4. Házastársammal közös gyermekünk felett közösen gyakoroljuk a szülői felügyeleti jogot. A gyermeket meg szeretnénk kereszteltetni, de nem tudunk megegyezni abban, hogy milyen felekezethez tartozzon. Kérhetem-e emiatt a gyámhatóság döntését? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:166. §, kizárja, hogy a gyámhivatal a lelkiismereti-és vallásszabadság körébe tartozó kérdésekben eldöntse a szülők vitáját. Fontosabb fogalmak 1. Szülői felügyelet tartalma: a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének joga és kötelessége, valamint a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak joga 2. Kiskorú (gyermek): aki a 18. Gyermek felügyeleti jog | www.jogomvan.hu. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú: aki a 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
Kérdés: Kérdésem lenne egy gyermek elhelyezési perrel kapcsolatban. Minden esetben az anyának ítélik a gyermeket? A kapcsolat tönkrement elhidegülés miatt, megcsalás történt az ő részéről, nem voltunk házasok csak együtt éltünk. Az előző férjét elhagyta miattam és a 4 gyermekét (2 felnőtt, 2 kiskorú), a volt férj megcsalás címen adta be a valópert. Az anya teljes felügyeletet akar 20% gyerektartással. Gyermekkel javarészt én voltam itthon, amikor beteg is volt vagy a korona vírus idején is, 3 hétből 2 héten át. Én Vác mellett élek, ő Pápa mellett és 2 havi szinten láthatom a gyermeket. Ő a sok vita és az ingatlan rossz állapota miatt adta be a keresetet. Úgy vitte el a gyermeket, hogy csak rokon látogatóba megy és 2 nap múlva hazajön. Gyermek felügyeleti jog program. Ehelyett 2 héten át jelét se adta, hogy hol tartózkodik a gyermekkel és hogy mi van vele. Most helyezkedett el dolgozni, de saját lakása nincs, nekem viszont van 8 órás munkahelyem és saját lakásom. A gyermeket legtöbbször én hoztam-vittem az oviból és orvoshoz is.
Fokozottan van szükség az együttműködésre különélő szülőknél. Ha a bíróság jár el a szülői felügyelet rendezése érdekében, a szülők közötti vita esetében tekintetbe veheti mindkét szülő oldalán az együttműködési hajlandóságot. Az együttműködésnek kiemelkedő jelentősége van különélő szülő és gyermek kapcsolattartása esetén, hiszen az élet állandóan változó helyzetei mellett a gyermeket gondozó szülő és a különélő szülő együttműködése mellett valósulhat meg olyan kapcsolattartás, amely valóban a gyermek érdekét szolgálja. Gyermek felügyeleti job search. A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük. A szülő felügyeleti jogának gyakorlását a bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben, olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges.
Az ügyben Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő kérdéseket tett föl Szabó Imrének, amit a továbbított neki. A szegedi jogászprofesszor "beteg emberként" jellemezte Szabó Bálintot a műsorban. "Nekem vastagon ez a véleményem" – erősítette meg véleményét Szabó Imre a kijelentéstől elhatárolódó műsorvezetőnek. A Völner–Schadl-féle korrupciógyanús ügyről Szabó Imre azt mondta: Schadl Györggyel soha nem került szorosabb kapcsolatba, megítélni nem tudja. Völner Pál fideszes államtitkárt viszont sajnálja, rendes, tisztességes embernek ismerte. "Nagyon rendes, tisztességes embernek ismertem, ha nem így van, mert kinyomozzák, elítélik, nagyon sajnálom. Sokan megbotlanak, lehet, hogy ő is ezt tette" – mondta, majd a jogászprofesszor hozzátette: Az egész végrehajtói karnak és a jogászi szakmának nagy kárt okozott a Völner-Schadl-ügy. Szabó Imre 2020-ig a végrehajtókat képző jogakadémia, az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájának vezetője volt. Erről azt mondta: az akadémia a képzéseket szervez a végrehajtó-jelölteknek, de arról, hogy kiből lesz végrehajtó, hogyan működnek, nincs rálátása.
"Vélelmezem, hogy nem csak itt, más szakmákban is előfordulhat az ilyen jellegű korrumpálás, a más jellegű baráti segítség, ha tetszik. Mert ez benne van valahogy a köztudatban, de ezt a köztudat nem tekinti korrupciónak. Kétségtelen, hogy a fair játékot alapul véve ez is egy elvetendő magatartásforma" – magyarázta Szabó Imre.
