Utóbbiakban a roma nemzetiségűek vannak túlsúlyban, míg előbbiekben a német nemzetiségűek. Több mint kétszer annyi roma él Magyarországon, mint harminc éve | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. A legmagasabb a nemzetiségek aránya Baranya megyében, a sellyei kistérségben Forrás: Otthontérkép A nemzetiségi arány Csongrád megyei kistérségekben volt a legalacsonyabb a 2011-es népszámlálási adatok szerint, a tízes listára négy - a mórahalomi, csongrádi, szentesi és hódmezővásárhelyi - is felkerült. A nemzetiségi arány a Dunántúl nyugati és középső részén alacsonyabb még. Van másik is A népszámlálási adatokról egyébként a Központi Statisztikai Hivatal honlapján is találhatunk részletes, interaktív térképeket.
Bevándorlás ellenesség, idegenellenesség, magyarságtudat. Sűrűn emlegetett szavak ezek, az utóbbi időben, de nem állítható, hogy Magyarországon ne élnének ma is nagy számban nemzetiségek, sőt, ha a 18-19. századi betelepítések nem történnek meg, a törökök kiűzését követően Magyarország egyes területei kopáran, elnéptelenedve maradtak volna. Az Otthontérkép ingatlankereső portál a héten publikálta nemzetiség térképét, amivel a hangzatos szavak helyett tényszerűen is megvizsgálhatjuk országunk nemzetiségének arányait, területi megoszlást. Az Otthontérkép feldolgozta és térképre tette a KSH népszámlálás során gyűjtött a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatait, amiből megtudható, hogy az ország egyes régióiban, kistérségeiben vagy településein mekkora a népességhez viszonyítva a Magyarországon élő nemzetiségek aránya. Az Otthontérkép közzé tett egy elemzést is a nemzetiségekkel kapcsolatban... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
A munkaerő-piaci helyzet a cigány népesség körében az 1997-ben kezdődött gazdasági fellendülés után sem javult - állapítják meg a kutatók -, ellenkezőleg, 1993 és 2003 között 1-1 százalékponttal még tovább mérséklődött az állandó munkával rendelkezők számaránya. Az egzisztenciális helyzet romlását a roma önazonosságtudat erősödése kíséri, míg 1990-ben a környezetük által cigánynak tekintett személyek 32 százaléka (143 ezer ember) vallotta magát cigány nemzetiségűnek, addig a legutóbbi (2001-es) népszámlálás idején ez a szám 33-34 százalékra, azaz 190 ezer főre emelkedett. A cigányság lélekszámát a 2003-as reprezentatív felmérés alapján Keményék 570-600 ezer főre teszik, vagyis 1971-ben az össznépességnek 3, 1993-ban 5, tíz évvel később 6 százaléka volt roma származású. [ Forrás: HVG/] Beküldte on Friday 27 October 2006 - 17:12:25
A települést legkorábban 1280-ban említik egy oklevélben mint "Poltharasztya". Haraszt szavunk, a legvalószínűbb vélekedés szerint, szláv eredetű és fiatal erdőt, illetve tölgyet jelent. Ismeretes, hogy a terület legértékesebb részét a Bucka-erdőt korábban nagy, zárt tölgyesek övezték (gyöngyvirágos- és gyertyános- tölgyesek, zsombékláp foltok), ezekben volt egy buckásabb és jóval szárazabb termőhelyű sziget, melyen ma tölgyes-nyáras-borókást találunk. Egyedi azonban, hogy a dombok tetején és oldalán 5-12 méter magas molyhos és kocsányos tölgyek (illetve hibridjeik) nőnek. Alattuk zárt homoki sztyepprét mozaikot találunk részben erdei fajokkal mint pl. Magyar Közlöny Online. a gyöngyvirág, vagy a széleslevelű salamonpecsét. A mai állapot egyesek szerint egy korábbi zártabb erdő túllegeltetése nyomán keletkezett, mások szerint azonban a termőhelyi viszonyok miatt sohasem alakulhatott ki zárt erdő a területen, a fás vegetáció záródása 30-70% között változhatott. Ehhez kapcsolódik Kun András botanikus megfigyelése, hogy a molyhos vagy csertölgy magoncok minden vizsgált területen jelentős mennyiségben megtalálhatók voltak.
