Ezt a könyvemben cáfolom. Bemutatom, hogy a nemzetiségi kvóta helyét elfoglaló ú. n. foglalkozási kvóta is antiszemita intézkedés volt, mert olyan foglalkozási statisztikákra alapozva dolgozták ki, amely a foglalkozások felekezeti összetételét vette figyelembe oly módon, hogy a zsidók arányát korlátozza. A felvételi bizottságok összetételén pedig nem változtattak, tehát a diszkrimináció foka továbbra is tőlük függött. A hátrányos megkülönböztetésnek a következő három-négy évben történő bizonyos, évente egy-két százalékos enyhítése, majd 1932 után újbóli megszorítása közvetlen miniszteri utasításra történt. Teleki Pál – Könyvében tömérdek statisztikával bizonyítja, hogy a numerus clausus törvény nem igazán érte el a célját, hiszen a kiszorított zsidó hallgatók helyét nem töltötte be elégséges keresztény jelentkező. – A numerus claususnak nem az volt az egyetlen célja, hogy kevesebb zsidó hallgató legyen az egyetemen. Tágabb összefüggésben a törvény hívei úgy gondolták, hogy a numerus clausus átalakítja majd az egész intézményrendszert.
Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló "Törvénytől sújtva" című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál. – Mivel indokolta a magyar parlament 1920-ban, hogy bevezesse a numerus clausust, a tulajdonképpeni első zsidótörvényt, illetve, hogy mi volt az igazi ok? – Többféle motívum is létezett. Nem kérdés, hogy az első világháború után volt valamiféle túlnépesedés az egyetemeken, hiszen a háború miatt sokan félbeszakították a tanulmányaikat. De a törvény harcos hívei között olyanok is voltak, mint Prohászka Ottokár, akik úgy képzelték, hogy ez a törvény csak az első lépés lesz, amely szélesebb körben, a gazdaság számos területén a zsidókat korlátozó törvényhez vezet majd. Prohászkának és fajvédő társainak tágabb programja volt, amely nem csak a felsőoktatásra vonatkozott. A politikai helyzet változásai vezettek oda, hogy ezekből a távolabbi tervekből akkor nem lett semmi. A Numerus clausus törvény aláírói: Horthy Miklós és Teleki Pál – De már a numerus clausus megszavazásakor sem volt a képviselőház egységes.
Szerintük azt szociális céllal hozták meg az értelmiségi túlképzés megakadályozása végett. A törvény szövegből 1928-ban a népszövetségi kölcsönért folyamodó Bethlen István kivetette a faji kvótára vonatkozó passzust, de a benne maradt "nemzethűség" és "erkölcsi megbízhatóság" továbbra is lehetővé tette, hogy megvalósulhasson az eredeti szándék, miszerint a zsidó hallgatók aránya csökkenjen az egyetemeken. A numerus clausus a Horthy-rendszer egyik legdiszkriminatívabb intézkedése volt és előkészítette a két évtizeddel későbbi, a polgári jogegyenlőség maradványait sárba tipró zsidóellenes törvényeket. Borítókép: A numerus clausus (zárt szám) elnevezésű törvény szövege Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök aláírásával a Számokba zárt sorsok - a numerus clausus 90 év távlatából című történeti kiállításon, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. MTI Fotó: Soós Lajos
15 perc olvasás Az 1920. évi XXV. törvénycikk hivatalos elnevezése szerint "a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról" rendelkezett. A törvény szerint az 1920 őszén kezdődő tanévtől "csak olyan egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható". 1920 őszéig ugyanis a tanszabadság elvét úgy értelmezték, hogy minden érettségivel rendelkező személy abba az oktatási intézménybe iratkozhatott be, ahová csak akart. Az új törvény azonban lehetővé tette a felsőoktatási keretszámok, azaz a numerus clausus bevezetését. A törvény a keretszámok megállapítását az egyes karok javaslata alapján a vallási és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe utalta. A törvény értelmében az egyetemet korábban már megkezdett hallgatók zavartalanul folytathatták tanulmányaikat, amennyiben "nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók" voltak.
