MTI/EPA/REUTERS/Wolfgang Rattay 9/36 A horvát Mateo Kovacic (b) és Ante Rebic (j), valamint a spanyol Ferran Torres a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjének Horvátország - Spanyolország mérkőzésén Koppenhágában 2021. június 28-án. 10/36 11/36 A horvát Duje Caleta-Car (j) és a spanyol Alvaro Morata a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjének Horvátország - Spanyolország mérkőzésén Koppenhágában 2021. június 28-án. 12/36 A horvát Marcelo Brozovic (j) és a spanyol Sergio Busquets a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjének Horvátország - Spanyolország mérkőzésén Koppenhágában 2021. június 28-án. 13/36 A horvát Domagoj Vida (b) és a spanyol Pablo Sarabia a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjének Horvátország - Spanyolország mérkőzésén Koppenhágában 2021. Eb nyolcaddöntő 2021 form. június 28-án.
14/36 A spanyol Cesar Azpilicueta (b) gólt szerez a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjének Horvátország - Spanyolország mérkőzésén Koppenhágában 2021. június 28-án. 15/36 A spanyol Pablo Sarabia (b) gólt szerez a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjének Horvátország - Spanyolország mérkőzésén Koppenhágában 2021. június 28-án. Románia - Bukarest - Nemzeti Aréna - Foci Eb 2021. 16/36 A horvát Josko Gvardiol (b) és a spanyol Koke a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjének Horvátország - Spanyolország mérkőzésén Koppenhágában 2021. június 28-án. 17/36 A horvát Duje Caleta-Car (b) és a spanyol Pablo Sarabia a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjének Horvátország - Spanyolország mérkőzésén Koppenhágában 2021. június 28-án. 18/36 A spanyol Cesar Azpilicueta (k) gólt szerez a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjének Horvátország - Spanyolország mérkőzésén Koppenhágában 2021. június 28-án.
A 88. percben még Maehle is betalált, majd a hosszabbítás végén Braithwaite adta meg a kegyelemdöfést Bale-éknek, akik a meccsel együtt a fejüket is elvesztették, okkal-ok nélkül rugdalták fel a dánokat, a csereként beállt Wilsont a 90. percben azonnali pirossal ki is állította a bíró, jogosan. KO. A nap másik összecsapása olasz győzelmet ígért. Mancini gárdája igen meggyőzően vette az első akadályokat, Törökország, Svájc és Wales ellen 9 pontot gyűjtöttek, 7 gólt rúgtak és egyet sem kaptak. Az osztrákok a csoportjuk második helyezettjeként jutottak továb, Észak-Macedónia és Ukrajna ellen nyertek, Hollandia viszont simán verte őket. A papírforma tehát olasz győzelmet ígért, ami azonban valahogy nem akart megszületni. Az első félidőben még nagyon szorongattak a kékmezesek, de nem tudtak igazi gólhelyzetig jutni a masszívan védfekező sógoraink ellen. Eb nyolcaddöntő 2011 edition. A második félidőben pedig feltámadtak az osztrákok, különösen Arnautovic villogott, de csak egy lesgólig jutott. A rendes játékidő tehát nem hozott döntést, következett a kétszer 15 perces hosszabbítás, ami nagy fordulatot hozott.
Szürke tónusú, az elmosódottság benyomását keltő képeivel a valóság (alig hihető) látszatával akar szembesíteni, a kép egészét akarja láttatni. Richter többször hangsúlyozza, hogy műveiben a személyesség kizárására törekszik, nos, hogy ez mennyiben lehetséges, már az első teremben, legújabb rajzait látva is megkérdőjeleződik bennünk, de elmosódó fotó-realisztikus festményei is erős nyomot hagynak az egyszerű szemlélőben és természetesen a kortárs képzőművészetben is. Titkárnő (Sekträrin, CR: 14) 1963, Olaj, vászon, 150 cm × 100 cm, A Bundeskunstsammlung letétje, Gerhard Richter Archiv, Staatliche Kunstsammlungen Dresden, Drezda (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria, © Gerhard Richter 2021) Az 1972-es Velencei Biennálé után újabb útkeresés időszaka következett be Richter gondolkodásában, aki ekkoriban, elsősorban Tiziano mintájára, saját oltárképet szeretett volna festeni. Bármilyen mesterien és tudatosan is használt mindent a modern festészet és régebbi korok művészetének eszközeiből ez a kísérlete kudarcba fulladt.
