(1968): Magyarországi festett famennyezetek és rokonemlékek a XV-XIX. századból. Akadémiai Kiadó, Budapest Domanovszky Gy. (1981): A magyar nép díszítőművészete I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest Bérczi Sz. (1987): Szimmetriajegyek a honfoglalás kori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben. Cumania. 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Évkönyv), 9-60. old. László, Gy. (1943): A Kolozsvári testvérek Szent György lovas-szobrának lószerszáma. The Horse Mount of the Statue of St. George Made by the Kolozsvári Brothers. Egyetemi Nyomda, Kolozsvár László, Gy. (1943b): Der Grabfund von Koroncó und der altungarische Sattel. Archaeologia Hungarica, XXVII. Budapest Fodor I. (1996): A honfoglaló magyarság. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Gerő L. (szerk. ) (1975): Várépítészetünk. Műszaki, Budapest Gervers-Molnár V. Román kor művészete. (1972): A középkori Magyarország rotundái. Akadémiai Kiadó, Budapest Lükő G. (1942): A magyar lélek formái. Exodus, Budapest Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula.
Magyarországon a gótikus építészetnek szintén több szép emlékét csodálhatjuk meg. A gótika hatását sokan a népi építészet íves tornácos házaiban is felfedezik. A gótikus stílus már a vegyesházi királyok korában alakult ki. Legszebb emlékei a Felvidéken és Erdélyben maradtak fenn, ahol a gazdag bányavárosok mind ékes templomokkal díszítették városuk főterét ( Kassa, Bártfa, Brassó, Nagyszeben) és szép kolostorok is megújultak ebben a stílusban ( Garamszentbenedek). Mátyás király olasz kapcsolatai nyomán gazdag reneszánsz építészeti alkotásokat találunk a Budavári Palota és a Visegrádi palota együtteseiben. A 16. században kezdődő reformáció a magyarországi templomok építészetének és belső díszítésének megújulását eredményezte. A templomok jellegzetes díszei ebből a korból a kazettás mennyezetek. A török hódoltság és a török elleni háborúk kora a magyar várépítészet megújulását hozta. A korai magyar várak még a tüzérség előtti harcászati időkre készültek. Esztergom várát a tatárok ellen is megvédelmezték a királyi íjászok.
A város egyik legismertebb temploma. A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben. Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Honnan származik a Kecske-templom elnevezés? A történet szerint Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Megújult a soproni Kecske templom | Soproni Hírek. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak. Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott. A XVII.
Ugyanebben a periódusban épült a lettner. A hajó építése elhúzódott a 14. századig, boltozatát és tornyát pedig csak 1400 körül építették meg. A 13. század utáni nyugat-magyarországi épületek egyre erőteljesebb osztrák hatást mutatnak. Geisel Henrik adományából 1379–1409 között építették ki a templom hosszházának pilléreit, boltozatát és a főtérre néző északi oldalához épített tornyát. Ötször (1553, 1622, 1625, 1635, 1681) tartottak itt országgyűlést. Itt koronázták meg 1625 -ben pedig III. Ferdinánd királyt és 1681 -ben Pfalz–Neuburgi Eleonóra királynét,. II. József császár 1787-ben feloszlatta a rendet. Sopron kecske templom budapest. A templom ezután bő évtizedig használaton kívül állt, majd a bencések kapták meg. 2007 nyarán restaurálták. Az épület [ szerkesztés] A 13. századi szentély kőfaragványai nagyon hasonlítanak a budai Nagyboldogasszony-templom nyugati részén láthatókhoz. A hajó négyzetes alaprajzú; fal pillérein a szentélyéhez hasonló, de egyszerűbb, díszítetlen fejezeteket alkalmaztak: a hatalmas kerek pilléreket levéldíszes gyámkövek koszorúja övezi, és ezekről indulnak a csarnokhajó keresztboltozatai.
This article is not available in slovenčina. This is the maďarský version of the article. Sopron főterének egyik meghatározó jelképe – a Tűztorony mellett – a Kecske-templom. A városban lakó ferences szerzetesek elsőként a templom mögött ma is látható hatalmas kolostorukat építették fel. Ezt követően 1270 körül szentmargitai faragott kőből kezdték építeni templomukat, amely a magyar kora gótikus építészet egyik legszebb példája. Hajóboltozatát és orgonakarzatát a XV. században emelték, berendezése barokk stílusú. A templom formája hasonlít a belvárostól északra lévő Szent Mihály főangyal-temploméhoz. Kecske-templom, előtte a Szentháromság-szoborral Photo: funiQ A XV. század elején a templom 47 méteres tornyát Geissel Henrik adományából építették fel, az ő tiszteletére a templom bejárata fölött kecske domborművet láthatunk, ami a Geissel család címerállata. Sopron kecske templom hungary. Ez a kecske adta a templom népies elnevezését is. A helyi legenda szerint Geissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára volt, aki Büki János soproni lakost meggyilkolta.
2012 óta a déli oldalhoz csatlakozó káptalanterem is megnyílt az érdeklődők előtt. A hajdan még imahelyként hasznosított helyiség előbb temetkezései célt szolgált, majd Loretto kápolna lett. A műemlék bejárását szórakoztatóbbá teszik az interaktív terminálok, melyek segítségével könnyebb megismerni a templom történetét és jelentőségét.
század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek. 1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét. 1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. Kecske templom és Káptalan terem - Sopron Látnivalók - Műemlékek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. Világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható. A templom számos történelmi esemény színhelye volt. Itt koronázták meg: 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II.