Még Dombóváron és környékén is csak kevesen tudják, hogy a Rákóczi túrós névadója nem a fejedelem Rákóczi Ferenc, hanem Rákóczi János, a város közelében fekvő Felsőleperden született cukrász és mesterszakács. Gábor Sándor, dombóvári mestercukrász a fővárosban járva-kelve látta meg egy cukrászda kirakatában, hogy II. Rákóczi Ferenc képmásával népszerűsítik a Rákóczi túróst és eldöntötte, ideje helyre tenni a gasztrotörténeti malőrt. "Desszert ünnep – Országos verseny és közönségprogramok Rákóczi János cukrász és mesterszakács tiszteletére elnevezéssel" jövőre, a mester szeptember 25-i születésnapjához kapcsolódva szerveznek szakmai megmérettetést. De nem csak a szakmának. A társrendezvények révén minél több embert szeretnének a városba csábítani. Az ötlet évfordulókhoz is kötődik. Rákóczi túrós lepény – Oszthatod.Com. Idén volt Rákóczi János születésének 115. évfordulója, és 75 éve, hogy nyilvánosságra került a lepény receptje. Az első Desszert Ünnep időpontjában pedig 55 éve lesz, hogy a Brüsszeli Világkiállítás révén nemzetközileg is terítékre került a Rákóczi túrós.
A fővárosközeli Alag pusztát a Magyar Lovasegylet 1889 -ben vásárolta meg, és ott rögtön tréningtelepet és versenypályákat épített. A helyszín hamarosan a nagy országos lóversenyek hazája lett. Sütnijó! - Rákóczi túrós lepény - pitejellegű húsvéti sütemény. Ezt a Pavilonnak is nevezett egységet bérlők üzemeltették, akik között a magyar szakácsművészet egyik igen neves tagjával, Kedvessy Nándor ral (1869-1960) is találkozhatunk. Mindezekből adódik, ha Döry Vilmosné és Rákóczi Ferenc megfordultak Alagon, akkor akár a század elején ismerhették Kedvessyt, aki hatással lehetett Rákóczi János továbbtanulására. És adódik a végső következtetés, hogy Rákóczi János elindulásában, taníttatásában elsőként feltehetően maga Felsőleperd bérlője, Döry Vilmosné, a lovasélet, a kultúra nagy mecénása állhatott - támogató háttér nélkül nem juthatott volna a cselédfiú a magyar arisztokrácia közelébe, a Nemzeti Kaszinó konyhájáig. ↑ A magyar pavilon 500 fős étterme mind a 200 napon teltházzal üzemelt. A legnépszerűbb fogások a paprikás csirke, a borjúpörkölt, az erdélyi fatányéros, a lecsós szelet, a roston sült, balatoni süllő és a rétes voltak.
Tetejére: 4 fehérjét gőz fölött 20 dkg porcukorral kemény habbá verünk, a félig sült túróra kenjük, rózsaszínűre szárítjuk. Az előzmények megegyeznek. Javaslat: elég bőven citromhéjazom a tetejére kerülő bármilyen tojáskrémet, - habot, mert különben nekem túlságosan tojás ízű. Bármelyik formában készítem, a lekvárt a hab alá kenem, és együtt sütöm, ill. szárítom. Péter Jánosné A kroton gondozása és ápolása A kroton az egyik legszínesebb egyéniség a levéldísznövények között. Nagy, bőrszerű levelein feltűnő színekben rajzolódik ki az erezet, a zöldtől és sárgától a narancssárgán át a bíborvörös árnyalatig. Rákóczi túrós lepény. A levelek mintázata nem csak erezett, hanem foltos, pettyes és csíkos is lehet. Ha erre a páratlan szépségű növényre vágysz, ismerned kell a helyes gondozását! Bővebben... Így készíts terráriumot pozsgás növényekből Ha nincsen sok helyed otthon, hogy szobanövényeket tarts, vagy egyszerűen csak lenyűgöz a mini növényekkel beültetett terráriumok látványa, akkor a terráriumkészítést neked találták ki.
[5] Itt vált ismetté a Rákóczi-túrós desszert. [6] Rákóczi János 1966-ban szív- és vérkeringési betegségben hunyt el Budapesten. Könyv [ szerkesztés] Rákóczi János: Magyar Konyhaművészet c. 520 oldalas könyv (az első kiadás 50 ezer példányban jelent meg) - 1964 Díjak, elismerések [ szerkesztés] Szakácsművészeti kiállítások: aranyérem, Bécs - 1933 aranyplakett és díszoklevél, Berlin - 1936 Sikerrel szerepelt bemutatókon: Londonban, Münchenben és Bonnban is. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Múltunkból ↑ A sütemény története ↑ Villára való édes büszkeség ↑ Ebben az időszakban a nagybérlő Döry Vilmos nevét ménese és szimmentáli tehenészete határon belül és azon túl is híressé tette már. A kitűnő gazdászról gyakran írtak a korabeli mezőgazdasági szaklapok. A Döry lovakat kiváló vágta- és ugróképesség jellemezte. Sportlóként az Alagon megépített pályákon szerepelhettek a legtöbbet. Döry Vilmos 1899 -ben bekövetkezett halála után özvegye folytatta a férje által megkezdett sikersorozatot. Egy-egy versenyre feltételezhetően parádés kocsisa, Rákóczi Ferenc kíséretében utazott.