Lukács Sándor 1972-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és még ugyanabban az évben a Vígszínház társulatának tagja lett, ahol már főiskolás korában is többször a színpadra lépett. Hazánk legendás színészének arra sem kellett sokat várnia, hogy a mindent elsöprő szerelem beköszöntsön az életébe. Szintén a hetvenes évek első felében ismerkedett meg Maráczi Máriával, aki nem sokkal később első és egyetlen felesége lett. Nincsenek véletlenek, hiszen Maráczi Mária akkoriban egy közegben dolgozott leendő férjével, akiért már fiatalon is bomlottak a nők. A hirtelen fellángolást követően a villamoson találkoztak később újra, Mária elmondása szerint pedig nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy megfogalmazódjon benne az egyértelmű érzés, miszerint Lukács Sándor számára az igazi. Lukács Sándor és Maráczi Mária 1976 óta házasok. Fotó: Zih Zsolt/MTVA Szerelmük kezdetét 1975. Különös emlék köti Lukács Sándort a karácsonyhoz – Most azt is elárulta, mi az - Blikk. május 9-re datálják, esküvőjükre pedig egy évvel később, december végén került sor. Lukács Sándor 1976 karácsonyán, délben vezette oltár elé élete szerelmét, mivel sosem tudtak igazán előre tervezni, abban viszont biztosak voltak, hogy ezen a napon nem kell majd dolgoznia a színházban.
S hogy mennyire fontos volt számára megnevettetni, vagy épp megríkatni a falusi és kisvárosi embereket, tökéletesen jelzi, hogy 40 esztendőn át nevezhette magát vándorszínésznek. Mindössze az I. világháború akadályozta meg abban, hogy szórakoztasson, merthogy a sorkatonai szolgálatra rendelték és akkor a monológoknál is fontosabb volt, hogy túlélje a háború poklát. Aztán a második világégést követően némileg lecsendesedett, nyugodtabbá vált az élete, merthogy 1950-ben szerződtette őt a legendás Nemzeti Színház. Tökéletesen passzolt abba a "népies" művészvilágba. Merthogy olyan karakterrel rendelkezett, amely hitelessé tette őt bármilyen figura életre keltésében. Leginkább parasztszerepekben, amelyeket a Rákosi-korszakban előszeretettel írtak és szerepeltettek színházakban és filmekben egyaránt. Onnantól kezdve valóban országos hírnévre tett szert, rengeteg filmben és tévéjátékban kapott szerepet. Leginkább epizodistaként alkalmazták, de a hárommondatos szerepben is maradandót alkotott.
Hatévesen ott ült a színházban és az édesapját nézte, aki Hunyadi Lászlót alakított a színpadon. Még nem értette mi történik, ő csak annyit látott, hogy a hóhér le akarja vágni az imádott édesapja fejét. Ne bántsa az apámat! – ordította a hóhérnak rémülten. A színházban ülők pedig nevetésben törtek ki… Később már értette a színészetet és 16 esztendős korában oklevelet szerzett, amelyet akkoriban úgy neveztek: színészegyesületi vizsga. A családi hagyomány ott dolgozott benne, ám mégsem a világot jelentő deszkákon kezdett el dolgozni és alkotni. Mintha egy kalandfilm főszereplőjévé vált volna, hol artistaként, hol állatszelídítőként kereste a kenyerét. A feljegyzések szerint országos hírnévre tett szert és utazott folyamatosan egyik településről a másikra, ahol tapsolták, éljenezték, és irigykedve néztek rá. Aztán váltott, vagy inkább bővítette a repertoárját, mert táncos-komikusként is fellépett. Talán ez a legromantikusabb, a leginkább léleksimogatóbb az ő élettörténetében: vándortársulatok tagjaként lett belőle igazi színész.