A sorozat természetesen tökéletesen absztrakt, négy, kockára osztott térben, több rétegben felvitt (lekarcolt, levett, átfestett) elemből áll. Ha az igazi Auschwitz-Birkenau II-re akarsz gondolni, nemigen jut eszedbe a német történelem pokla. Richter a sorozatot a Bundestagnak adta, megtiltván eladását, aukcióra bocsátását és kikötve, hogy a német parlament előcsarnokába kerüljenek ezek az alkotások. Ha úgy veszem, e késői gesztus nemzeti önbírálat, késői szégyen, dadogó kép-beszédbe csomagolva. A képben nyoma van, érzékelhető – hál' istennek – a kimondhatatlannal való birkózás. Amivel nem akarom leszólni e sorozat művészi, emlékezetpolitikai jelentőségét. Csak artisztikus (és, hm, referenciális) homályára célzok. Városkép PL (Stadtbild PL, CR: 250) 1970 Olaj, vászon 170 cm × 170 cm Neues Museum, Staatliches Museum für Kunst und Design, Nürnberg (letét magángyűjteményből) © Gerhard Richter 2021 Összefoglalva: az az érzésem, hogy Richter sokarcúságának (identitása gyengeségének) forrása sorsában rejlik.
321. 250 fontos árat (34. 190. 756 dollár; 7, 4 milliárd forint). A képet a rock-gitáros Eric Clapton adta el, aki 2001 novemberében a Sotheby's New York-i árverésén 3. 415. 750 dollárért vette azt meg két másik Richter-képpel együtt. 300w,... 444w,... 24w,... 36w,... 48w,... 560w,... 600w" data-ll-status="loaded" /> Gerhard Richter: Domplatz, Mailand – forrás: Sotheby's 1986-ban festette a művész azt az A. B. Still című képét, amelyért 2016 novemberében a Sotheby's New York-i aukcióján 33. 987. 500 dollárt (9, 927 milliárd forint) fizetett ki valaki, miközben akkori eladója 1991 áprilisában a Sotheby's New York-i árverésén még "csak" 264. 00 dollárért szerezte meg ugyanezt a festményt. De a fentieken kívül 2014 februárjában Londonban, a Christie's aukcióján is 19. 570. 500 fontot (32. 487. 030 dollár) adtak meg Richter egy 1989-ben festett Abstraktes Bild című képéért, míg egy 1987-es ugyanilyen című munkájáért 2014 novemberében a Christie's New York-i árverésén 31. 525. 000 dollárt (7, 710 milliárd forint) fizetett ki a licitek nyertese.
Gerhard Richter sokrétű munkássága nem egyetlen, önmagában teljes és célirányos művészeti koncepcióból ered. Sokkal inkább egy olyan szövevényből, amely gyakran következetes intenciókból épül fel, néha viszont a festészet, illetve a művészet feltételeiről szóló, egymásnak ellentmondó elképzelésekből áll össze. Az új lehetőségek folyamatos keresése, a határok átlépése, a kiszámíthatóság és a kötelező doktrínák kerülése melletti elkötelezettség köti össze Gerhard Richtert a 20. század legfontosabb művészeivel. A kiállítást 60 darabos válogatás zárja Benjamin Katz fényképeiből, amelyeken Gerhard Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben. A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról. A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri hazai és nemzetközi szerzők tanulmányaival.
A hatalmas üvegfelület egy 1974-es festménye nyomán készült – amelyet az ablak elkészítése előtt pár évvel 3 millió dollárért adott el a művész –, és 11. 200 darab, egyenként tíz négyzetcentiméteres, összesen hetvenkét színt variáló "pixelből" áll.
Angyali üdvözlet Tiziano után címmel a nagy velencei mester letűnt festészetét próbálta visszahozni a saját jelenébe. Rendkívül expresszív megfogalmazású, megint csak elmosódott, de a figurákat még elég jól láttató képpel indul a sorozat. Ha közelről megnézzük, jól látszik, hogy a művész spaklival, ronggyal, ujjal kente szét a festéket, rendkívül finoman. Az utolsó festmény már teljesen alakok nélküli, inkább a téma illúziója, absztrahált változata maradt meg a vásznon. Az Ablakrács című kép, az Ablak-sorozat egyik darabja, a budapesti Ludwig Múzeum tulajdona. Richter műveinek sorában szerepet kapnak az üvegek is; a kiállításon több is látható belőlük, némelyik tónusos, nagyméretű tükör. 2007-ben a kölni dóm déli kereszthajójába tervezett hatalmas üvegablakot, amely több mint huszonhárom méter magas. A kiállításon találkozhatunk igazi hiperrealista képekkel is. Ilyen például a Betty című 1977-ben festett alkotás. Itt már teljes mértékben jelen van a személyesség és az intimitás, nincs szerepe a tünékenységnek.