MOBIL Parkolás Parkoljon készpénzmentesen, applikációval!
Újra állami tulajdonban működik a Hévíz-Balaton Airport, miután a területen lévő ingatlanok is a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vagyonkezelésébe kerültek, így a felújítás után a repülőtér lesz a Nyugat kapuja, európai színvonalú, korszerű légikikötőként – tájékoztatta az MTÜ pénteken az MTI-t. A közlemény szerint április 1-jétől újra állami tulajdonban van a sármellék-zalavári nemzetközi repülőtér, mivel a novemberben megszerzett 90 százalékos részesedés után most a terminál és egyéb épületek is állami kézbe kerültek. Hamarosan elkezdődhetnek az európai színvonalú fejlesztések, amelyek soha nem látott minőségi szintugrást eredményezhetnek. Újra állami kézben működik a Hévíz-Balaton Airport - balaton.hu. A sármellék-zalavári repülőtér lesz "a Nyugat kapuja", magas színvonalú működése elengedhetetlen a térség nemzetközi versenyképességéhez. A közvetlen légi összeköttetés révén még több külföldi vendég érkezhet, ráadásul a szezonalitás további csökkenése is várható. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. A Hévíz-Balaton Airport korábban már bizonyított, nagy számú menetrend szerinti járatot fogadott például Londonból, Frankfurtból, Düsseldorfból, Moszkvából, illetve charterjáratokat Németországból és Oroszországból.
Nyár eleji allergiák Az Öböl Televízió magazinjában Dr. Kovács Krisztina fül-orr-gégész szakorvos adott információkat az allergiás megbetegedésekről.
Legkiemelkedőbb évében csaknem 120 ezer érkező és induló utast szolgált ki, a mostani fejlesztésekkel és a kapacitások bővítésével ez a szám tovább növelhető. A fejlesztések első ütemében az utasforgalmi terminálépületek újulnak majd meg, amelyek így még több repülőgép egyidejű fogadására és indítására lesznek képesek. A rekonstrukció során kiemelt figyelmet fordítanak a repülésbiztonságra és az utasok európai színvonalú kiszolgálására, kiemelt cél a Balaton turizmusát segítő, menetrend szerinti járatok indítása is – olvasható az MTÜ közleményében.
Könyv: A feleségem története - Störr kapitány feljegyzései ( Füst Milán) 286731. oldal: - Könyv Irodalom Szépirodalom Próza Magyar irodalom Regények 20. század Füst Milán nagyregénye, A feleségem története 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú művei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerző e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő fogadtatásra talált. A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. Látja az utcán a már évek óta halott asszonyt, s bízik abban, hogy "egy nap, verőfényes időben megint csak fel fog tűnni valahol, egy névtelen utcában, valami sarkon... S hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap.
Értékelés: 60 szavazatból Störr Jakab, a holland hajóskapitány, rögvest megkéri Lizzy, az elragadó francia hölgy kezét, amint meglátja. Boldognak induló házasságuk azonban a meghitt pillanatok mellett gyötrelmes órákban is bővelkedik. A kapitány érzelmi hullámverései a féltékenység tűpontos természetrajzát és a férfi-nő kapcsolat feloldhatatlan ellentmondásait tárják elénk. Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett, azonos című regénye alapján készült. Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús szerelmi történet álarcában, Störr kapitány szeretnivaló, fájdalmasan becsületes figuráján keresztül, elemi módon, az érzékeinken át értjük meg az élet összetettségét, titokzatosságát, törékeny szépségét, megfoghatatlan, uralhatatlan jellegét. A feleségem történetében Störr kapitányt a holland Gijs Naber, feleségét, Lizzyt a James Bond-, Mission: Impossible-filmekből és a cannes-i Arany Pálmás Adéle életéből ismert világsztár, Léa Seydoux alakítja.
A nagy formátumú regények filmre vitele mindig komoly kihívás, ám igen ritkán hoz sikert. Enyedi Ildikó szépen kivitelezett, látványos Füst Milán adaptációja sem tud rácáfolni a fenti igazságra. Recenziónk. Többször elmondott igazság: nagyformátumú regényt, amelynek a története és az azt elmesélő, leíró szövege gazdagon kidolgozott, nem könnyű nagyjátékfilmmé adaptálni, mert az eredmény könnyen válhat töredezett, egymáshoz csak a szereplők által köthető részletek folyamává, amely csak mérsékelten képes visszaadni az irodalmi alapanyag eredeti hangulatát. Sajnálatos, de Enyedi Ildikó Füst Milán adaptációja sem tud rácáfolni a fenti igazságra. Mindig érdekes helyzet, amikor egy alkotó sikeres munkáját – Enyedi Ildikó esetében az Oscar-jelölésig jutó Testről és lélekről t – követő új filmjével állunk szemben, amelyet a korábbi mű(vek) fényében is jelentős várakozás előz meg. A rendezőnő eddigi filmográfiájának központi elemei a szerelem, a "vágyak vonzása", a beteljesületlenség, a sejtelmesség, melyek mindegyike fontos alkotóelemei A feleségem történeté nek is.
Egyáltalán nem érződik rajtuk a történetben való elmélyültség. A forgatókönyvet egyedül jegyző rendező dialógusai gyakorta hatnak mesterkélten, idegenül a színészek szájából – feltűnően sok a "Hé, na, idehallgass", "De nagy szamár vagy" kezdetű mondat –, amely hatást a visszafogott, erőtlen szinkron még tovább erősít. Enyedi Stöhr kapitánya sokkal megengedőbb, mint a regénybéli karakter alap, így a két főszereplő közötti viszony is sokkal súlytalanabbá és ezáltal feszültség nélkülivé válik. Stöhr markánsnak aligha mondható érzelmi reakcióira Lizzy a legtöbbször fád dohányzással reagál. Számára, látszólag, bármelyik ilyen alkalommal akár vége is lehet a kapcsolatnak. A házasságért és a másik iránt tanúsított érzelmeket csak a férj oldaláról tapasztalhatunk, de ezek is csak a cselekvések szintjén zajlanak, nélkülözve a verbalitásban rejlő dinamikai sokszínűségeket. Lizzy-n egyszer sem érződik a férje iránti vonzalom és az általa nyújtott biztonság elvesztéséért aggódó félelem szikrája, vagy akár a számítás tudatossága.
Fontos szerepben látható továbbá Louis Garrel (Bernardo Bertolucci – Álmodozók), Sergio Rubini (Interjú), Jasmine Trinca (Fortunata), Josef Hader (Stefan Zweig – Búcsú Európától), Ulrich Matthes (Bukás), Udo Samel (Babilon Berlin), valamint Funtek Sándor és Hajduk Károly.