatot szerkesztettem, amelyeket nehézségük mértéke szerint rendeztem sorba. " 1913-ban, Berlinben megjelentetett "A hanglélektan alapjai" könyve a pszichoakusztika fontos adalékául szolgált. Zenei hangok frekvenciái. Ebben hivatkozott első ízben a két komponens elméletére, vagyis az egymást követő hangmagasságokra és a visszatérő oktávra. Ebben az értelemben az alaphang és oktávja azonos minőségűek, de az oktávon belüli bármely más frekvenciájú hang magasságban és minőségben eltér egymástól.
Ezeknek a részrezgéseknek a körfrekvenciái az előforduló legkisebb körfrekvencia egész számú többszörösei lesznek: ahol A részhangok és a felhangsor fogalma nem más, mint ennek az összefüggésnek a hangok világára való alkalmazása. Fülünk az eltérő rezgésfolyamatokból, eltérő jellegű hangforrásokból származó, ezért más-más színezetűnek érzett hangokat nagyjából ennek megfelelő módon, hangelemzés révén különbözteti meg egymástól. De ha az emberi hallás jelenségeire alkalmazzuk a fenti összefüggést, akkor a tagot figyelmen kívül is hagyhatjuk, mivel a fül hem képes érzékelni a különböző részrezgések fázisviszonyait. A felhangsor zenei jelentősége A tiszta hangolás hangközei a felhangsor természetes hangtávolságain alapulnak. A legharmonikusabb zenei hangzatok a felhangsor első 6-12 részhangjából állnak. Fúvós hangszerek átfúvásakor a felhangok szólalnak meg az alaphang nélkül, lehetővé téve a magasabb hangfekvésbe, regiszterbe való áttérést. Rézfúvós hangszereken teljes hangsorok hozhatók létre pusztán ezen a módon.
A melodikus hangmagasság a fizikai hangok frekvenciái szerint szerveződő észlelés, ami azonban nem ad minőségi jellemzést arról, hogy milyen az egyes hangokhoz való viszonyunk. Két hang hangmagasság – a hangköz – érzékelése során azonban más a helyzet. Van olyan hangköz, ami tetszetős, kellemes; ezeket konszonáns hangközöknek hívjuk. A másik csoportba pedig a csúnyának, visszataszítónak, kellemetlennek tűnőek, vagyis a disszonánsak tartoznak. A már oly sokat emlegetett oktáv a legjobban összecsengő, legkellemesebb hangköz. Olyannyira, hogy ha egy hang először valamilyen hangmagasságon szólal meg, utána pedig egy oktávval feljebb, akkor a két hang között rokonságot fedezünk föl. Ha egy dallamot eléneklünk, majd azt egy oktávval feljebb vagy lejjebb, akkor nem érezzük hamisnak az éneket, pedig egészen más hangokat énekeltünk. Ezt a jelenség az oktávazonosság. A zenei hangmagasság megváltoztathatósága – a dallam transzponálása – tehát azért lehetséges, mert nemcsak az abszolút hangmagasságot, hanem a hangmagasságok viszonyát is érzékeljük.
Találsz egy jóképességű hackert/crackert, aki feltöri neki. (Ez persze nem túl legális, mondanom sem kell. Ha meg a freemail lefüleli, akkor elég gáz lehet belőle. ) 2. Meglátogatja - a már mások által is említett módon - az illetőt, és ötórai teázás közben megbeszélik a részleteket. 3. Szól a freemail-t üzemeltető szervezetnek (hivatalos, céges levélben), hogy mi történt. Leírja, hogy ki ő, mi ő, és hogy mivel bizonyítja a valódiságát. Mit tehetek ha freemailban elfelejtettem a jelszavam de nem tudom a jelszó.... Így visszakaphatja a postafiókot. Ui. : Ebben az esetben tökmindegy, hogy mit használt. Sőt, jobb is, hogy freemail, mivel annak az ügyfélszolgáltata még úgy-ahogy elérhető. Egy Gmail esetében igen necces lenne levelezgetni velük. 2009-07-28, 22:59 #5 re: Elfelejtett FREEMAIL jelszó A freemail-től megjött a válasz: Nem tehetnek (tesznek) semmit, kivéve ha rendőrségi feljelentés történik. :-( 2009-07-28, 23:05 #6 Új tag re: Elfelejtett FREEMAIL jelszó Akkor mi a helyzet ha az adatokat lementi, mert gondolom fontos infók lehettek a fiókba, ilyenkor tényleg a csúnyábbik megoldás a jó.
Amúgy nyáron nem nagyon mozognak az ügyek, és az ilyen akár 6 -hónapig is elhúzodhat. 2009-07-28, 23:35 #7 re: Elfelejtett FREEMAIL jelszó sbs eredeti hozzászólása amúgy a freemail használatának oka, hogy az egész világon működik, igy saját gép nélkül is lehet dolgozni. Hát tényleg nem azért de általában az e-mailek mind ilyenek, az egész világon működnek. Főleg a saját domainhez tartozóak. Amúgy ezzel nem igazán tud sokat tenni, nézze a jó oldalát a dolognak, végre rákényszerül "normális", saját domaines e-mail címre és a freemail-es majd lassan kikopik. Persze az összes ügyfelének, ismerősének írja meg, hogy ne írjanak többet a régi címre mert illetéktelen kezekbe került. Amúgy ha üzleti levelezés volt és ebből kára is származhat akkor érdemes elgondolkodni a feljelentésen. De előtte meg kell ezt írni az illetőnek, azt, hogy jegyezve vannak az IP címek a freemail-nél (gondolom így van) és a feljelentés után a rendőrség egyetlen és leginkább logikus lépése az lesz, hogy megnézi régebben ki és honnan használta és mostanában ki teszi ezt.
: kW&3m_