Ha durva dölyf kerűl utamba, S fölemeli fejét a gőg: Féreggé szűkül egy szavamra, Én megalázom földig őt. Te por, te semmi! - így kiáltok - A semminél is kevesebb, Ki nem is élsz, bár élni látszol, Éhenhalónál éhesebb, Hiába oszt parancsot s gúnyt szavad, Üresb vagy, mint üres beszéded, Nem ment meg senki, semmi téged: Mert semminek érzed magad! Ha egyedül vagy, akkor érzed - S ilyenkor szinte futsz magadtól, Borzongva undor- s unalomtól, Ilyenkor szinte gyűlölöd magad - S bár meg nem vallod, mélyen érzed Önhitványságod, semmiséged. Megvetni látszol gáncsoló szavam? Hiába mind! Csalán – Wikiforrás. dölyfödnek vége van. Találva vagy! Magad előtt pirulsz: Szégyellned kell, hogy élsz, hogy létezel. Remegsz, ahogy üres szivedbe nyulsz: Mert semmi vagy és semmivé leszel! Ha az erényt szenvedni látom Görnyedve a kereszt alatt, A szabad lelket rabigában: Én fölmagasztom égig azt. Ember! - eként üdvözlöm őt, Adhatok-e különb nevet? - Ki élve élsz, te jó, te hős, A többieknél lelkesebb, A többieknél szabadabb: Emeld föl vérző homlokod, Érezz ma boldog büszkeséget, Ragadjon lelked messze téged!
Kert virági illatozva nyitnak, - Kellemöknek, ifjú bájaiknak A mezőkön régen híre szárnyal... S házasodni jött az Árvalányhaj. Büszke, délceg a mezők lovagja, Bokrétáját a szél hajtogatja; És örömmel várják a virágok: Midőn lészen lánynézőbe nálok. Fürge komló kisérője, társa. - És a kertig érnek nem sokára; Bölcs tanácsért szállnak a csalánhoz, Mely a kerttel ösmerős közelrül; Árvalányhaj a szerint határoz: Kit kérjen meg a virágseregbül. Míg ügyéről délceg árvalányhaj Biztosan beszélget a csalánnal; Kandi komló felhág a sövényre, Kert virágit sorrul sorra nézve. Ittasan jár köztök pillanatja, Mindenik szépsége elragadja, - S akit ő mond, ajánl a sövényen: A csalán megjegyzést arra tészen. A mezőnek van virága annyi! Jobb lett volna néked ott maradni... A szabad természet nyilt ölérül Egyszerű virágot venni nőül. Oh, a kert virági bájosabbak! Senki nem szabadul élve teljes film magyarul. De ne válassz közűlök magadnak! Mert a szép arc s a kacér mosolyban, Hűtelenség s késő bánalom van. S kit a komló dicsér a sövényen, Mind lefesti a csalán sötéten: Büszke, szép a rózsa, azt ne válaszd!
Gecironda ez a nő. Jó hát nem bántani akarom, meg utálom is az ilyen versenyeket, de egy ilyen versenyre gecironda, ez olyan mint amikor szar zenékkel indult Magyarország az Eurovízión, már előre lehetett tudni, hogy ebből nem lesz jó eredmény.
hat hogy mindenki írjon neki nyugodtan névvel, hogy mi a baja vele vagy kerdese van hozza, gondolom egyreszt azért, hogy le tudjon tiltani mindenkit másrészt meg lehet az instarol könnyebb teljes nevet megtalálni
Pesti Hírlap, 1842. Kecskeméten országos vásár volt. Kimentünk zászlómmal, kísérőimmel. Szólottam a nép ezreihez Isten szabad ege alatt, s a nép ezrei megesküdtek velem a nagy Istenre, hogy egytől egyig felkél a hazát megvédeni. Kossuth levele feleségéhez, 1848. szeptember 26. Teljes erővel léphetsz fel mindenki ellen, legyen az pap vagy katona, vagy bárki Isten fia. Emlékezz vissza a francia konvent nagy biztosaira, akik a seregek előtt fogatták el a hűtlen parancsnokokat! Kossuth levele Beőthy Ödönhöz, a Délvidék kormánybiztosához. Cassandra-levél (1867. Mérték – Wikiforrás. május 22. ) Deák Ferenchez Nálunk nincs ügy, amely a nemzeté volna, nálunk a legszentebb ügy is csak pártügy lehet. Magyar Szózatok. Szerk. : Gyurmán Adolf. Hamburg, 1847. 72–73. A kommunizmust meg tudom érteni, de a szocializmust nem. Régebben sok könyvet olvastam a témáról, sok szakértővel beszéltem, de annyi mindenben különböznek, hogy sohasem értettem meg, mire is gondolnak valójában. Mindenesetre ami egyetlen értelmét a szocializmusnak látom, az összeegyezhetetlen a társadalmi renddel és a vagyonbiztonsággal.