A jogi kar korábbi dékánja nehezményezi, miért nem hívta fel őt az egyetem, mielőtt kiadták a közleményt a vizsga-ügyről, hiszen ő már január 17-én tudta, hogy a helyesbítette a cikkét, és elismeri, nem róla van szó a Völner–Schadl-ügyben. Vesztegetés, kenőpénzek és apró szívességként egyetemi vizsgák elcsalása – ez is hozzátartozik már a Völner–Schadl-botrányhoz. A korábban egy szegedi jogászprofesszort is megnevezett az ügyben, de helyesbítették az információt. Balogh Judit a Szegedi Tudományegyetem tanárával, Szabó Imrével beszélgetett a keddi Témában. Elfogadja a újságírója, Miklósi Gábor bocsánatkérését Szabó Imre szegedi jogászprofesszor, aki vélhetően névhasonlóság miatt keveredett a Völner–Schadl-ügy egyik mellékszálába. "Helyesbítés: Cikkünk első verziójában a nyomozati irat nyomán tévesen szerepelt, hogy Schadl György Völner Pál rokonának pázmányos büntetőjogi vizsgája miatt a cikk későbbi részében szereplő Szabó Imrét hívta. A tévedésért az érintettek és az olvasók elnézést kérjük" – ezt írta a A Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett Rogán kabinetfőnökének című cikk végére még január 17-én, de mivel még aznap fizetőssé tették a cikket, a helyesbítést már kevesen látták, ezért a javítás már nem terjed el a sajtóban.
Szabó Imre azóta sem tudja, kit kerestek meg Schadlék azzal, hogy segítsen a Pázmány-egyetemen elintézni egy vizsgát Völner Pál rokonának. "A Pázmányon volt a büntetőjog vizsga. A cikk szövegében az szerepel, hogy a fölhívott személy, akivel engem összekevertek, azt mondta, hogy »holnap utazom el, most bent vagyok, az illető nincs bent, majd az asztalára teszek egy üzenetet«. Ebből azért gondolni lehetett volna arra, hogy én, aki a Pázmányon soha nem oktattam, azt sem tudom, hogy kik tanítják a büntetőjogot, hogy a fenébe mehettem volna be a Pázmányon oktató embernek a szobájába, és hagyhattam volna üzenetet. De ez csak egy baki, azt kell, hogy mondjam. " Szabó szerint nyilvánvaló, hogy olyan emberről lehet szó, akinek bejárása lehetett Pázmány Péter Katolikus Egyetemen büntetőjogból vizsgáztató ember szobájába. A cikkében ez a részlet szerepelt a nyomozati anyagban: Forrás: A lap cikkében később is előfordul egy Szabó: azt írják: "A június 14-én végrehajtói szakvizsgákról diskuráltak, amikor Schadl egy kérést Nagy nevének és pozíciójának említésével nyomatékosított": Forrás: A Szegedi Tudományegyetem a inkrimináló cikkének megjelenése után sajtómegkeresések miatt közleményt adott ki, amiben azt írták: "A Szegedi Tudományegyetemnek a Völner-ügyben felmerült esetleges érintettségéről nincs tudomásunk.
Bejárta a magyar sajtó nagy részét a múlt héten a cikke, miszerint Szabó Imre, a szegedi jogi kar korábbi dékánja és a Polgári Jogi Tanszék vezetője "P" jelöléssel szerepel a Völner–Schadl-ügy nyomozati anyagában. A lap később helyesbített a zavaros ügyben, de a helyesbítés már nem terjedt el a sajtóban. "Helyesbítés: Cikkünk első verziójában a nyomozati irat nyomán tévesen szerepelt, hogy Schadl György Völner Pál rokonának pázmányos büntetőjogi vizsgája miatt a cikk későbbi részében szereplő Szabó Imrét hívta. A tévedésért az érintettek és az olvasók elnézést kérjük" – ez a dőlt betűs szöveg került a A Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett Rogán kabinetfőnökének című, január 17-én megjelent cikkébe utólag. A cikkeben olvasható ugyanis a Völner–Schad-ügyhöz vagy más néven a végrehajtói botrányhoz kapcsolódva egy szegedi szál: a az eredeti cikkében azt írta, a nyomozati anyagban szerepel egy "P"-vel jelölt személy, akit Schadl György bírósági végrehajtóvezér felhívott, hogy segítsen átmenni a fideszes Völner Pál, azóta lemondott igazságügyi államtitkár rokonának egy jogi vizsgán.
"P"-nek ehhez egy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanító oktatónak kellett üzenni, amit meg is ígért – ez derül ki a lap által közölt nyomozati anyagból. A – és erre január 17-i lapszemlénkben fel is hívtuk a figyelmet – nem közölt semmilyen forrást arra vonatkozólag, hogy miért állítják biztosan, a "P" néven jelölt illető valóban a Szegedi Tudományegyetem jogászprofesszora lenne, csupán annyit írtak, mindez kiderül az 1734 oldalas nyomozati anyagból. A lap felhívta Szabó Imrét, aki akkor azt mondta, hogy "gőze sincs", miről beszél a Központi Nyomozó Főügyészség, amikor a nyomozati anyagban szerepeltetik, hogy segített Schadlnak. Sőt, a szegedi jogászprofesszor azt is mondta a, hogy a vizsgákra tanulni kell, aztán át kell menni. Hozzátette: "Biztos, hogy nem beszéltem Schadllal arról, hogy egyes emberek könnyebben menjenek át a végrehajtói szakvizsgán. Ha szóba hozta volna, elküldöm". Ezután jött a hír: a Szegedi Tudományegyetem vizsgálatot indított, de azt már a hétfő délután kiadott közleményükben megírták, hogy tudomásuk szerint nincs az ügynek a szegedi egyetemre vonatkozó szála.