Mivel a farkcsontok megrövidültek és összeolvadtak, a madárnak könnyebb kormányoznia a farkával repülés közben. Emésztőrendszer Az emésztőrendszer aránylag rövid. Éppen ezért, mivel a táplálék rövidebb idő alatt halad át rajta, mint az emlősök bélrendszerén, az emésztés sem olyan tökéletes. A táplálék összezúzására szolgál az izmos zúzógyomor, köznyelvben zúza. A végbél aránylag rövid, így nem alkalmas az ürülék hosszabb ideig való tárolására, ezért a madarak naponta lényegesen többször ürítenek, mint az emlősök. A gyakori ürítés másik oka, hogy a belekben felgyülemlő ürülék növelné a madarak súlyát, megnehezítve a repülést. Légzőszerv A légzőszerv központja a két tüdő. A tüdőben történik a vér oxidálása, vagyis a szén-dioxiddal telítődött vér oxigénnel való feltöltése, a gázcsere. A tüdő 9 nagy térfogatú légzsákkal áll kapcsolatban, amelyek szerteágaznak az egész testben, sőt a nagyobb csontokba is betüremkednek. Rendszerint 4 páros és 1 páratlan légzsák van. Ezeknek szerepe egyrészt a test könnyítése, de jelentősek a repülés közbeni légzésben is, mivel ekkor a mellkas mozdulatlan, ezért a hátizmok mozgása préseli ki a levegőt a légzsákokból.
A légzés szerepe A légző szervrendszer feladata a gázcsere lebonyolítása, vagyis a sejtlégzéshez szükséges oxigén felvétele, és a folyamatban keletkező szén-dioxid leadása. A tüdőben felvett oxigén a vér útján jut el a szövetek sejtjeihez, és ugyancsak a vér szállítja el a felesleges szén-dioxidot a tüdőbe. A tüdő légtere és a vér között végbemenő gázcserétkülső légzésnek, a vér és a sejtek közötti gázcserét pedig belső légzésnek nevezzük. A tüdő A tüdőben a főhörgők szétágazódnak hörgőkre, majd hörgőcskékre. Ez utóbbiak vezetnek a léghólyagocskák fürtjeihez. A léghólyagocskákat vékony egyrétegű laphám béleli, falukat gazdag hajszálérhálózat borítja. A léghólyagocskákban zajlik le a gázcsere, vagyis a levegőből itt jut az oxigén a hajszálerekben áramló vérbe, a vérből pedig a szén-dioxid a tüdő légterébe. Ez a folyamat a külső légzés. A léghólyagocskák belső felületét légzőfelszínnek nevezzük. A tüdőt kettős falú burok, a mellhártya veszi körül. A mellhártya külső lemeze a mellkas falához, belső lemeze a tüdő felületéhez nő hozzá.
A légzőrendszer [1] [2] [3] a szervezetnek az a része, amely a gázcseréhez szükséges légcserét ( ventilatió t) végrehajtja [4] [5] [6] A teljes oxigénhiány a központi idegrendszeri szürkeállományban 4-5 perc után már visszafordíthatatlan következményeket okoz, más szövetek oxigénhiány-tűrőképessége igen eltérő. [4] A légzőrendszer vázlatos ábrázolása. Az anatómiai értelemben vett légzőszervet a felső légutak és a tüdő, valamint a kis vérkör alkotják. Az élettani értelemben [4] vett légzőrendszerhez tartozik ezenkívül a csontos-kötőszövetes mellkas a légzéskivezető izmokkal. Szélesebb értelemben ide kell sorolnunk a központi idegrendszer mindazon struktúráit, amelyek a légzőmozgások keletkezésében, koordinációjában és reflexes szabályozásában részt vesznek, valamint az információkat szolgáltató receptorokat és afferenseket is. [1] [2] A gázcserében betöltött szerepe mellett a légzés teszi lehetővé a hangadást, az artikulált emberi beszédet is. [1] [4] [5] A légutak [ szerkesztés] Feladatuk: merevítés pormentesítés párásítás levegőszűrés melegítés Az orr és az orrmelléküregek [ szerkesztés] 3D ábra, amely bemutatja légutak kapcsolódásait a tüdőhöz, a nyirokérhez és a tüdőhólyagocskákhoz A tüdő léghólyagok (alveolusok) a légzőszervi hörgők gömbcsúcsai, és a gázcserét végzi a vérkeringési rendszerrel Orr részei: orrcimpák, orrsövény, 2 orrjárat, 3 pár orrkagyló.
Talán az is elgondolkodtató lehet, hogy ami az egy főre eső katonai kiadásokat illeti, az élen három ország áll, mindhárman nagyjából a világátlag tízszeresét költik fegyverkezésre: Izrael, Szaúd-Arábia és Szingapúr. Az Egyesült Államok egy főre eső kiadásai a világátlag hatszorosát jelentik, Oroszországé nagyjából a kétszeresét, Kína azonban még a világ átlagos fegyverkezési kiadásai alatti szinten áll. A jelentős országok közül India az, amely az egy főre eső hadi kiadásokat tekintve a világátlag alig egyötödét költi el. Minden jel arra utal, hogy az előttünk álló évtizedek globális hatalmi konfliktusai a Közel-Keletre és a csendes-óceáni térségre összpontosulnak majd, ahol elkezdődött a birodalmi rivalizálás a hanyatló amerikai birodalom és a feljövőben lévő Kína között. Bogár László: Lehet-e más a politika? És ha igen, miért nem - Nemzeti.net. Az elmúlt hatszáz év során minden ehhez hasonló világbirodalom-váltás "nagy háborúval" járt. Csak reménykedhetünk abban, hogy a nagy összecsapás most elkerülhető lesz, de az módfelett valószínűnek látszik, hogy e hatalmi harc számos helyi háborút provokál majd.
(Egy Bogár Naplója – Szent Korona Rádió) MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT! Komment Címkék: antidogma
Ha néhány mondatban megpróbáljuk összefoglalni, mit is jelentenek ezek a minősítések, akkor nagyjából a következőt mondhatjuk el. Bogár lászló youtube.com. A világ kaotikus örvénylésének legmélyebben fekvő oka az, hogy bár a nyugatias modernitás az egész világot a saját létmódjának átvételére kényszerítette, ám erről a létmódról egyre inkább kiderülni látszik, hogy zsákutca az emberi lét számára. Bár hatalmas és látványos, főként technológiai eredményeket ért el, de ezt csak úgy volt képes megvalósítani, hogy, egyre végzetesebb módon roncsolja szét az emberi létezés külső természetét, vagyis az ökológiai rendszert és a " belső természetét " lelki, erkölcsi, szellemi talapzatát. Összességében tehát minden grandiózus látványtechnikai sikeressége ellenére folyamatosan egyre deficitesebb lesz, és mivel szellemileg nem képes reflektálni, egyre mélyebb válságba süllyedő önmagára, így bukása elkerülhetetlennek látszik. A felismerés nem új, az elmúlt évszázad folyamán Oswald Spengler, René Guénon, Ortega y Gasset, Martin Heidegger és a magyar Hamvas Béla nagyívű munkákban fogalmazták meg ennek lényegét.