Szerző: Schleicher Nóra Cím: Kvalitatív kutatási módszerek a társadalomtudományokban Alcím: A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola jegyzete Megjelenési adatok: Századvég, Budapest, 2007. | ISBN: 978-9637340-53-6 Talán emlékszünk még életünknek arra a szakaszára, amikor az egész világ nagy, felfedezésre váró csoda volt. De, ha feledésbe merült is már ez az idő, vannak talán a környezetünkben olyan kisgyerekek, akik kerekre nyílt szemükkel emlékeztetnek minket erre az időszakra. Kvalitatív kutatási módszer - Médiapédia. Minden gyerek életében eljön a "miért korszak", amikor elemi erővel tör fel a kíváncsiság, a világ megismerésének vágya. A kvalitatív kutató olyan ember, akinek az életében az átlagnál talán tovább tart a "miért korszak", s felnőttkorában is képes úgy, azzal a nyitott, előítélet-mentes, őszinte kíváncsisággal tekinteni a világra, ahogy a kisgyerek. Ha rátalálunk a minket valóban érdeklő területekre, ezt a kíváncsiságot mi is, mindannyian felidézhetjük magunkban. Ez a könyv abban segít, hogy a felmerülő "miértekre" és "hogyanokra" valódi, a könnyű megoldásokat elkerülő, felszín mögé hatoló válaszokat tudjunk adni.
Az adatfelvétel ismétlődése szerint 2. Az oksági kapcsolat vizsgálata szerint 2. Az adatfelvétel során a kutatási alanyokkal/egységekkel történő kommunikáció módja szerint 2. A kutatási módszerek közötti összefüggés 2. 9. A mérőeszköz kifejlesztése 2. 10. A mintavételi terv meghatározása 2. 11. Az adatfelvétel megtervezése chevron_right 2. 12. Minőségmenedzsment chevron_right 2. Tervezési/menedzselési hibák 2. Megrendelői/döntéshozói hiba 2. Kutatói hiba chevron_right 2. Adatfelvételi hibák 2. Adatfelvevői hibák 2. A válaszadótól/megfigyelttől eredő hibák 2. Horváth Dóra - Mitev Ariel: Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Meghiúsulási hibák chevron_right 2. Elemzési/interpretálási hibák 2. Kutatói (döntéshozói) hiba 2. Külső faktorok 2. 13. Idő- és költségterv Ajánlott irodalom chevron_right 3. A szekunder kutatás 3. A szekunder és primer kutatások összehasonlítása chevron_right 3. A szekunder kutatás előnyei és hátrányai 3. A szekunder kutatás előnyei 3. A szekunder kutatás hátrányai chevron_right 3. A szekunder adatok forrásai 3. Belső szekunder adatok 3.
véleményének, értékelésének megkérdezése a hely (desztináció, város stb. ) reprezentatív jellegzetességeit illetően. Ennek mérésére ordinális vagy intervallum skálát használunk multidimenziós skálát, nominális skálát korrespondencia elemzéshez, Likert vagy szemantikus megkülönböztetésű skálát, illetve félig strukturált módszerként a nyitott kérdésekre adott asszociációkat vagy jelzőtársításokat kategóriákba szedve. Az imázs érzelmi elemei A szemantikai megkülönböztetés módszere a pszichológia területéről származik (Osgood, C. E. nevéhez kötődik), arra alkalmas, hogy megmutassa a desztinációhoz társított jellemzők, jelzők (és azok jelentéseinek) irányát és intenzitását, és ezzel nem csupán a térség objektív tulajdonságai, hanem érzelmi jelentései is megfoghatóak. Az imázs érzelmi (affektív) dimenziójának (amely a tudati imázson alapul) mérésére Russel, J. A. és társai (1981) által kidolgozott négy tengely szolgál, amelyek mentén nyolc lehetséges érzelmi állapot intervallum-skálán mérhető.
Keresett kifejezés Tartalomjegyzék-elemek Kiadványok A MARKETINGKUTATÁS ALAPJAI Impresszum Szerzők Előszó chevron_right 1. fejezet. Az információ szerepe, a kutatási iparág 1. 1. A szervezetek információs igénye 1. 2. A szervezetek információs rendszere 1. 3. A piaci információtól a tudásmenedzsmentig chevron_right 1. 4. A piackutatási iparág 1. Az iparág szereplői 1. A megrendelő és kutató ügynökség kapcsolata Összefoglalás Ellenőrző kérdések Fogalmak, tárgyszavak Felhasznált irodalom chevron_right 2. A kutatási terv, általános módszerek 2. A kutatási terv részei 2. A kutatás célja (vezetői döntési probléma) 2. Kutatási kérdések azonosítása (marketingkutatási probléma) 2. A kutatási tervet befolyásoló háttér-információk, elméleti megközelítések 2. 5. A szükséges adatok pontosítása 2. 6. Hipotézisek megfogalmazása 2. 7. Adatok elemzési terve chevron_right 2. 8. A kutatási módszer meghatározása 2. A kutatás általános célja szerint 2. Az adatok típusa, megszerzési módja szerint 2. A kutatásnál felhasznált adatok eredete szerint 2.
Milyen plusz költségek megfizetése válik szükségessé az utólagos díjfizetés miatt? Az utólagos fizetéssel kapcsolatosan nincsenek további költségek. A kérelmek beadásához szükséges dokumentumok beszerzése során jelentkezhetnek egyéni költségek (pl. : hiteles aláírási címpéldány, 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonat, 30 napnál nem régebbi együttes adóigazolás, két utolsó lezárt üzleti évre vonatkozó auditált összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló beszerzése) Az utólagos díjfizetési konstrukció igényléséhez szükséges együttes adóigazolást kitől kell kérnem? Együttes nemleges adóigazolásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állítja ki. Az utólagos fizetési kérelem igénylés benyújtásáért kell-e fizetni? A kérelem beadásának és a minősítési eljárás lefolytatásának nincs külön díja. Hu go hu belépés de. Amennyiben a kérelmező cég pozitív elbírálásban részesül, úgy mi fog történni az cég akkori felhasználói egyenlegén lévő összeggel? Amennyiben a minősítés eredménye a kérelmező fél számára is megfelelő, úgy egyéni szerződéskötésre kerül sor.