Útvonalleírás személyes gondolatokkal Ócsa - letérés az országútról a Selyem-rét előtt (3, 5 km): Elmentem a műemlék templom hoz. Próbáltam megint rájönni az ottani jelzés hálózatra. Nem nagyon volt egyértelmű, hogy a zöld akkor most végül is honnan kezdődik, mert egy kicsit variáltak a jelzésekkel, a kifestés szerint nem megy a kis utcákban, így a piros nem is érinti közvetlenül a templomot, a Hősök terén halad. Ugyanígy a zöld is. A templom elé kihelyezett tábla viszont még a régi jelzések szerint van kirakva. Mondjuk úgy logikusabb is a jelzés hálózat, mert akkor abban az esetben elment minden a templom előtt! Úgy vettem, hogy a sárga a templom elöl indul. Kezdetben elég ritkás volt a jelzés, az elsőt csak vhol a tájházaknál láttam. Eladó családi ház - Csévharaszt, Pest megye #32752160. Ócsából kiérve, nagyjából az országúttal párhuzamosan ment egy földúton a sárga. Majd kiment az aszfaltra. Ez egy kicsit hosszú (biciklivel nem) és a forgalom sem csekély (igaz én hétköznap jártam arra). Az útvonal egyik fő attrakciója - a Selyem-rét - az aszfaltos szakasz után van.
A terület jelenleg is védett, sőt része az Európai Unió természetvédelmi hálózatának a Natura 2000 hálózatnak. A természetvédelmi kezelői feladatokat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság látja el, több sikeres pályázat keretében sikeresen szorítottak vissza a területet veszélyeztető özönnövényeket (invazív fajok), és tettek lépéseket a tartós szegfű megőrzése érdekében. Ismertetése Hazánk a felnyíló erdőssztyepp zóna és a nyugat európai zárt erdők zónájának találkozásában található. Alföldünk felnyíló, sztyepprétekkel mozaikoló tölgyesei, jelenlegi tudásunk szerint a természeteshez legközelebbi állapotú vegetáció maradványai hazánknak. Az erdőssztyepp a legértékesebb és legveszélyeztetettebb természeti örökségeink közé tartozik. Joggal vetődik fel a kérdés hogy ha a terület neve borókás, akkor miért a erdőssztyepp tölgyesekről szól a bevezető gondolatsor. A kérdés megválaszolásához segít egyrészt a vegetációtörténet, másrészt a nyelvtudomány és a tájtörténet. Csévharaszti borókás természetvédelmi terület tábla. Csévharaszt 1951-ben lett önálló település, ekkor kapta ezt a nevet a korábban Pótharaszt nevű település.
Letérés az országútról a Selyem-rét előtt - Inárcs (11, 6 km): A földút a megmaradt mocsarak közt halad. A pihenő után kiértem az erdőből. Igaz a jelzések ritkásak és sok a párhuzamos jelzés is köztük, de ahol kellett ott van. Sőt még oszlopok is voltak kihelyezve az elágazásokban. Megközelítettem egy tanyát, de még így is vagy 500 méterre volt tőlem és volt egy tanya hamarosan vagy egymás mellett több is, 2-3. A Selyem-rét után nem ment összefüggő erdőben a sárga, maximum erdősávok voltak. Csévharaszti borókás természetvédelmi terület képlet. Aztán először az Ócsa felöl jövő műutat kereszteztem - a baloldalon már onnan kezdődtek a házak - majd a vasútvonalat is. Onnantól az út aszfaltos lett, beértem Inárcsra. A jobb oldal csak később vált belterületté. Vhol a település közepén kellett jobbra fordulni és ott volt a várt történelmi emlékhely. Néhány híres Magyar faragott faszobra volt körbe, középen pedig falmaradvány. Egyszerű volt, de hangulatos. Az útvonal aztán kivitt a főútra, ami aztán hamarosan balra kanyarodott, de ott jobbra kellett menni Inárcs-Csévharaszt (10, 9 km): Rögtön balra kellett menni az első utcába.